A képregény, mint anyagi érték

11) Eltérő kiadások/újranyomások

Valamennyi kulturális műnél, amely megjelenik nyomtatott formátumban, mindig az első kiadás képviseli a legnagyobb értéket. A korábban már említett első kiadású Action Comics 1. száma manapság akár több millió dollárt is megérhet. 2012-ben ugyancsak rekord áron vásárolták meg az első Batman-képregény egyik példányát (850 ezer dollár). De akár egy képregény borítója is több százmillió forintot megérhet. 1.338 millió euróért (2012-es akkori aktuális árfolyamon számítva mintegy 400 millió forintért) kelt el egy párizsi árverésen a belga Hergé által 1932-ben rajzolt Tintin Amerikában borítója 2012-ben.

A képregény, mint látható, kiváló „értékmegőrző” termék, sőt hosszabb idő alatt akár értéknövelő tulajdonsággal is rendelkezhet. Főleg a régebbi, ismertebb, több évtizedes múlttal rendelkező kiadványoknál tapasztalható jelentős mértékű értéknövekedés, ugyanis ezek az idő folyamán rendkívül megritkultak. Számos közülük megsemmisült vagy nagyon rossz állapotba került, így egy a múlt század első feléből származó kis példányszámban fennmaradt kiváló állapotú első kiadású kiadvány ma akár több millió forintot, sőt olykor dollárt is megérhet. Egy megritkult példány nem minden gyűjtő/rajongó számára megfizethető.

Éppen emiatt, na meg a keresleti oldalon jelentkező igény nyomására, számos képregényt idővel újra kiadnak. Ezzel részben csökkenteni lehet a keresletet az idővel komoly értékűvé váló művekre, ugyanis azok újra beszerezhetővé válnak, jóval olcsóbb áron, mint amelyet az első kiadások képviselnek. Természetesen ettől a régebbi kiadások nem válnak értéktelenné, elég, ha csak az újvidéki Asterixekre és Talpraesett Tomokra gondolunk. Számos közülük elérhető több eltérő kiadásban, ám a legelső, Jugoszláviában megjelent művek iránt még ma is jelentős kereslet mutatkozik. Az újranyomások tehát hiánypótló szerepet töltenek be, idővel azok is értékessé válhatnak, de mégis minden képregénynél a legelső kiadás képviseli a legnagyobb értéket.

12) Alkotói gárda

Egy képregény értékét jelentősen növelheti, hogy mely alkotók működnek közre a létrehozásában. Tegyük fel, ha egy ismertebb „sztár-rajzolót” vagy írót kérnek fel valamely kiadvány elkészítésére, nagy valószínűséggel egy jóval nagyobb képregény-rajongói bázist lehet megszólítani és a képregények vásárlására rávenni, mintha egy teljesen ismeretlen még a pályája elején tevékenykedő alkotót alkalmaznának. Olykor nem is a teljes füzet/kötet elkészítésében vesznek részt ezen ismertebb alkotók, „mindössze” arra vannak felkérve, hogy egy kiadvány borítójának, annak egy-egy rövidebb történetének, néhány oldalának vagy pár promóciós képének megrajzolásában/megírásában működjenek közre.

Az ily módon a kiadványra irányuló figyelemcsak jól szolgálhat a szóban forgó címnek és nagyobb kereslet generálódhat egyes számok iránt.

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15