A Népszabadság Online 7. heti könyvajánlata
Rejtő Jenő – Korcsmáros Pál: A tizennégy karátos autó
A tizennégy karátos autó eredeti képregény-adaptációját Korcsmáros Pál 1963-ban rajzolta, a Füles felkérésére. Különös korszak volt ez, hiszen ekkor volt a magyar képregény aranykora és egyben hőskora is, mert ez volt az az időszak, amikor a képregény megtűrt műfaj volt, az akkori kultúrpolitika bűnös, nyugatról származó népbutító kultúrmocsoknak bélyegezte.
Egyetlen kibúvó volt csak: új történetek helyett képregény-adaptációk készültek, amelyek a hivatalos álláspont szerint szépirodalmi műveket hivatottak propagálni az „egyszerű nép” számára. Korcsmáros, Zórád vagy Sebők 40-50 évvel ezelőtt készült képregényeit olvasva viszont bárkinek feltűnik, hogy ez nem egyszerűen „reklám”, hanem egy önmagában is teljes, különleges műfaj, amit szerencsésebb kultúrákban a kilencedik művészetnek is neveznek.
Több magyar klasszikus regény adaptációja után a hatvanas években Rejtő univerzumára is sor kerülhetett. Képi úton kevesen tudták sikeresen megragadni Rejtő Jenő sajátos, fergeteges stílusát, de Korcsmáros Pál mintha arra született volna, hogy Rejtő világát, verbális humorát vizuálisan tolmácsolja. Képregényei már az első megjelenéstől kezdve az olvasók kedvenceivé váltak. A hatvanas évektől végre úgy láthatjuk magunk előtt Piszkos Fred, Fülig Jimmy, Senki Alfonz, Csülök, Tuskó és a többiek alakját, ahogy mindig is éltek bennünk…
A szórakoztató olvasmány fergeteges vizuális és nyelvi humorral mutatja be a főhős, Gorcsev Iván történetét, aki már az első oldalakon elnyeri a fizikai Nobel-díjat – a makaó nevű kártyajátékon… Mi történik egy hirtelen meggazdagodott huszonegy éves ifjúval? Természetesen szerelmes lesz egy nagyon csinos lányba, és itt kezdődik a bonyodalom. Az események végighurcolják hősünket, és „személyi titkárát”, Vanek urat a kikötői rablók és a francia idegenlégió világán, mindennek oka egy titokzatos Alfa Romeo, amely tizennégy karátos aranyból készült, s ezáltal politikai harcok eszközévé is válik. Az ügy elsimítója – ki lenne más? – hősünk, aki végül is szerencsével eljuttatja az autót rendeltetési helyére, s mivel a zord atya is megbocsát, elnyeri szerelmese hőn áhított kezét.
A több mint negyven éves, eredeti tusrajzok mára megsárgultak, néhol hiányossá váltak. Ezeket gyűjtötte össze a Képes Kiadó, majd retusálta digitális úton. Ennek köszönhető, hogy a történetek most már színes, átdolgozott, kiegészített kiadásban tárulnak az olvasók elé.
Vincze Attila Tamás
Népszabadság
2006. február 13.