Kis magyar képregény történet

Kis magyar képregény történet
kArton Galéria és Múzeum (1054 Budapest, Alkotmány u. 18. h-p: 13-18h, sz: 10-14h) március 19-ig

A képregény errefelé sokáig imperialista kultúrmocsoknak számított, míg szerencsésebb vidékeken a kilencedik művészetként emlegetik: a comic stripet (vagy a francia bandé dessiné-t, az olasz fumetto-t, és a japán manga-t) kultikus tisztelet övezi.

A kArton Galéria a műfaj hazai történetéből rendezett most kiállítást, a 19. század végi élclapok képsorozataitól a kortárs rajzolók legújabb munkáiig mutatják be a kis magyar képregénytörténet legizgalmasabb fejezeteit.

A képregény magyarországi története hosszú vajúdásnak tűnik a műfaj külföldi karrierjéhez képest. A modern értelemben vett képregény, ahol a képkockán belül szerepel szó és rajz, igen későn, az ötvenes években jelenik meg nálunk, bár az első szóbuborékos képregényt éppen a magyar Pulitzer József adta ki 1896-ban New York-ban. Ám a régebbi, képaláírásos képregényeknek is megvannak a hazai gyöngyszemei, a kiállításon láthatóak a hőskor legendás élclapjainak, a Borsszem Jankónak és az Üstökösnek az eredeti példányai is. Ezek a korai képregények érzékenyen reagáltak olyan társadalmi kérdésekre, mint például a nők szavazójoga. Igaz, a magyar képregényhősök nem voltak annyira modernek, mint külföldi kollégáik: minket Lekvár Peti vagy az Ibrik testvérek neveltek a becsületes életre, nem Batman, Superman, vagy Dick Tracy.

Azért a magyar képregénynek is megvannak a klasszikusai: Zórád Ernő, Kocsmáros Pál és Sebők Imre a Fülesben, a Pajtásban nemzetközi színvonalon rajzolták meg Winnetou vagy Piszkos Fred kalandjait. Eredeti rajzaik hűen tükrözik alkotóik tehetségét, ötletességét, és nem utolsósorban szakmai tudásukat. És szerencsére a fiatal generáció is felfedezte magának a képregényt: a kiállításon Kedves Lili, Filó Vera és Zorro de Bianco (Fehér Zoltán) (és a többiek) munkái láttán feléled a remény, hogy a képregény megtalálja végre az őt megillető helyét itthon is.

(A kiállítás résztvevői: Zórád Ernő, Korcsmáros Pál, Sebők Imre, Gugi Sándor, Fazekas Attila, Szitás György, Sarlós Endre, Rusz Lívia, Vass Mihály, Rajk László, Rőczei György, Fekete Imre, Futaki Attila, Cserkúti Dávid, Odegnál Róbert, Garisa Zsolt, Varga Zoltán, Géczi Zoltán, Olajos Csaba, Ábrai Barna, Kedves Lili, Filó Vera, Boros-Szikszai, Gáspár Tamás, Bardon Barnabás, Csáki László, Stark Attila, Fehér Zoltán (Zorro de Bianco).)

katmandu
PESTI EST
2005. március 1.