Az apa túlélte

képregény története című kis brosúrában jelent meg Hernádi Miklósnak az a körültekintő tanulmánya, melynek végén a szellemileg kevéssé rangos comics – azaz szalagtörténet – színvonalasításának lehetőségeit latolgatja. A bugyutaságból és közkedveltségből az értékelhetőség felé mutató kiutat ő (1975-ben) a Roy Liechtenstein irályával fémjelezhető önreflexióban és iróniában látta. Körülbelül ekkor léphetett a piacra Art Spiegelman is a holocaust lengyelországi rettenetéről szóló képes elbeszéléseivel. Ezek a copyright szerint 1973-tól 1911-og láttak napvilágot Amerikában, hogy aztán rendhagyó családtörténetté álljanak össze.

A szerző a (nálunk feltűnően súlyos papírra nyomtatott) kötet néhány lépcsőpihenőjén beavat bennünket alkotói kétségeibe. Egy lélekgyógyász-beszélgetés epizódját arra használja fel, hogy tamáskodjék vállalkozása igazi hatékonyságában, hiszen a közönség évtizedek múltán intrazigenssé válik a zsidóüldözést feldolgozó művek sokasága iránt.

Egy másik problémával vesződik az amerikai kötet 1986-os üzleti sikerét tapasztalva. Attól tart, hogy a szépítésmentességnek a komoly dokumentum-irodalomra nézve elengedhetetlen követelménye, az őszinteség rossz fényt vet az elbeszélőre, édesapjára. Ő Auswitzot túlélve olyan torzulásokat produkál, mint amilyenekkel az antiszemiták ruházzák fel a zsidóságot az értelmes közhelyek szintjén. A művészi válság bevallása rokonszenvet kelt a képíró mellett. Az a tény pedig, hogy a (közben még négergyűlölővé is alacsonyodott) papa nem tiszteletreméltó figura, esendővé és pátosztól mentessé egyszerűsíti a mélyrétegeiben bonyolult történetet.

Meggyőző írói lelemény az, hogy sem a narrátor, sem azok, akikről beszél, nem emberarcot viselnek. A zsidókat egerek, a németeket macskák személyesítik meg; a lengyelek disznók, az amerikaiak kutyák lesznek. Az állatfők annak a közös sorsnak a megjelenítési formái, amely később köznapi általánosítássá szimplifikálódott. (Egyszersmind főhajtás az Animal Farm létrehozója felé, aki kidolgozta ezt a mesékből átmentett módszert.) Az állatarcúak, ha kell, érzelmeket is ki tudnak fejezni grafikailag. Mindazonáltal inkább a szuggesztív környezetrajz segíti a böngészőt abban, hogy a jelenetekhez hozzáképzelje az adott helyzetek atmoszféráját s az örökös lealázottság klausztrofóbiáját. Igazi ember-rajzolóként egy ötoldalas betoldásban mutatkozik be Spiegelman. A képkockák az édesanya (1968-as) öngyilkosságát elevenítik meg, horro-risztikus (és meglehetősen szokványos) eszközökkel.

Nem tudni, eredetileg mely részletek jelentek meg először az ottani sajtóban e mostani egybeszerkesztett comics-monumentumból. Az előzmények feladata a családi viszonylatok tisztázásán túl az, hogy érzékeltesse a levegőben lógó fenyegetést, ami a hitlerájból áradt. A csehországi üdülés idillikussága ideig-óráig feledteti az atrocitások híreit. Aztán elkezdődik a cselekmény, ahogy egy zsidó csak a rövidebbet húzhatja, tekintet nélkül arra, hogy hadifogoly-e vagy munkaszolgálatos, netán megteszi-e a célirányosnak látszó preventív lépéseket, vagy átadja magát a kegyetlen fejleményeknek. A viszonylag kevés szereplőt felvonultató, gyakran infernálissá sötétülő események úthenger-természetét a rajzok szándékos monotóniája hangsúlyozza. A drámai dinamikát kettős küzdelem teremti meg. A kétségbeesetten ügyeskedő (Szolzsenyicin Iván Gyenyiszovicsára emlékeztető) atya deportálás idején vívja a ma harcát az életért. De majdnem ugyanennyi erőfeszítést igényel a fiútól az a kínlódás, amivel kicsinyességekbe veszett szülőjét próbálja rászorítani a fegyelmezett elbeszélésre.

Krimielemet vegyít a narrációba a köntörfalazás a halott anya állítólagois naplója ügyében. Ami e forrásból előkerült, az végül csak egy fényképhalmaznak bizonyul. A fotók alakjainak sietős felsorolása a népirtó korszaktól való növekvő távolságról tanúskodik; elmerítő zsúfoltságával.
Ide applikálta bele Spiegelman (Pulitzer-díjas) az 1982-ben elhunyt apa valódi fényképét is. A nyomorult egérsorból épp kiszabaduló kamerájával (fegyverek híján), amelyet a jótékony szuvenír készítők aggattak rá 1945 táján a ki tudja hogyan és milyen magasabb rendeléssel megmenekült áldozatokra…

Art Spiegelman: A teljes Maus
Ford.: Feig András
Ulpius-Ház Kiadó
296 oldal, 2980 Ft

Iszlai Zoltán
Új Könyvpiac
2005. október