Tárlat a képregény feltámadásáról

Tárlat a képregény feltámadásárólkiállítás

„Távoli jövő, 2006. Pallik Lászlóba belepetézik az alien anyakirálynő. Héber Barna gyanítani kezd valamit… (sic!)” A további képkockákból megtudjuk: az idegenek indulnak a választásokon. Programjuk részeként a vérengzést, tehenekbe petézést és a csirkék széttépésének agrárpolitikai koncepcióját jelölik meg, ami azért jó, mert nem lesz madárinfluenza. A nép örül, szereti az őszinteséget. Szavaz.

A kArton Galéria Alfabéta című kiállításán Fekete Imre képregény-sorozatának a kilenc és fél éves Pistike a főszereplője, a művész ő szemével láttatja a valóságot. Itt tekinthetjük meg a tavaly alapított Alfabéta-díj győzteseinek munkáit: az Eurocon 2006 nemzetközi fesztivál grafikusi nagydíját elnyert Odegnál Róbert A hívó, a Kretén újságból ismerős Marabu Hé, Dodó című comic stripjénének és Fekete Imre A gömb című kép-novellájának képsorait is.
A kilencvenes években már-már eltemetett magyar képregény egyfajta feltámadásának lehetünk szemtanúi a galériában bolyongva. Az ifjú művészek felismerték a műfajt éltető „követelmények” lényegét: használd a fantáziád, nyiss dimenziókaput és feltárva egy új univerzumot, szabadítsd rá a világra spéci hősödet.

Magyarországon csak az ötvenes évektől beszélhetünk valódi képregényről. Zórád Ernő, Korcsmáros Pál és Sebők Imre, majd Fazekas Attila sorozatai ugyan igényes és virtuóz irodalmi adaptációk, de ma már nem vehetnék fel a versenyt az amerikai Marvel kiadó tájfunböffentő héroszainak a történeteivel. A szovjet kultúrideológusok, például Finogenov esztéta imperialista kultúrmocsoknak nyilvánította a képregényt, és ezzel kényszerpályára állította a műfajt. Rejtő Jenő, vagy Cooper klasszikusainak interpretációi nemzedékeknek szolgáltak szellemi táplálékul: sok kispajtás csak a Winnetou képtörténetei után merte kezébe venni a vaskos Nagy Indiánkönyvet. A szovjet kultúrmisszió mégis majdnem elérte célját. Számos országban a képregényt külön művészeti ágnak tekintették, így erős tradíciót termthettek. Hazánkban a szépen lekapcsolták a vastüdőről.

Már nem időszerű, hogy a műfaj szerepét és céljait vitassuk. Nem ártana hazánkban egy karakteres lap, amely elsősorban magyar rajzolók és szövegírók munkáit népszerűsítené. Nem ártana végre a pokémon-mesterek és a szekrényhátú Amerika-kapitányok izomszagát egy kis Erős Pistával semlegesíteni.

Ez a kiállítás a műfaj sokszínűségét demonstrálja. A filozófiai felütésekre épülő, infantilis burleszk-jelenetek és a Southpark rajzfilmsorozat minimalizmusára hajazó, erős társadalomkritikai stripek lazán egészülnek ki a H. R. Giger vagy Hieronymus Bosch világát idéző művészi kivitelezéssel. Egybegyúrva őket festmény tárul elénk: Lázár felkelt és újra járni tanul.

Alfabéta-kiállítás
Karton Galéria
(Bp. V., Alkotmány u. 18)
Megtekinthető: július 1-ig

Markovics Péter
Magyar Hírlap
2006. június 17.