16) Füzetek vs. kötetek
E „címke” alatt is biztos sokak véleménye szerint két teljesen különböző dolgot hasonlítok össze, de ez is megérdemel egy rövidke kitekintést. Egyesek nem túlzottan kedvelik a gyűjteményes köteteket (legyen az akár a puhafedeles TPB vagy keménytáblás HC, de ide lehet sorolni a különféle omnibus, azaz antológia-szerű kiadványokat, valamint a compendium formátumban megjelenő munkákat), ugyanis véleményük szerint kevésbé tartósak ezen kiadványok. Hála az égnek engem még nem érintett az a szörnyű sokk, hogy szétesik az egyik gyűjteményes képregényem, de jó pár ismerősömet már sajnos igen. Nem kívánok még csak teóriákat sem felállítani arról, hogy ez minek az oka, ugyanis nem vagyok nyomdaipari szakember, de a füzeteknél gyakorlatilag lehetetlennek tartom azt, hogy a darabjaira hulljon. Az időtállóság miatt én inkább a füzetek mellé teszem le a voksomat, persze a tisztesség kedvéért azt is meg kell említenem, hogy ma már nemcsak „ragasztott” kötetek léteznek, hanem cérnafűzöttek is, így ez utóbbiak minősége gyakorlatilag kifogásolhatatlan.
Nyilván egy képregénykötet is szép értéknövekedést produkálhat, főleg ha teljesen eltűnik a könyvesboltokból illetve a kiadójánál is beszerezhetetlenné válik, mint például a Fumax kiadó Sin City: A Nehéz Búcsú műve. Ettől függetlenül, szerintem egy képregény-kötet sohsem fog olyan anyagi értéket elérni, mint egy nagyon ritka, régi képregény-füzet, főleg ha a külföldi, elsősorban amerikai kiadványokat vesszük figyelembe.
17) Magyar megjelenés
Ha magyar aspektusból vizsgáljuk egy képregény értékét, akkor érdemes azt is figyelembe venni, hogy az adott külföldi kiadvány megjelent-e már Magyarországon vagy sem. A vásárlók egy része, ha teheti, akkor inkább a magyar nyelvű változatot vásárolja meg, mint a külföldit. Itt elő lehetne hozakodni olyan érvekkel, mint a hazaszeretet, olykor olcsóbb ár, de mind közül inkább azzal a legegyszerűbb észérvvel, hogy az anyanyelvünkön a legkényelmesebb, legélvezetesebb megismerni egy képregényt.
A Magyarországon megjelentetett képújságok alapjául szolgáló történetek eredeti kiadása iránt nagy valószínűséggel emiatt kisebb kereslet mutatkozhat, így e tekintetben értékvesztéssel számolhatunk a hazai „piacon”, ha éppen egy ilyen külföldi képregénnyel rendelkezünk (persze itthon is léteznek olyan gyűjtők, akik egyáltalán nem vásárolnak magyar kiadványokat, így az ő nézőpontjukból ez az állítás irreleváns). Természetesen „nemzetközi tekintetben” semmit sem veszít értékéből az adott külföldi kiadvány, a magyar megjelenés nagy valószínűséggel nem igazán befolyásolja a globális keresleti illetve kínálati oldalt.