A sebhelyes arcú

Nevezett Sebhelyesarcú (semmi rokonság a filmekkel) egy képregénynáci: „Lovagias ember, aki mindig kiküldi a titkárnőjét, ha iszonyú vallatási módszereihez folyamodik.” Mondják, Spielberg is ott rontotta el a Schindler listáját, hogy a hétköznapi őrület helyett egy kirakat-elmebeteget tett meg a birodalmi lépegetők legfőbb képviselőjének, mások viszont mentőkörülményként említik, hogy végül is egy meglehetősen haladó hagyományt folytatott. A mi Untersturmführerünk nagydarab szemléltetési szörny: nemcsak a Gestapo torz pofáját modellezi, hanem a háború utáni regényes nyugatnémet közállapotokat is, melyek megengedik, hogy a gestapós átmentse magát: „Pillanatnyilag Jakuteknek hívják, jól menő gyümölcslégyára van a városban, de nem ebből él. A keleti övezetben folyó felforgató tevékenység egyik irányítója egy nagyhatalom szolgálatában.” Hűha, vajon melyik nagyhatalom? És sikerül-e a háborús kínvallatások után Kelet-Berlinben letelepedett zenedocensnek elkapnia az álgyümölcsléárust? És a fedőneve? Butaság tovább ragozni: ez bizony egy letűnt kor megsárgult sajtóterméke. Első közlés: Népszava, 1963. Jelen újrakiadásnak aligha az NSZK püfölése a célja, sokkal inkább Sebők Imre életművének feltámasztása. A Korcsmáros Pállal, Zórád Ernővel egy lapon emlegetett képregényrajzoló szerződéseiről és az iparág cucilista sajátosságairól minden megtudható Kertész Sándor Comics szocialista álruhában c. könyvéből. Még az is, hogy az átkosban A varázshegynek is készült képregényátirata; egy, azaz 1 oldalon.
Windom Comics; 41 oldal; 1150 Ft
Festés: *****
Korfestés: *

– kg –
Magyar Narancs
kultúra – visszhang
2008-09-18 (XX. évf. 38. szám)