Kétdimenziós regényhősök

Kétdimenziós regényhősök

(ninja) Az ország legnagyobb képregény gyűjteményét őrzik a Karton Galériában. A Magyarországon méltatlanul háttérbe szorult műfajnak itthon is sok rajongója van, akik novemberben a galéria árverésén juthatnak ismert hazai és külföldi rajzolók eredeti lapjaihoz. A képregény az internet térnyerésével sem tűnt el és egyre több kiadó lát fantáziát kimondottan képregényeket tartalmazó kötetek kiadásában is. A műfajt jó néhány ifjú művész is műveli, persze a kornak megfelelő technikával.

Zórád Ernő, Korcsmáros Pál, vagy Sebők Imre neve talán még azok fülében is ismerősen cseng, akik nem számítják magukat a képregény rajongók közé. Zórád nem mellesleg tehetséges festőművészként a régi Tabánt, a Belvárost és a Városligetet is megörökítette akvarelljein.

A képregény szinte egy idős a karikatúrával. A XIX. század végén, a XX. század elején gyakran karikaturisták rajzolták az első, mai értelemben vett képregényeket is, mint Homicskó Atanáz, aki a múlt század tízes éveiben alkotott. A képregény őshazája persze Amerika, ahol valóságos kultuszt teremtett. Nem véletlen, hogy több képregény történet és figura a filmvásznon is megjelent. Európában különösen Franciaországban vált népszerűvé és az ma is. Hazánkban sosem érte el az őt megillető helyet. Az '50-es-'60-as években a kultúrpolitika attól féltette a dolgozó népet, hogy a képregény leszoktatja az olvasásról. Maradta megtűrt kategóriában. Leginkább Füles rejtvényújságban jelentek meg a magyar és külföldi klasszikus irodalmi művek képregényváltozatai. A '80-as években már senkinek nem volt útjában a műfaj, mégis nagyon megcsappant iránta az érdeklődés. Az elmúlt évtizedben kezdett ismét hódítani a műfaj.

A Karton Galériát 2001-ben Kozma Péter egyebek mellett azért is hozta létre, hogy lendítsen a képregény sanyarú sorsán – mondta Lázár Eszter, a galéria kiállítás szervezője. Bemutatkozásként Zórád Ernő kiállítást rendeztek. Az alapító és munkatársai szeretnék elérni, hogy a képregényt ismerjék el a kortárs művészetnek a többivel egyenrangú ágának. Tavaly kiállítást rendeztek a hazai képregény legjelentősebb művelőinek munkáiból.

Természetesen kizárólag képregény gyűjtésből, bemutatásból nem lehetne fenntartani a galériát, ezért a kollekcióban vannak karikatúrák is és alakul a kortárs alkotók műveiből egy új gyűjtemény – mondta Lázár Eszter. A szakember hozzátette, a galéria nem újságokkal foglalkozik, hanem az alkotók eredeti lapjaival. Értékes darabja a gyűjteménynek például a Zórád Ernő hagyatékából származó 80 lapos teljes Pármai kolostor kollekció, de egyes lapok is találhatók a galériában. Új darabokat beszerezni nem könnyű feladat és a legkülönbözőbb helyeken bukkanhat rájuk a gyűjtő. Az Ecserin vagy a Pecsában 3-5 ezer forint egy egy lap. Értékesek a múlt század első feléből származó első kiadású képregénykötetek, illetve képregény füzetek teljes bekötött évfolyamai. A gyűjtők szívesen áldoznak a Pesti Izé, a Szabad Száj évfolyamaira is. Tavaly a Polgár-Galéria már tartott képregény, illetve karikatúra árverést. November 27-én a Karton Galéria is megrendezi első képregény és karikatúra aukcióját a Műcsarnokban az Antik Enteriör kiállításon. A galéria kollekciójának darabjaira és beadott lapokra licitálhatnak majd a gyűjtők.

Nem szertnék jóslásokba bocsátkozni sem a kikiáltási, sem a leütési árakat illetően, de nem hiszem, hogy ma még több tízezer forintért kelnének el képregény vagy karikatúra lapok – vélekedett Lázár Eszter. Ezért kezdő, kispénzű gyűjtők is szerezhetnek értékes darabokat. Mindenestre a a képregény és karikatúra gyűjtőnek föl kell készülnie arra, hogy szenvedély legföljebb hosszú távon jelenthet majd jó befektetést. A galéria hagyatékokból is hozzájut fontos alkotásokhoz. Így került az Alkotmány utcai galériába Gáspár Antal karikatúrista hagyatéka. Sugi Sándor képregényeinek eredeti darabjai nem tartoznak a galéria tulajdonába, de őrzik és kezelik a kollekciót. Gáspár karikatúráiból egyébként október 13-án nyílik kiállítás a karton Galériában. A galéria tervezi Kassowitz Félix, vagyis Kasso karikatúráinak is a bemutatását. A hagyatékot a művész külföldön élő fia hozta haza. A magyar alkotókon kívül külföldiekkel is foglalkozik a Karton Galéria. A német Gerhardt Glück, vagy az osztrák Haderer munkái is megtalálhatók a gyűjteményben.

A képregény újrafölfedezésék köszönhető, hogy tavaly öt kiadó megalakította a Képregény Kiadók Egyesületét. A Képes Kiadó próbálkozik Korcsmáros Pál Rejtő Jenő könyveiből készült képregényeinek kiadásával. Amerikában és például Franciaországban jó üzlet a képregény kötetek kiadása.

Ugyancsak létrejött a Képregény Akadémia is, amely a képregény alkotók mai nemzedékét igyekszik képviselni. A fiatalok elsősorban sci-fi, a Japánból elterjedt manga és a fotó fölhasználásával készülő képregényeket részesítik előnyben. A fotó képregény egyik tehetséges művelője Kedves Lili, aki tavaly az ARC pályázat filmes szekciójában nyert díjat. Megélni persze képregényből még képletesen sem lehet. Az utóbbi időben azonban már érkeznek megbízások itthonról és külföldről is képregény rajzolására. Igaz, már nem a ceruza és a papír a munkaeszköz, hanem a számítógép, de a kétdimenziós képregényhősök népszerűségét ez nem csorbítja.

Bihari Tamás

Népszava – 2005. október 11.