Sarnath Banerjee képregényrajzai

Brahmananda egyike volt azon kevés sziddháknak – vagyis a beérkezett, megvilágosult, természetfeletti képességekkel rendelkező mestereknek –, akik minden részletében ismerték a hindu szent tanításokat, az Upanisadokat. Ám a lélek természetét vagy az ember sorsát megfejteni kívánó filozófiát nemcsak kevés tanító ismerte, a sziddhák alakját is legendák övezték – a legendák és tanítások rendszerét átlátni képtelenségnek tűnik.

Az ismeret hiányos, a tudás töredékes – a valóság fragmentumait mégis meg lehet fogni és fel lehet mutatni. Erre törekszik a fiatal indiai grafikus, képregényrajzoló és animációs művész, Sarnath Banerjee is. Brahmananda komplex rendszere című kiállításán, a kArton Galériában India nagyvárosai jelennek meg, kis lábjegyzetekkel ellátott képei városi legendákról, régi mesterségekről, épületekről mesélnek költőien és ironikusan.
A fanzinek, rajongói magazinok punkos esztétikáját megszelídítő rajzoló színes világa képregényjelenetek kimerevített pillanataiból áll, de az animációs filmek valóságával rokonítható. Nem véletlenül, hiszen a művész nemcsak képregényeket, animációs filmeket is készít. Ám amíg a képregényekből lassan bomlik ki a dialógusokon, jelenetek sorozatán keresztül egy-egy karakter alakja, az animációs alkotások gyakran úgy készülnek, hogy egy-egy alak, mielőtt láthatóvá válna, karakterfejlesztésen megy keresztül – a művész felméri az alkotott figura múltját, jellemvonásait, lehetőségeit egy történetben. Sarnath Banerjee kis kommentárjai segítségével a városlakók karakterébe nyerhetünk rövid bepillantást – vagy épp egy testápoló dezodor sorsába. Pingpong, fodrász, műszaki egyetem, kormányzati licenc – olyan témák, amelyek nem a kézenfekvő megoldást kínálják a grafikusnak. Meghökkent, elgondolkodtat, szórakoztat. Finom stílusban.
A képregény – mondhatni – régóta egyetemes jelenség. Indiában sem számít nóvumnak, bár a szubkontinensről túl sok képregényrajzolóról nem lehetett hallani. Orijit Sen 1994-ben A történetek folyója című, politikai és ökológiai problémákat is felvető dokumentarista művével hívta fel az indiai képregényművészetre a nemzetközi figyelmet. A 2004-ben megjelent Corridort, Sarnath első képregényét azonban már az indiai képregény új aranykorának első fejezeteként méltatták a kritikusok. Grafikus regényében egyaránt található humor, fantázia, akció, emelkedett irodalmi nyelv és Újdelhi utcáinak argója – s mindez a kiállított képeken is visszaköszön.
Sarnath 1972-ben Nyugat-Bengálban született. Médiatudományt és kommunikációt tanult a londoni Goldsmiths College-ban, társalapítója a Phantomville képregénykiadónak. Számos csoportos kiállításon szerepelt munkáival Torinóban, Stuttgartban, Berlinben, Londonban. A kArtonban első egyéni kiállítása látható.
(Sarnath Banerjee: Brahmananda komplex rendszere. kArton Galéria, július 21-ig.)

Tölgyesi Gábor
Magyar Nemzet
L Á T – H A T Á S
2007. július 19.