A képregény, mint anyagi érték

4) Példányszám

Egy képregény értékénél nagy jelentőséggel bír az is, hogy mennyi példányban jelenik meg. A múlt században valamennyi nyomtatott sajtóterméket sokkal nagyobb példányszámban készítettek, mint manapság. A számítógépek elterjedésével és az internet egyre nagyobb térhódításával párhuzamosan egyre kevesebb példányban készülnek nyomtatott újságok (némelyek véglegesen meg is szűnnek/szűntek). Egyes kutatások, ami nem túl hízelgő számunkra, az olvasás hanyatlásáról is beszámolnak, ami szintén csökkentette/csökkenti a keresleti oldalt.

Habár pontos adatokat soha nem fogunk tudni (vagy azért mert nem publikusak ezen információk vagy mert nem lehet hitelesen alátámasztani azokat), de bizonyos források szerint A Csodálatos Pókember 1989-es sorozatának első számai 20000 körüli példányszámban jelenhettek meg (a legoptimistább adatok az első néhány számnál a nyomtatott példányszámot 100000 körülire teszik), ami az 1990-es évek végére jócskán visszaesett. Az utóbbi időszakban, egy hasonló szuperhősös füzetből, a Marvel+-ból országosan 1000-1500 darab készült, az újonnan megjelenő,országos terjesztésbe kerülő, képregénykötetek példányszámát pedig megközelítőleg 2000 darabra becsülik.

Ha egy nemzetközi példát akarunk elővenni, akkor az amerikai X-men (1991-es sorozat) 1. száma kiváló, 3 milliós példányszámú eladást produkált (más források 3 és 8 millió közé teszik e számot), így egyhamar nem fog ritkaságnak számítani, még ha hozzátesszük azt is, hogy 5 eltérő borítóval jelent meg akkoriban (sőt, azóta a megjelenés 20. évének tiszteletére, 2011-ben egy újraszínezett kiadás is napvilágot látott). Ehhez képest manapság, ha valamely amerikai képregény 100000-es példányszám feletti eladást el tud érni, az hatalmas sikert jelent, de a füzetek döntő többsége mostanság e lélektani határ közelébe se tud férkőzni.

Fontos megjegyezni, hogy számos képregény ma gyűjteményes kötet formájában is megjelenik külföldön. Léteznek olyan képregény-rajongók, akik nem kedvelik a képregény-füzeteket, mert „rövidek”, sok bennük a reklám stb., így inkább megvárják, míg kedvenc címükből több szám egybegyűjtve puhafedeles vagy keménytáblás alakban megjelenik. Természetesen ezzel csökken az eladott füzetek száma, ám a képregények így a könyvesboltok kínálatában is megjelennek, ahol adott esetben hosszabb ideig, akár évekig is, elérhetőek.

A korlátozott példányszámban megjelenő kiadványokról is érdemes említést tenni. A klasszikus Pókember-kalandokat tartalmazó Peter Parker Pókember képregénysorozat mindösszesen 400 példányban jelent meg az indulásakor. A Fazekas Attila által készített A Jedi Visszatér 1. részéből is mindösszesen 500 példány készült. Mivel ezen kiadványok „kis számban” kerültek kiadásra, de természetesen igaz ez bármely „nagyobb” számban megjelenő képregényre is, így miután teljesen elfogynak a kiadójuknál, már csak antikvár példányok formájában, használtan lesznek elérhetőek. Sok gyűjtő nyilván nem fog egyhamar megválni e képregényeitől, így ezzel csökken a forgalomban levő kiadványok száma. A kevés elérhető példány pedig nagy áremelkedésen eshet át, így a kiadvány értéke fokozatosan növekszik.

5) Dedikált példányok

Valamennyi gyűjtemény éke lehet egy a képregény készítője által dedikált példány. Az írók, rajzolók illetve a füzet elkészültében közreműködő más személyek kézjegyei növelik a kiadvány értékét. Érdemes valamilyen írásbeli dokumentumot/bizonylatot is beszerezni, hogy ténylegesen is az alkotó szignója található a képregényen/képregényben, ugyanis idővel nehézkessé válhat annak bizonyítása, hogy valóban az adott személytől származik-e az aláírás vagy sem.

Ha szerencsénk van, ma már egy kisebb rajzot, vázlatot is kérhetünk kifejezetten a képregénybe vagy a mellé a kiadványok készítőitől, amely újfent csak ritkábbá teszi képújságunkat a többi, „mezei”, számmal összevetve.

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15