Kultúrsznob képregény

Kultúrsznob képregény

Sin City
Sosem éreztem még azt, amikor egy film után láttam az eredeti könyvet, hogy pont így képzeltem mindent. Marv tényleg nem egy észkombájn, minden egyes mozdulata hitelesen működött a filmben. Gyönyörűek a rajzok a maguk fekete-fehérségükben, szinte szétveti a papírt a feszültség. Basin City vs. Sin City. Mi tudjuk, hogy melyikben élünk? Frank Miller korszakalkotó műve felforgatta mindazt, amit eddig a képregényről gondolt a világ. Nem véletlen, hogy az idén készült adaptációt is a filmtörténet új fejezeteként jegyzik. Nem csak gyerekeknek való tündérmesékből, vicces vagy éppen romantikus történetekből lehet sikeres képregény. Mind a film, mind a képregény pszichotikus állóképek gyors egymásutánja, ahol az emberi lélek legsötétebb félelmei és legmélyebb vágyai kelnek életre. Frank Miller világa valóban fekete és fehér, ahol a színek keveredéséből mindig csak baj van. Kiderül, hogy egy prosti védelemre vágyik, egy pszichopata szerelmes és egy fiatal fiú embert eszik� A többit már mindenki tudja a moziból. De a könyv sem okoz csalódást majd senkinek. (Kot Kot)

A rabbi macskája
„A zsidók nem szeretik a kutyákat.” Mondja a rabbi macskája, Mozsrum. Aki miután megette az idegesítő papagájt, valami csoda folytán beszél, hazudik, bár-micvát szeretne, és a kabbalát akarja tanulmányozni. Elmeséli az özvegy rabbi és a lánya Zablya történetét az 1930-as évek Algériájában, amikor még a zsidók és az arabok békében éltek egymás mellett. Joann Sfar szerethető, mélyen emberi figurákkal és egy hihetetlen macskával népesíti be a történetet, akit sajátjáról mintázott. Az író az Angouleme-i képregényfesztivál zsűri díját nyerte el A rabbi macskája sorozat megalkotásáért. (Szocsi)

Szerelem első látásra
Orpheusz és Eurüdiké mitikus szerelmi története elevenedik meg szemünk előtt. Orfi dalait olvasva újra életre kel a halhatatlan szerelem halhatatlan története. Élet és halál határvonalán átívelően, modern városi helyszínekre és képzeletbeli kortárs alvilági terekbe, élők és árnyképek világába lépünk. A popénekes, Orfi követi szerelmét az élet határain túl, hogy aztán egyedül térjen vissza és saját akaratából jusson el oda, ahová csak kevesen vágyunk. Dino Buzzati erotikus, szürreális képeit és szaggatott sorai olvasva, nézegetve téli melankóliába varázsol minket. Elgondolkodtatva azon, mit is jelent a halál, az élet, a szerelem. Egy titokzatos csukott kis kapu hirtelen átjárhatóvá válik. (PéKá)

A 14 karátos autó
A tizennégy karátos autó eredeti képregény-adaptációját Korcsmáros Pál 1963-ban rajzolta a Füles felkérésére. Több mint 40 év után a rajzoló unokája összegyűjtette, digitális úton restauráltatta, és színes, átdolgozott, kiegészített formában újra megjelentette. 2002 óta olyan sikeres a Rejtő-sorozat, hogy Az elátkozott part, A három testőr Afrikában és Az előretolt helyőrség után A tizennégy karátos autót is újra élvezhetjük. Gorcsev Iván története ez, aki már az első oldalakon elnyeri a fizikai Nobel-díjat � a makaó nevű kártyajátékon. (PéKá)

Kot Kot, Szocsi, PéKá
Alarm Magazin
2005. december