Három per testőr

A Történeti Levéltárban került elő Korcsmáros Pál képregénye

Kiszabadul a fogságból Korcsmáros Pál egykor népszerű Dumas-képregénye, A három testőr. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában leltek rá, mert 1960-ban elkobozták. A szerző unokája a közeljövőben újra megjelenteti.

A képregény története maga is regény. Összekapcsolódik a Korcsmáros család másik alkotója, Korcsmáros Nándor író, újságíró sorsával.

Mint azt Kutrucz Katalintól, a Történeti Levéltár igazgatójától megtudtuk, a neves képregényrajzoló, Korcsmáros Pál apjának testvére, Nándor nem volt híve a kommunista rendszernek, 1957-ben szabályos útlevéllel Ausztriába utazott, és 76 évesen nem tért vissza. Szerette volna kint tudni írásait is. A család négyoldalanként levélben küldözgette utána a kéziratokat, amit az elhárítás fölfedezett. Nándor politikai írása, a Miért volt és miért nem lesz többé kommunizmus? című azonban akkorra már kijutott, és Krisztus keresztjétől a mi keresztünkig címmel, Habsburg Ottó ajánlásával megjelent a müncheni Újvári Griff kiadónál.

A szerző 1959-ben meghalt, az ugyancsak kint levő testvére, Anna egy osztrák hölgyet küldött haza a még meglevő kéziratokért. De őt figyelték. Ötkötetnyi iratot vett magához, Pál rábízta a Fülesben megjelent A három testőr rajzos kéziratát is – szó volt róla, hogy Nyugaton kiadják. A küldönc lakásán titkos házkutatást tartottak, majd amikor a határhoz ért, vámellenőrzés címén lekapcsolták a szállítmányát. Nándor kéziratait az illetékes belügyi tiszt “a korábbi idők polgári-liberális irányzatai szellemében készült, polgári gondolkodásmódot tükröző” írásoknak minősítette jelentésében. Hozzátéve: “nem ellenségesek”.

Nándor itthon levő testvére, Ede, valamint Pál figyelmeztetéssel megúszta az ügyet, a “szerv” akkor még az ’56-osokra összpontosított. De a családot azután is figyelték, besúgót állítottak rájuk, telefonjukat lehallgatták. Pál dolgozhatott, de A három testőrt nem kapta vissza, hiába kérvényezte.

– A hét öt napján reggeltől estig rajzolt – mondja az unoka, Gábor. Magyarázatként megjegyzi, szabadúszó volt, és az olyat akkoriban nagyon megadóztatták. Több száz képregényt készített, ezek közül legalább ötvennek tűnt el, lappang a kézirata. Nagy népszerűséget élvezett az akkoriban hivatalosan éppen hogy megtűrt műfaj, legjelesebb képviselőjének, Korcsmáros Pálnak életében soha nem jelent meg könyvben egyetlen műve sem. Az 1975-ben bekövetkezett halála utáni években néhány olcsó füzet láthatott napvilágot, rossz borítókkal. Miközben Nyugaton szárnyalt a műfaj, mindmáig. A Kádár-rendszer irodalmi adaptációként azért tűrte meg a comicsot, mert az “igazi” kultúra reklámját, kedvcsinálóját látta benne.

Korcsmáros Gábor manapság a Képes Kiadó égisze alatt sorra jelenteti meg nagyapja műveit. A Rejtő-sorozat hiánytalanul megvan, egy-egy darabja ma könyvsiker. A regényföldolgozások közül napvilágot látott a többi között az Egri csillagok, Az aranyember, A kőszívű ember fiai, a Vörös és fekete, és nyomdában van a Nyomorultak. A tervek szerint A három testőr is kijön az év végére vagy a jövő év elejére. Most éppen másolják a kéziratot a levéltárban, hogy ott is maradjon egy példány, miután sajtótörténész-kutatók rábukkantak az eredetire, méghozzá jó állapotban. A kézirat az örökösöket illeti, egy-két héten belül meg is kapják. Azután dől el, kiadják-e Korcsmáros Nándor műveit is.

Varsányi Gyula
Népszabadság
2008. április 5.