Neil Gaiman: Sandman – Prelűdök és noktürnök

Kevés munka mutatja világosabban, hogy az éjszakai órákban micsoda gyönyörűséges káosz uralja a napról napra fikcióval bombázott emberi agy homloklebenyét, mint Neil Gaiman díjakkal dúsan dekorált, hosszan hömpölygő (összesen 75 részes) képregényfolyama, a Sandman, melynek most első, nyolc epizódot magába foglaló kötetével végre magyar nyelven is megismerkedhetnek a rajzos fantáziabirodalmak mifelénk is egyre jelentősebb számú (és kíváncsibb) felfedezői. Az álmok (és rémálmok!) tartományában járunk, melynek földi fogalmaink szerint halhatatlan urát hosszú évtizedekre börtönbe zárták, ám végül kiszabadult a fogságból, s most elindul, hogy visszaszerezze elkobzott javait. Az ötletdús brit szerző által teremtett horrorisztikus mesevilágban a DC kiadó comicssztárjai, „valóságos”, mitológiai és bibliai alakok a lehető legtermészetesebb módon tevékenykednek egymás társaságában. Ám ebben a kényelmesen elnyújtott expozícióban Gaiman még keresi a sorozatához illő tenort – a későbbi fejezetek sűrű hömpölygésével szemben itt el-elakad a lendület, a feszültség és a fura humor sajnálatosan csekély, egy remek epizódot (Remény a pokolban) egy sután megmunkált (Potyautasok) követ. Sam Kieth és Mike Dringenberg karakterrajzai és a lehető legszabadabb, maximálisan jelentésgazdagító panelstrukturálása azonban már itt is ámulatba ejtő. A pompás szerkesztői jegyzetekkel megtámogatott Prelűdök és Noktürnök komoly ígéret, amely nem maradt beváltatlan: tartsanak ki hát, a következő kötettel átszakadnak a gátak!
Fordította: Totth Benedek. Carta-philus, 2009, 240 oldal, 4480 Ft
**** alá

– greff –
Magyar Narancs
XXI. évf. 48. szám
2009. november 26.