Kalyber Joe színrelép
Nem egy újabb szuperhős robbant a köztudatba, nem egy újabb ellentmondásos figura tűnt fel, nem egy irodalmi klasszikus képekkel mesélt kalandjai elevenedtek meg előttünk. Ízig-vérig saját ötletből felépített, humoros, a távolban játszódó, de mégis szinte mindenki számára közeli alkotás született, amely nem akar mást, mint mesélni és szórakoztatni. Ezt a két funkcióját pedig maradéktalanul be is tölti.
A cselekmény ugyan valóban a nagy vízen túlra, egy elképzelt városba invitál minket, de a karakterek és a realitástól néha picit elrugaszkodó események mégis emberközeliek, megfoghatóak, „neadjisten” átérezhetőek. Kerek egész bontakozik ki előttünk a maga bevezető módján (igen-igen: felvezetéssel, tárgyalással, tetőponttal és korrekt lezárással), hangulatos epizódok segítségével lassan képet ölt egy világ, s benne a karakterek, akik hétköznapi módjukon még ismerősek is, de ami a legfontosabb: szerethetőek, így kellő figyelemmel és izgalommal várjuk az életüket egyengető – az elkövetkezendő füzetekben realizálódó – történéseket.
S talán ennél több nem is kell: egy képregény, ami a miénk, nem egy külföldről beszivárgó siker, ami nem azért jó, mert trendi, hanem azért mert valahol rólunk szól, a miénk, teljes egészében a sajátunknak érezzük.
Az ügyesen kitalált és tálalt történet persze nem minden, a frappáns szövegek és poénok mellé sajátos, de humorban ugyancsak bővelkedő rajz dukál. Pilcz Roland munkája elsőre talán gyermetegnek és egyszerűnek hathat, de ha akár csak egy kis odafigyelést is szentelünk az alkotásnak, akkor hamar rájövünk: a képek tökéletes összhangban vannak a rajzolt oldalakkal, a füzetet átlengi valami megfoghatatlan báj, amitől minden sokkal szimpatikusabbá válik.
Ehhez a történethez nincs szükség hiperrealisztikus alakokra, furmányos panelkezelésre, mérnöki pontosságú hátterekre, az egyszerű figurák és a vidám színvilággal operáló kockák csak fokozzák a hangulatot, ezzel téve fel a pontot egy nagyszerű képregényre, amely remélhetőleg nem csak az Interneten bóklászó képregény-fanatikusok kedvence lesz.
Birkás Péter
Panel
1. szám
15. o.
2006. március