Kemenes Iván-Varga Péter: Bábel verme

A Bábel verme minden akusztikai számítás szerint fülbemászóbb képregénycím, mint például “A Millenniumi Föld Alatti Vasút születése” vagy a “Kisföldalatti, te csodás!”, a bábeli mélységek ponyvaízű felemlegetése azonban mit sem változtat a tényen: Kemenes Iván (író, rajz és színek) és Varga Péter (író, beírás) rövid lélegzetű graphic noveljének valódi szuperhőse nem más, mint nemzeti szemünk fénye, a kontinens első kéregvasútja.
A helyiérdekű közlekedőedények és a képregényhősök összeházasítása terén Pálfi György tette meg az első, ám korántsem bátortalan lépéseket Táltosember vs Ikarus című szkeccsfilmjével, ám azóta a BKV misztikus rétegeinek feltárása átkerült a nyomozó hatóságok feladatkörébe. A Kemenes-Varga duó innen, mondhatni a nyomozati szakaszból igényelte vissza a kisföldalatti legendáját; náluk két tényező, a lesből támadó talajvíz és a földalatti járatok kénköves bugyrai jelentik a legnagyobb veszélyt – mind a sikeres átadásra, mind a monarchia több nyelven káromkodó építőmunkásainak testi-lelki épségére. Utóbbiak közül is a börtönviselt Sulyok Máté emelkedik ki óriás termetével, súlyos pörölykalapácsával és országos szomorúságával. Magányos hős ő, akárcsak a papír húszforintos kalapácsot tartó testépítője, akivel éppoly szoros vizuális rokonságot ápol, mint Dózsa Györggyel, Wichmann Tamással és Berény Róbert fegyverbe szólító posztermunkásával.
Hősünk magányáért nagyrészt alkotói tehetők felelőssé, akik a jól megfestett századfordulós kulisszák előtt egy távoli képregény-valóságból szalasztott, félig kifaragott kőtömböt mozgatnak. Peches kőtömbünknek ráadásul egy mindmáig aktív szuperhőssel kell felvennie a versenyt, aki – 300 HUF-ért (január végéig) bárki megbizonyosodhat róla – a Vörösmarty tér és a Mexikói út között teljesít szolgálatot.
Roham Kiadó, 2009, 36 oldal, 790 Ft
***

– köves –
Magyar Narancs
XXII. évf. 1. szám
2010. január 7.