XIII és Largo Winch
A XIII rajzolója, William Vance nem kifejezetten kezdő. Pályafutása a Tintin című belga magazinnál indul, ahol a hatvanas évek közepétől kezdve hagyományos történetek különös műgonddal kimunkált illusztrátoraként ismerik meg. Leginkább akkor van elemében, ha tengeri kalandokat, régi házakat, egyenruhákat rajzolhat. Ez már első kisebb sikerében, a Howard Flynn hadnagy kalandjaiban is kiderült. Aztán rajzolt különböző szerzőkkel vadnyugati történeteket (Ringo), kémhistóriákat (Bruno Brazil), középkori kalandokat (Ramiro), egzotikus-fantasztikus sztorikat (Bob Morane), majd ismét egy tengerész, Bruce J. Hawker életét dolgozta fel, immár saját forgatókönyve alapján. Ez a minden ízében profi grafikus igazán megérdemelte, hogy egy olyan sikertörténetnek is a részese legyen, mint a XIII.
Ma a XIII Franciaország magasan legnépszerűbb képregény-sorozata. Az első rész, amelyet most ismerhetünk meg először magyar nyelven, 1984-ban jelent meg az Editions du Lombard-nál, eredeti példányai tíz-hússzoros áron cserélnek gazdát. Idén áprilisban a legutóbbi epizód, a 'Három ezüstóra' megjelenését hatalmas várakozás előzte meg, áruházakban, lemezboltokban, s még a legkomolyabb könyvesboltokban is gúlákban álltak a példányok – persze, nem sokáig.
Mind a XIII, mind a Largo Winch szerzője egy francia író, Jean Van Hamme. Nem kifejezetten szokványos karrier az övé: a hetvenes évek elején képregényíróként kezd a Tintin című belga magazinnál, ahol egy bizonyos Mr. Magellan többé-kevésbé képtelen tudományos-fantasztikus kalandjait jegyzi. Idővel az újság egyik legtöbbet foglalkoztatott házi szerzője lesz. Legnagyobb sikerei a 'Történet hős nélkül” (Dany rajzolta), valamint a már 20. részénél tartó Thorgal, egy szokatlan viking-történet, amelyet a lengyel Rosinski illusztrál. ő a szerzője az eredetileg televíziós közlésre szánt, később képregény alakban kiadott 'S. O. S. Boldogság' című ciklusnak is, amely néhány ember sorsán keresztül egy sajátos – és sajnos, egyáltalán nem elképzelhetetlen – totalitárius berendezkedésű társadalmat mutat be. Van Hamme egyébiránt televíziós sorozatok, illetve regények írójaként vált egyre ismertebbé.
A Largo Winch keletkezése kissé szokatlan. Van Hamme a nyolcvanas évek végén kezdte el írni a Largo Winch-könyveket, amelyek igen szép példányszámban fogytak, és csak évekkel később merült fel a gondolat, hogy képregényként is érdemes lenne megjelentetni őket. A brüsszeli Dupuis kiadónál 1990-ben indult ciklus köteteit maga Van Hamme adaptálta, és a fiatal Philippe Francq illusztrálja. Ez a sorozat még csak az ötödik résznél tart, de nagy sikerre való tekintettel aligha szakad hirtelen vége.
Bayer Antal
X-07 Akciómagazin
1995/1 június, 1. szám