Sin City, a bűn városa
Sin City, a bűn városa
A képregény lebutított műfaj a nem olvasók számára. Azok számára, akik nem tudnak végigböngészni egy kisregényt, és képzőművészeti ismereteiket sem a reneszánsz alapozta. A képregény elébünk tesz egy vonalas rajzot, és a hős szájából kijövő légbuborékba annyit írnak: JAJ!
Magamnak nem sok szerencsém volt ehhez a műfajhoz. Sosem akartam megspórolni azt a fáradságot, hogy én képzelhessem el a regényhős arcát, mozdulatait. Mondatait autentikusnak tartottam, ha igazi író írta.
Az utca népének nyújt könnyített feladatot a képregény, megkíméli és egyben elzárja őket az erőfeszítéstől. Nagy híve, pláne rajongója hát nem vagyok. De fogékonynak tartom magam mindenféle persziflázs iránt, ezért bementem a Sin City című amerikai filmre.
Frank Miller azonos című képregényéből próbál meg némileg illatozó várat építeni a szerző és a komputerfilmes Robert Rodrigez. A digitalizált képsorok néha valóban meglepően érdekes vizuális élményt adnak, a főhősök ábrázatában (leginkább Mickey Rourke-nál) megjelenik egy szívemből szóló irónia, a primitív mondatok és egyvonalas szereplők már-már a kritikáját adják a műfajnak. De végül kiderül: vannak anyagok, amelyekből nem lehet várat építeni.
Az élőszínész, a komputerháttér, a csinált világ egybeszerkesztése már nemcsak a jövő útja, de a jelené is. Amióta dinoszauruszok csapkodnak a szélesvásznon, bármi megtörténhet, még az is, hogy a számítógép ül a rendezői székbe, amelynek hátuljára hajdan valakinek a neve volt írva. (Fellini, Bergman stb.) Nem a médiummal van bajom, hanem a műfaj eredendő bűneivel.
Ezek a képregények izgalmukat sokszor éppen a brutalitást, szadizmust bemutató fordulatokkal gerjesztik. Statikus voltukban sem lelkesítenek. Amint azonban megmozdulnak, durva hatásaik megsokszorozódnak.
Volt hajdan egy híres graffiti, hogy egy másik populáris műfajnál maradjunk, amely tehénlepény-fogyasztásra akarta rábeszélni az utca járókelőit, mondván: „Kétmilliárd légy nem tévedhet.” No de, hogy még jegyet is váltsunk hozzá…
Bölcs Isván
168 óra
2005. június 9.
-
A majmok bolygója: A birodalom
A legújabb Majmok bolygója film nem a sodró történetével akar minket levenni a lábunkról, hanem inkább a bőrünk alá kúszik be lassan, de biztosan. A távoli jövő első képein...
19. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál
A Magyar Képregény Szövetség, a Kilencedik Művészet Alapítvány és a V26 Képregénybolt 2024-ben is megrendezi a hagyományos budapesti képregényfesztivált. A háromnapos rendezvényen részt vesz szinte valamennyi hazai képregénykiadó, alkotócsoport...
Interjú Levivel, az idei Korcsmáros-díj várományosával
A Korcsmáros Pál-díj eredeti szellemiségével összhangban választotta meg a Magyar Képregény Szövetség zsűrije és a Korcsmáros család közösen Németh Leventét, azaz Levit az e hétvégi fesztiválon átadandó díj birtokosának....
3xNBC – Ágoston, Qreten és H&H
A friss fesztiválmegjelenések közül három kiadványt kaptunk a Nero Blanco Comixtól, ezeket ajánljuk az olvasóknak. Az Ágoston, a nukleáris baromfi: Bizonyos szempontból címe kétértelmű, egymásnak ellentmondó jelentésekkel. Egyik értelmében...
Futaki-díj: megvan az öt legjobb!
Múlt héten lezárult a Futaki-díj közönségszavazásos, első fordulója. Nagyon szépen köszönjük a válaszaitokat! Az április 30-a éjfélig beérkezett többszáz szavazatot összesítettük, és ezek alapján megvan mindkét kategóriában a legtöbb...