XIII – Ahol a szálak összeérnek
Talán az eddigi legjobb képregényét dobta össze a XIII legújabb kötetében a francia szerzőpáros. A magyarul kiadott negyedik albumban, a több szálon futó történet meseszövése briliáns, a vizualitás pedig ezúttal is tökéletes. Végre értelmet nyer a kultusz.
Ha bárkinek kétségei voltak Jan Van Hamme írói zsenialitását illetően, és Robert Ludlum regénye utáni deja vu érzéssel lapozgatta a XIII című képregény eddig megjelent köteteit, a negyedik albumot átrágva valószínűleg revideálja nézeteit. Van Hamme annyira mesterien szövi a több szálon futó történetet, hogy végre világossá válik, a XIII miért is Franciaország legnépszerűbb képregénye.
Az 1984-ben napvilágot látó XIII számára már az is biztató előjel volt, hogy első kötetet a francia-belga képregény, a bande dessinée bölcsőjének számító Spirou magazinban kezdték el közölni. Az évek során azonban regényfolyammá dagadó, misztikus sztorit felölelő kötetek iránti érdeklődés annyira megugrott, hogy az eddig kiadott 17, egyenként 50 oldalas albumból 9 millió példányt értékesítettek világszerte. A siker titka pedig feltehetően abban a nagy dózisokban adagolt rejtélyrengetegben áll, amelyet az amnéziában szenvedő, és a vállán éktelenkedő tetoválás után XIII-ra keresztelt főhős rendre próbál kibogozni…
Szabó András teljes cikke elolvasható az Origón.
2006. január 18.