kilencedik.hu / Sajtóarchívum / + Rendezvények / + Fesztiválok / Képregényhősök Budapesten

Képregényhősök Budapesten

A Magyar Képregényfesztivált negyedszer rendezték meg a hétvégén, s másodszor adott neki otthont az Erzsébet téri Gödör Klub. Jó idő, kikapcsolódás, tömeg – ennyiben lehetne összefoglalni a történteket.

Miközben metróztam a Gödör felé, azon gondolkodtam, mihez kezdene a Pókember az Alföldön. Ha volna is menekülési esélye, akkor hálóját egyedül a gémeskutakra lőhetné, bár azok is olyan messze vannak egymástól, hogy nem maradna más, mint a futás. De hogy Budapesten miként közlekedne, az világos: biztosan nem BKV-val.

Mindenesetre nyugalmas tempóban érkeztem, délelőtt van, hétvége, még mindenki alszik. Hát nem! Szinte elveszettnek éreztem magam, miután beléptem a föld alatti épületbe: iszonyatos nyüzsgés, mintha egy bevásárlóközpontban járnánk csúcsidőben.

Le kellett ülnöm meginni egy kávét, hogy észhez térjek. Mellettem három fiatal lány mutogatta egymásnak a már beszerzett remekműveket, s a legfiatalabb irigykedő megjegyzése ébresztett fel igazán: “Jaj, ez tizennyolc pluszos, a nagyi úgysem veszi meg nekem.” Hát igen, élnek még a szigorú tekintetű nagymamák, akik gyereküknek – az említett kislány szüleinek – még Korcsmáros Pál korhatár nélküli remekeit vásárolták. És mi tagadás, a Korcsmáros által képviselt realista, regényfeldolgozó képregények stílusa már nem éppen divatos a szakmában, azért néhány alkotása most is feltűnt mind a standokon, mind a vásárlók kezében.

Aztán csaknem egyórás csúszással elkezdődtek a programok is, gyorsan átadták a Magyar Képregénykiadók Szövetségének díjait, a 2007 legjobb képregényeinek járó Alfabéta-díjakat négy, hosszúság szerinti kategóriában. A kép-sort Haragos Péter Strip című alkotása, a kép-percet Kovács Péter Az ötödik napon című egyoldalasa, a kép-novellát Gáspár Tamás és Szabó Jenő Parlamenti túlóra című munkája, a kép-regényt pedig Korcsmáros Péter, Bayer Antal és Fazekas Attila közös albuma, a Gemini-jelentés sorozatot bevezető Ikervadászat című epizódja nyerte.

Fazekas Attila külön figyelmet kapott, hiszen az idén lesz hatvanéves, ezért előre felköszöntötték. Elmondása szerint a kilencvenes évek előtt még négy-öt képregényrajzolót el tudott tartani az ország, ma már szinte egyet sem, azért ő mégis ebből él 1974 óta.

A fesztivál díszvendége, a holland Marcel Ruijters kitartóan dedikálta az első Magyarországon megjelent művét, az Inferno: Pokoli színjátékot, s a szerencsésebbeknek még skiccelt is egy-egy figurát az aláírása fölé.

Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetségének elnöke folytonos mozgásban volt, hozta-vitte a vendégeket, kérdezgette őket múltról, jelenről, jövőről, a külföldi tendenciákról és hatásokról. Az egyik lóti-futi közben elkaptam, hogy választ csikarjak ki arra a kérdésemre: a magyar képregényeknek vajon milyen külföldi lehetőségeik vannak. Mivel sietett, csak ennyit mondott: “Nagyon nehéz érvényesülni.” Nos, ezt a választ nem lett volna nehéz kitalálni, hiszen – tudomásom szerint – eddig csupán Futaki Attila tudta átlépni a korlátokat.

És ha már korlátok kerültek szóba, akkor azt kell mondanom, van még mit áthidalni, hiszen itthon az eredeti japánmanga-kiadások még erősen elmaradnak a nemzetközi mezőnytől. Talán pont ezért mutogatták magukat tüntetőleg véres-bárdos nővérkének, japán iskolásnak öltözött tizenéves kislányok a forgatagban, nekik kevés a Pókember világának romantikus hőse, számukra tizennégy évesen már a “tizennyolc plusz” is… uncsi.

Pion István
Magyar Hírlap
2008. június 19.