Pókember 3

Megérkezett a 3. Pókember film, és vegyes érzelmekkel hagytam el a termet. A film hangulata erõsen emlékeztetett ugyan az elõzõ részekhez, de a felépítése merõben eltért. Nem volt klisésebb ugyan az eddigi részeknél, de jóval zsúfoltabb lett. Raimi nagy rajongója a képregényeknek, és a filmben is ezernyi hasonlóságot vélhetünk felfedezni a képregények iránt, ez azonban nem feltétlenül pozitívum. Amik a sorozatban több füzetet kaptak, itt csak egy-két percre jelennek meg. Nagy kivétel ez alól Harry, akinek története az elsõ résztõl fogva tart.

Másokkal ellentétben nekem pont az elsõ 2 óra tetszett igazán, egészen a Gwennel való táncig, és utána kezdtem kicsit elálmosodni.
Talán azért volt szimpatikus Tobye játéka, mert most lehetett a legváltozatosabb az alakítása. A filmben is azok a jelenetek fogtak meg a legjobban, amikor “gonoszként” járta az utcákat, és nézte a lányokat. A tánc jelenettel sem volt semmi gondom, kicsit emlékesztetett a Maszkra. Viszont a karakter fejlõdését illetõen lenne itt egy-két negatívum. Az elsõ részben még csak tanuló, a második részben már boldogulni próbáló fiatal, míg a harmadik rész elején egy már magára talált felnõtt, mégha Tobye kölyökképe ezt nehezen is tükrözi. No és persze végig szerelmes. A dicsõség egy kicsit a fej ébe is száll, megmutatkozik ez akkor, amikor MJ-vel beszélget, de ezzel nem is lenne baj. A baj akkor van, amikor megcsókolja Gwen Stacyt! Erre milyen elhatározásból jutott?? A mélypont az, amikor magyarázza, hogy megcsókolt egy lányt, akit jól ismer, és nem érti miért baj ez? Megérteném, ha már rajta lenne a fekete ruha, de így nem éppen, mivel Petert nem ilyennek ismertük meg. Nagyobb benne ennél a felelõsségtudat, jobban szereti ennél MJ-t. Ettõl eltekintve számomra rendben van Peter, csakhogy ettõl nehéz eltekinteni, mert ez okozza a konfliktust közte, és MJ között. És úgy-ahogy, már az elsõ rész ezen jelenete is veszít egy kicsit értékébõl, habár a fejjel lefelé való csók a második részben is megtörtént, de az erõsítette a legelsõt.

A legnagyobb titok, negatívum számomra a szimbióta maradt. Peter csak úgy váltogatta, ki a bõröndbõl, be a bõröndbe, és az megmaradt ugyanabban a szilárd állagban. Pedig neki élõsködnie kéne, nem várni arra, hogy a gazdi felvegye! Vagy akkor most mi van?? (Ezt jó lenne, ha valaki tisztázná elöttem, mert én nem jöttem rá!!) Kicsit röhejes jelenet volt az is, amikor Peter aludt. Hogy lehet így aludni? A várakozásokkal ellentétben azonban a hálóval átszõtt fekete ruha és Venom jóra sikerültek, utóbbi esetében annyira fel sem tûntek.

Nagyon tetszett Eddie karaktere, függetlenül attól, hogy Topher G race mennyire tehetséges színész. Egy jól megírt karakter volt, mégha el is üt egy kissé a képregényes eredetiétõl. Igazi nyápic, aki végtére megérdemelte amit kapott. Órisái, öntelt dumák, és ahogyan nyomul Jameson kegyeiért?? Uhh, hát az egyik legszórakoztatóbb karakter, bár lehet, valaki önnön paródiájaként látja, õ így volt kitalálva. Teljességgel Peter ellentéte. Brock romlottságáról akkor gyõzõdhetünk meg teljességgel, amikor a templomban elremeg egy elképesztõen undorító “imát”. Nagyban befolyásolja a cselekményt, jó irányba viszi a filmet. Venomot magát viszont nem azért kellett volna többet szerepeltetni, hogy a rajongók megelégedjenek, hanem hogy végsõsoron érdemes ellenfélként õlje meg Harryt, és úgy búcsúzzunk tõle.

Brock nagyobb szerepe továbbá abban is tetten érhetõ, hogy jár Gwen Stacyvel, aki ugyancsak keresztezi a hálószövõ életét. Bár nehéz megítélni, hogy a kedves leányzó mit szeretett meg Brockban, mert a készítõk sajnos ezt nem részletezték. Ami bizony szerintem egy hiba, egy nem is olyan apró részlet, ami által Gwen karakterét jobban ki lehetett volna dolgozni. Mert így csak a kisebb réseket tudta betömni szegény. Mondanám, hogy töltelékszereplõ volt, de ahhoz túlságosan tetszett Howard játéka, legfõképp az utolsó jelenet, és a lyukak amiket betöltött, nem is voltak olyan lényegtelenek!! Halkan megjegyezném, hogy a kedvenc akció jelenetem is a darus jelenet volt. Habár minden akció jelenet pazar volt, nagyrészüket láttuk már eddig is, csak kicsit más formában. Gwen apja, aki a képregényben nagyobb szerepet tölt be, ugyancsak fel-fel bukkan a filmben.
Tény, hogy minden karakter kidolgozására nem lehetett elég idõ, de felvetõdhet a kérdés, hogy miért kell ennyi szereplõ? Gwen és az apja valóban nem kapott nagyobb hangsúlyt. Az apja szerepeltetésének igazából már csak annyi értelme volt, hogy hû maradjon képregényhez, a szerepe valójában jelentéktelen. Habár ez a trilógia lezárult, arra tökéletes volt, hogy felvo nultathassa egy újabbnak a szereplõit. Megeshet, hogy nem most látjuk utóljára Gwent és az apját, most csupán tudomást vettünk róluk, miszerint õk is léteznek. Így a most hiányzó szálak késõbb mélyülhetnek, de könnyen kudarcba is fulladhatnak. Emlékezzünk csak a 2. részben szereplõ Jameson szálra, az sajnos elvarratlan maradt. Ûrhajós lévén nem õ hozta a földre a 3. részben a szimbiótát, így õ a 2. rész egyik üresjárata lett e miatt számomra.
Az apja viszont nagy megkönnyebbülést jelentett a 3. részben is!
Jameson, Betty, a szomszédlány a viccesebb „ebizódokról” kondoskodtak, ami tökéletesen sikerült is, bár Jameson túlságosan is szimpatikus!!! Õk játszották a film legjobb jeleneteit. A 3. rész egyébként is bõvelkedett a “humorosabb” megközelítésekben. Bár van aki ezt inkább rosz szemmel nézte, mert rá nem hatottak, és csak a hozzám hasonló, alacsony szintû humorral megáldott emberek élvezték. El is ütnek a megszokottól ezek a jelenetek, de valamivel ki kellett fejezni a ruha sötét mivoltát, úgy látszik ezt az emós frizurával szerették volna elérni. Hát nem mondom, hogy nem lett volna jobb megoldás, de nekem elmegy.

Aztán itt vannak a kisebb cameók. Stan Lee jelenete annyival volt több, hogy most szemtõl szemben állt az általa megalkotott hõssel. Bruce Campbell szerintem csak épp annyira volt jó, mint az eddigi részekben. Ami annyit tesz, hogy nagyon jó volt !!
Connors doktor ismét feltûnik, mint mellékszereplõ, de nagyobb szerepre neki nincs is szüksége. Egyenlõre csak egy tanár az egyetemrõl, aki segít Peternek, és szó sincs a Gyík szálról. De ha néhány év múlva folytatódnak a Pókember filmek, remélem nem válik akkora üresjárattá, mint Jameson fia.
Ki van még? Robertson. Azt hiszem most kapott annyi jelenetet, hogy meggyõzõdjünk róla õ Robertson. Testalkat ide vagy oda. May szerepe is jól elvolt találva, pont annyit szerepelt, amennyit kellett, és akkor is segítette Petert. Feltûnik Alfred is, aki úgylátszik átpártolt a DC-tõl a Marvelhez. Hirtelen felbukkant szereplõ, de elmondja Harrynek azt, amit Petertõl eddig nem hallott, vagy nem hitt el.

A film legnagyobb pozitívuma Harry, az az James Franco volt. A legjobban eltalált karakter, akinek története most, a 3. részben csúcsosodik ki. Kiváltja Peterbõl a legroszabbat, végül pedig megtér, ám mégis itt található a film egyik piciny hibája, ami ugyan apró, de azért mégis csak logikátlan.
Amikor Peterrel harcol a lakásán, az mosolyogni való, de érzésem szerint a rendezõknek sem volt célja komolyra venni a harcot, ezt alátámasztja a zene. A harc kimenetele viszont dramatúrgia szempontjából egy nagy üres járat. Harry arca jól eltorzult, de ennek azt gondolom, semmi értelme nem volt. Én nem mentem volna oda megmenteni a végén MJ-t vigyorogva, hanem mély depresszióba estem volna, fõleg akkor, ha olyan labilis az elmém, mint Harrynek. Bár rá lehet fogni ezt arra, hogy Harry arca tükrözi a benne lejátszódó érzelmeket, és ennek ellenére felülkerekedik rajtuk, és barátai megmentésére indul, de nekem ez nem jött le. Tehát szerintem értelmetlen apróság.

A végsõ összecsapásnál viszont jó volt Harryt és Petert együtt látni, csak Homokember nem kellett volna oda. Nemcsak azért, mert helyette több idõ lett volna Venomra, hanem mert Flint egyszerûen csak egy töltelék szereplõ volt, akinek én nem láttam semmi, de semmi értelmét. Vegyük végig a szerepét, milyen hatással volt õ a cselekmény változását illetõen:
Megszökik a börtönbõl, egy kisérletbe botlik, és átváltozik. Pet erhez sok köze egyenlõre nincsen. Elmegy bankot rabolni, így megszakítva a “Város kulcsa” napot. Ez ugyan keresztezi Peter útját, de simán el lehetett volna intézni Harry támadásával. Szóval nem nélkülözhetetlen a szerepe. Késõbb megtudjuk, hogy a Rendõrség hülye, és Peterék találkoznak Gwen apjával, ami ugyan egy jó dolog, de mivel Peter és Gwen között nem történik sok minden a késõbbiekben, ennek sincs sok értelme. Mindegy. Homi volt a gyilkos, bár azt nem tudni, hogy ezt miért kellett titkolni. Homokember szerepeltetése pedig nem elvarrta Ben bácsi halálát, hanem csak elõhozta. Homi és Peter végül találkoznak a csatornában, Peter itt harcolhat a fekete cuccában. Ez valamennyire még jó ötlet is, hisz láthatjuk a fekete ruhában, bár nem hiszem, hogy ezt nem lehetett volna máshogy kivitelezni. Homi felszívódik. Aztán kiderül, hogy halhatatlan, és a víz sem árt neki. A csóró Brock felkeresi, hogy segítsen neki. Ez viszont nem jó, mert ez csak azt bizonyítja, hogy Venom nem egy nagy falat, nem bírkózna meg egyszerre 2 hõssel. Pedig Ultimate ide vagy oda, Venomot keményebb fából faragták ennél. Homi védi a “várat”, aminek a közelébe egyébként sem merészkedne senki, Így ennek sincs nagy szerepe. Megérkezik Harry, hatásos belépõvel, de ehhez sem kell feltétlenül Homi. Aztán Flint elmondja a baját, Peter megbocsát, és tova száll bankot rabolni. Olyan, volt, mint néhány homokszemcse, ami néha-néha átmegy a szitán, ami jelen esetben a film. Itt-ott feltünik, de jelentõs szerepet nem kapott egyszer sem.
Esetleg ha õ miatta hal meg Stacy kapitány, akkor középpontba kerülhetett volna, ám ez egy teljesen új szálat hozott volna a filmbe, amire semmi szükségünk. Legfeljebb, ha egy másik történetet mesélnek el az alkotók, de bõven elég volt most ez a manós szál!
Homokember fölösleges ellenfél volt szerintem. Bár tényleg nagyon látványos, ahogy maga köré gyûjti az apró homokszemcséket, és valóban nem köthetünk bele Thomas Haden Church játékába, de dramatúrgia szempontjából semmi haszna nem volt a karakternek. Igen, tényleg nem köthetünk bele, emlékezzünk csak arra, amikor haza látogatott. Meghasadt az ember szíve, csak hát sajnos késõbb kideült, hogy nincs is miért.

Az eddigi részekre is jellemzõ érzelgõs jelenetek most is jelen voltak, de ezúttal nagyobb hangsúlyt kapott MJ élete, ami szerintem nagyon jó ötlet. Ez lett volna a másik drámai szál, Harryé mellett (és Homi mellett). A 2. résszel ellentétben, most Peter a sikeres, és MJ a sikertelen, ami azért mégiscsak meglepõ fordulat. Lényeg a lényeg, hogy MJ nem boldog, amirõl Peter bugyuta viselkedése tehet. Dunst nem játsza rosszul a szerepét, csak a szerepe nem elég jó. A film gyengéje, hogy senki nem magyaráz meg semmit. MJ a rosz kedvét, Peter az okot, amiért megölte Osbornt, aztán amikor hívja Harryt, hogy segítsen, nem mondja el, hogy gonosz volt a múltkor. Éppen ezért MJ “drámai” szála kissé elhalványodott, mert azt a 3 szót kellett volna kimondania, hogy “Peter, sajnos kirugtak!” Sõt, még ennyit se! Maga a dráma végül is nem volt rosz, a vége meg úgy-ahogy, ismét Happy End lett!! Mert ugye ez már csak egy amcsi film, éppen ezért azokon a jeleneteken sem tudok már felháborodni, ahol az amerikai zászló lobog. Megszoktam már, hadd örüljenek…

Számos klisé is van a filmben, de errõl nem a rendezõk tehetnek. Ugyanaz a helyzet, ami a Szellemlovas esetében volt. A történetek több évvel ezelõtt íródtak, amikor az ármány, kettõs élet, meghasadt személyiség stb. még nem tartoztak Hollywood kedvelt sablongyárába. Raimi pedig nem nagyon akart a filmhez igazodni, õ végig a képregényt próbálta követni, csak erre nem akadt elég ideje.

Homokembertõl eltekintve, ahány apró hiba van a filmben – pl.: Peter fél órát beszélget Brockkal, nézi a ruháját, és beszélget homokemberrel, amikor életbe vágóan fontos teendõje lenne. Ha Harry nem szól, hogy segítsen neki, talán még MJ-t is elviszi teázni. Stb stb. – annyi apró részlet. Ilyen az, amikor MJ elmegy a temetésrõl, a fesztivál, amikor a film elején látjuk Pókembert, a mogorva szomszéd, vagy a barátok összejövetele. Ezek mind-mind apró vissza utalások az elõzõ részekre. És akkor a képregényes utalásokról még nem is beszéltünk…

Szóval röviden összegezve:
Negatívumok
-Homokember szerepeltetése
-Gwen és Brock csupán elméletben létezõ kapcsolata
-Venom és MJ magyarhangja
-A szimbióta érkezése, Jameson mellõzése
-Harry arca
-A ruha „mûküdése”
-Peter viselkedése a film elején, (Csók Gwennel, magyarázkodás MJ-nek…)
-MJ drámai szála
-Venom soványka szerepe
-Ok-okozat hiány

Pozitívumok
-Gwen megmentése
-Az látványos akció jelenetek óriási precizitással való elkészítése
-May néni pont jól eltalált szerepeltetése
-Jameson
-Betty. Bár az eddigi részekben is jó volt, ha megnézzük…
-A szomszédok
-Harry!
-„Gonosz” Peter ámokfutása, eljétõl a végéig.
-Cambell
-Brock karaktere, Venom külseje
-Fekete ruha. Nekem nem volt fura.
-Osborn „szelleme” most sem marad ki
-Nagyon sok utalás a képregényekre

Végszóra nem kellett volna Homokember, és helyette jobban ki lehetett volna dolgozni a film dramaturgiáját, részleteit. Akkor szuper film lett volna, de így 10-es skálán csak egy 7-es. Befejezésnek nem volt rosz.
A Sony azonban természetesen folytatni akarja a sorozatot, és ennek nem is nagyon áll ellent senki. Raimi nagy valószerûséggel tovább ál, vele együtt a gárda nagy része is, de ez talán nem is olyan nagy baj. Egy friss csapat talán új, jobb ötletekkel áll elõ, és nem egy szimpla 4. részt készít, hanem egy új trilógiát. Persze fenn áll a veszélye, hogy ennek pont az ellenkezõjét teszik, és lerombolnak mindent. Raimi ugyanolyan jól végezte el a munkáját, mint Brian Singer az elsõ két X-Men filmmel. Korrekt filmeket tettek le az asztalra, és nem rontották el a filmeket. De ez nem jelenti azt, hogy ne lennének emberek, akik még jobbat tudnak alkotni náluk… (Persze az ellenkezõje sem.) Számomra fontos lenne, hogy folytassák a Stacy szálat, és legyen Gyík. De a legjobb az lenne, ha ez mondjuk csak olyan 7 év múlva következne be….

Dani Áron