Szitás György életrajza

Szitás György életrajza

Szitás György 1926 április 5.-én született Szarvason – Szloszjár György néven.
A szlovák nemzetiségű gyermeket édesapja nem engedte taníttatni, így csak hat elemit végezhetett.
Az ambiciózus fiatalember azonban dacolva a szülői akarattal 1948-ban felvételizett az Országos Magyar Iparművészeti Főiskola grafika szakára.
A vizsgabizottság felismerte benne az őstehetséget, és fel is vették a hallgatók sorába, azonban fél év után, koholt vádak alapján eltávolították a főiskoláról.
1951-től az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat alkalmazásában állt, első illusztrációja a Pajtás 1951 március 15.-i számában jelent meg.
Itt találkozott Zórád Ernővel, aki felkarolta a tehetséges fiatal aktort, ami annyit tett, hogy Szloszjár levázlatolhatta a rajz főfiguráit, megcsinálhatta a hátteret, majd a félkész rajzot zórádosította a Mester.
Szloszjár György csak 1954-ben magyarosított Szitásra.
Első képregényét ugyanebben az évben rajzolta Teknős Péter története alapján a Pajtás megbízásából, melynek A „Felfedező”-őrs kalandjai volt a címe. Ez a történet még az akkoriban dívó képaláírásos stílusban készült, de már itt is megmutatkoztak a grafikus formabontó képi megoldásai.
Bár Szitás György autodidakta rajzoló volt, korai grafikáiban ugyanúgy felismerhetjük jellegzetes és kiforrott stílusát, mint végig pályafutása során.
Fantasztikus ábrázolásaiban már a kezdet kezdetén ráérzett a sci-fiben rejlő lehetőségekre, és ki is használta azokat.
1957-ben a Tábortűz oldalain megrajzolta az Agadeszt, míg az 1970-es Fülesben egy Pirx pilóta történetet, Stanislaw Lem: Worlcombe-rejtélyét öntötte képekbe.
Az ő könyvillusztrációi inspirálták Zórád Ernőt, aki 1968-ban a Magyar Ifjúságban megrajzolta Heinz Vieweg: Az ultrasymet titka című utópisztikus képregényét.
Ponson du Terrail klaszikus ponyvasorozatából, a Rocambole-ciklusból 1968-ban a Füles számára elkészítette a Rocambole című képregényt, melynek a szövegkönyvét is maga írta.
Első munkahelyéről, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalattól ment nyugdíjba.
Érdekes, hogy Szitás György képregényes munkásságát 1987-ben, harminchárom évvel A „Felfedező”-őrs kalandjai után szintén egy Teknős Péter által írt képregény, az utópisztikus beütésű Életmentő program zárta le.
2000. február 26.-án hunyt el Budapesten.

Főbb képregényei: Agadesz (1957), Jules Verne: Egy újságíró egy napja 2889-ben (1968), Ponson du Terrail: Rocambole (1968), Stanislaw Lem: A Worlcombe-rejtély (1970), Erdős László: A szökevény (1970), Anatolij Sztaszj: Füstjelek a dzsungel felett (1974), stb.

Kiss Ferenc
Kiss Feri levelesládája a fórumunkon
2006. január 7.