Danta nővér a pokolban

Negyedszer gyűltek össze a képregények kedvelői

Tudták, kedves olvasók, hogy a tipikus képregényolvasó 20 és 30 év körötti férfi, szereti a vicces pólókat, ha teheti, biciklivel vagy görkorival jár, és rendszergazdaként tevékenykedik?

Nos, ezt a tudományosan alá nem támasztott következtetést a hét végi Gödör Klubban tartott Képregényfesztiválon állapítottuk meg. Immár negyedszer gyűltek össze ennek az idehaza kevéssé méltányolt műfajnak a szerelmesei, hogy megmutassák, nem csupán a rosszul olvasó gyerekek kedvencei a képregények. Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetségének elnöke elmondta, bővülő piacról van szó, tavaly megduplázódott a kiadott munkák száma, ma már egyre több könyvesbolt fogadja be a képregényeket, sőt van olyan üzlet, ahol az egész hazai termés megtalálható. Halmos Ádám, a Nyitott Könyvműhely vezetője szerint az általuk kiadott művész­képregények felvállalását nem az üzleti döntés, hanem a szenvedély diktálja. Csordás Dániel, miközben új művét, a Nocturne-t dedikálja, maga is alátámasztja, hogy az elmúlt években láthatóan megélénkült a piac, de azért a képregény­rajzolás még nem megélhetés számára. Szerinte a műfaj elutasításának oka a hazai gyatra vizuális kultúrában keresendő: „Mi a festészetben is a sztorit keressük, nem elég, hogy egy kép egy szép, izgalmas, meghökkentő, elgondolkoztató vizuális üzenete közvetít” – mondja. A Nocturne sem kényezteti el az olvasót csavaros meseszövéssel, leginkább nyomasztó képeivel meséli el egy fiatalembernek egy toronyház alatt megtalált pokolban – vagy talán saját lelkében – folytatott utazásait. Nem tartjuk túlzásnak Gróf Balázs szavait: aki tintával rajzolt költészetnek nevezi Csordás könyvét.

A fesztivál díszvendégével, a holland Marcel Ruijterssel is sikerült szót váltanunk, aki szintén egy pokoli utazásra invitálja művében az olvasót. De ő egy klasszikust hív társszerzőjéül, Dante Alighierit. Inferno – Pokoli színjáték című képesregényét azonban nem a lusta diá­koknak ajánlja a szerző, mert ha ebből készülnek fel, biztos a szekunda. Hiszen bár a szerkezet az Isteni színjátékot követi, de az első kör kivételével csak nőkkel találkozunk a pokolban. Sőt a két utas is asszony: Danta az apáca és Virgillia az ókori költőnő. De mint kiderül, ez korántsem azt jelenti, hogy a szerző ilyen rossz véleménnyel van a nőkről, épp ellenkezőleg: szerinte csak azok bűnhődhetnek, akik képesek lelkifurdalásra, s mi, férfiak ilyennel nem rendelkezünk. Ruijtersre a középkori fametszetek hatottak, innen van pajzánsága is, na meg Dante művéből, ami szerinte elsősorban politikai szatíra.

Népszava Online
2008. május 19.