Mutáns kommuna gyalázatos ámokfutása

A szerencsétlen sorsú Fantasztikus Négyes a szuperhősképregények többségétől eltérően soha nem kapott komoly írót. Az évek során folyamatosan szépen illusztrált füzetek legfeljebb a négy szereplő által szimbolizált harmóniával tűntek ki. Tim Story filmje viszont annyira rossz, hogy az igényes képregényolvasó közönség még azt is szégyelli, hogy olvasott pár történetet a Fantasztikus Négyesből.

Tim Story valószínűleg többet ártott, mint használt az amúgy is mostoha megítélésű képregénykultúrának azzal, hogy megfilmesítette a Fantasztikus Négyes-t. A film ugyanis arra a sztereotípiára erősít rá, hogy a képregényből csakis igénytelen giccset lehet készíteni. Az alkotóknak szemmel láthatóan semmi ötletük nem volt arra, hogy az egyébként látványos akciójelenetek közti űrt mivel töltsék ki, aminek az lett az eredménye, hogy istentelen nagy dekoltázsú nők és hatalmas barkójú férfiak egyre valószerűtlenebb mondatokat próbálnak röhögés nélkül elmondani. Az adaptáció pedig különösen méltatlan a Marvel egyik legismertebb képregényéhez, ami alcímében több mint 40 éve hordozza a „The World's Greatest Comic Magazine!” feliratot.

A négy elem

A Fantasztikus Négyes ugyan soha nem kapott olyan Frank Millerhez és Alan Moore-hoz hasonló írót, aki irodalmi mélységeket tudott volna kipréselni a képregényből, mégis a főként tizenéveseket megcélzó kommersz comic bookok közül az egyik legmaradandóbbnak bizonyult. A Fantasztikus Négyes-ben nincs meg az X-men zsidóüldözésekre hajazó analógiája vagy a Daredevil füzetek komorsága, amiben újat tudott hozni, az a képregényben visszaköszönő harmónia.

Ezt tükrözik a szereplők négy elemre utaló természetfeletti képességei: a sziklatestű The Thing (Lény) a földre, a The Human Torch (Fáklya) a tűzre, a The Invisible Woman (Láthatatlan) erőterei a szélre és Mr. Fantastic képlékenysége pedig a vízre utal. A csapatot vezető Reed Richards (Mr. Fantastic) pedig a Marvel-képregényeken belül is egyfajta erkölcsi jót testesít meg. Ráadásul egyedülálló módon a titkos alteregóval nem rendelkező csapat egy családot alkot. A szuperhősképregények legeredetibb momentumait jelentő hétköznapi élet a Fantasztikus Négyes oldalain így leginkább úgy jelenik meg, mint egy képességeiktől szabadulni képtelen beteges kommuna. Elegendő arra gondolni, hogy Alicia Masters, a vak szobrász előbb a zord ábrázatú Lénynek, majd a szertelen Fáklyának a kedvese. (Fantastic Four 357-358)

A teljes cikk elolvasható az origón.

Szabó András [origo]