Regényt népszerűsít a képregény

Regényt népszerűsít a képregény

Bizony, sokan szeretik a képregényt. Ezért is örültünk Tóth Tamás Rajzolt világ című cikkének a Magyar Hírlap július 31-ei számának Ahogy tetszik hétvégi mellékletében.

Az érdeklődés alakulását a Füles magazin szerkesztőségének tagjai folyamatosan figyelik, hiszen a lap – ahogy a 60-as, 70-es években, úgy azóta is – folyamatosan közöl képregényt, e nélkül egyetlen szám sem jelenik meg. A műfaj népszerűségét olvasói közvélemény-kutatások adatain kívül az a sok levél is mutatja, amelyet képregényrajongóktól kapunk, akik dicsérik vagy bírálják témaválasztásunkat, időnként ötleteket is adnak, hogy melyik művet szeretnék látni feldolgozott formában a Fülesben.

Csakugyan gyakran felvetődik a képregénnyel szemben az a kifogás, hogy leszoktat a könyvolvasásról. Mi inkább az ellenkezőjét tapasztaltuk. Beszélgetések során sokszor elhangzott: ahogyan egy népszerű film vagy tévéjáték divatba hoz valamely regényt, úgy a rajzolt feldolgozás is sokak kedvét felkelti az eredeti mű megismerésére.
Egyszer, amikor egy népszerű mű képregényváltozatát közreadtuk a Fülesben, megkérdeztünk erről könyvtárakat. Sok helyen azt tapasztalták, hogy a megjelenés idején többet kölcsönözték ki a kötetet, mint máskor.

Ahogyan az említett cikkben is szerepel, a Fülesnek lehetősége volt olyan kiváló művészek rajzait megjelentetni, akiknek így létrejött életművét ma is gyűjtik és olvassák a képregény barátai.

A felsoroltakon kívül érdemes még megemlíteni például Szenes Róbertet, Németh Jenőt és a kiváló karikaturista Endrődi Istvánt, akik szintén színvonalas képes történeteket rajzoltak lapunknak.

A cikkben nyilatkozó Kozma Péternek sajnos igaza van abban, hogy a kínálat szűkült, a Füles azonban továbbra is minden héten közöl képregényt, a most futó számokban éppen Fazekas Attila rajzait.

Iván Katalin, a Füles szerkesztője
Magyar Hírlap
2004-08-10 Vélemény rovat