A képregény, mint anyagi érték

19) Borító

A képregény-borító fontos szereppel bír, ugyanis döntően befolyásolja az érdeklődőket, hogy azok megveszik-e az adott kiadványt vagy sem. A legtöbb képregény-rajongó az esetek döntő többségében nyilván nem gondolkozik azon, hogy megvásárolja-e a kedvenc címének legújabb számát az elülső fedőlap miatt, de bizonyos esetekben ez is komoly jelentőséggel bír. Tavalyelőtt nem egy olyan a képregények gyűjtése iránt kevésbé elkötelezett (mondhatjuk azt, hogy nem az ún. „kemény-maghoz tartozó”) egyénnel találkoztam, akik arról számoltak be, hogy bár kedvelik a Zöld Lámpást, de az itthon a Cartaphilus kiadó jóvoltából megjelentetett Zöld Lámpás: A kezdet titka című kötetet a borítója miatt nem vásárolták/vásárolják meg.

Olyanokkal is összehozott a sors, akik meg úgy vélték (és természetesen nem informálódtak megfelelően), hogy a kötet biztosan a mozifilm történetét dolgozza fel, és mivel nekik a film nem tetszett, alapból úgy könyvelték el a kiadványt az elülső fedőlapja miatt, mintha az a film „lebutított” változata lenne.

Meg lehetett érteni a kiadót, hogy miért az adott borítóval jelentette meg eme DC képregényt (éppen a mozifilm bemutatásával egy időben jelent meg a kötet, s a mozifilmhez kötődő kép került az elülső fedőlapra, amivel talán a kiadvány eladásait próbálták növelni, bár az is elképzelhető, hogy a jogtulajdonos csak ezzel a borítóval engedte megjelenni a hazai kiadást), ám szerintem ez nem kéne, hogy visszatartó tényező legyen egy képregény megvételénél. Nálam döntőrészt a belső, a tartalom, a történet határozza meg, hogy egy képregény kiváló/jó-e vagy sem. Természetesen a rajzoknak is fontos szerepük van, s egyeseknél ez döntő befolyással bír, hogy leemelik-e a polcról az adott kiadványt vagy sem. Mint látható, egy rosszul megválasztott borító, akár vásárlók elvesztéséhez is vezethet, ezért tehát nem mindegy, hogy milyen egy képregény kinézete.

Aki a 2012-es szegedi képregénybörzére ellátogatott, az a legkülönfélébb képregény-borítókat vehette szemügyre. A részben ott megismertetett tényezőket szinte teljes egészében ide is bemásolhatnám, ám e helyett, inkább csak a lényegesebb dolgokra szorítkozom (hogy milyen sok fajtájú borító létezik, lásd e cikkben). Hazánkban nincs túl nagy hagyománya a különféle képregényes borító-különlegességeknek, ám az Egyesült Államokban, annál inkább. Az 1980-as, 1990-es években a legegzotikusabb borítójú képregények jelentek meg a tengerentúlon: dombornyomott, hologramos, sötétben világító, prizmás, krómozott stb. Habár ezek a kiadványok tényleg gyönyörű kinézettel rendelkeznek, ám a legtöbb esetben semmilyen különösebben jelentős értékkel nem bírnak. Abban az időszakban ugyanis tucatjával és elég magas példányszámban láttak napvilágot ezen művek, így aki ilyen képregényeket halmozott fel, azzal számolva, hogy majd idővel jelentős haszonnal túlad rajtuk, tévedett.

Érdemes megemlíteni a variáns/alternatív borítójú képregényeket is, amelyek még manapság is elég „divatosnak” számítanak. Némely számok több eltérő/különböző borítóval készülnek el (a beltartalmuk teljesen azonos, csak a címlapjuk eltérő), természetesen döntő részt azért, hogy a kiadók minél több példányt eladhassanak az adott számból. Sok esetben azonos arányban jelennek meg az eltérő borítójú képregények, ám előfordul az is, hogy nem. Tegyük fel, ha a két különböző borítóval megjelenő számból az egyik 90%-os arányban jelenne meg, míg a másik mindösszesen 10-ben, nyilvánvaló lenne, hogy ez utóbbi már a megjelenés napján ritkaságnak számítana, ezért az idő múlásával nagyobb értéket képviselne (alapból kevesebb megvásárolható példány, amelyből az idő előre haladtával még kevesebb marad fenn, főleg jó állapotban).

A legtöbb esetben nevesebb alkotókat is megbízhatnak egy-egy kiadvány borítójának elkészítésére, amely ugyancsak befolyásolhatja egy képregény értékét. Én például Alex Ross munkáit nagyon kedvelem, és habár ezen alkotó sok esetben kizárólag a képregények borítójának elkészítésében működik közre, véleményem szerint sok olyan rajongója van, aki csak a borítóit látva, szívesen vesz 1-1 példányt az aktuális munkájából, függetlenül attól, hogy éppen mely képregény-sorozatról van szó.

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15