Újra jön Batman
Kihirdették a Fekete-Fehér Képregény-antológia által kiírt pályázat végeredményét. A pályaműveket három témában – a lúzer Hősmagyar, a metroszexuális Nero Blanco és Pepita Ofélia rajzolásával és történetük megírásával – nyújthatták be a rajzolók és az írók.
A rendszerváltás előtt a Füles magazin többnyire irodalmi adaptációi és a francia minta alapján készült Kockás jelentették a képregényt. Pif és Herkules, Rahan, Dr. Justice kalandjain egy egész generáció nőtt fel. Ráadásul még ma is kérdéses, hogy ez utóbbiért a francia alkotóknak bárki fizetett volna. A szocializmus elmúltával nálunk is megjelentek az amerikai képregények, például a jelenleg legsikeresebb Garfield, a Batman vagy a Pókember.
„Magyarországon nem alakult ki a képregényolvasás szokása, azt hiszik, hogy csak a gyerekeknek valók. Pedig mindenki megtalálhatja a hozzá illő képregényt: a kamaszoknak ott vannak a szuperhősök történetei, és léteznek kifejezetten felnőtteknek szóló képregények is” – mondja Bayer Antal, a Míves Céh Kiadó Fekete-Fehér Képregény-antológiájának főszerkesztője, a zsűri szóvivője. Az internet elterjedésével válságon ment keresztül ez a művészeti ág: a világon mindenhol jelentősen visszaesett az eladott példányok száma. Így sok újság megszűnt, bizonyos műfajok pedig itthon ki sem alakulhattak. „Azért a tavalyi év végén valami megmozdult, hiszen megjelent magyarul is a XIII, mely külföldön óriási sikert aratott, kapható már a Maus, a holokausztot képregényformában feldolgozó könyv és a részben képregény formát választó Kafka másKÉPp is” – bizakodik Bayer.
A most induló, márciusban megjelenő antológia olyan képregényeket fog bemutatni, melyek idehaza még nem jelentek meg, de külföldön rendkívül népszerűek voltak. Főleg a 80-as, 90-es években született alkotásokról van szó, de lesznek benne korábbi klasszikusok is. Így a hazai közönség is megismerkedhet Frank Miller Sin Cityjével, a Batman eddig ismeretlen, más-más alkotók által készített epizódjaival vagy például Blueberry hadnaggyal, a Moebius művésznéven világhírűvé vált Jean Giraud hősével. És persze a magyar alkotók munkáival is.
Ezért a zsűri által előre meghatározott, új magyar képregényhősök történetének megírására és karakterük megrajzolására írtak ki pályázatot, melynek végeredményét most hirdették ki. Nero Blanco, a metroszexuális nőtlen fiatalembert Odegnál Róbert rajzoló és Koszper Gábor író kelthetik életre. Pepita Ofélia, az egykori punkénekesnő története a Zorro de Bianco álnevű rajzoló (Fehér Zoltán) és Oroszlány Balázs író közös munkájából jöhet létre. A harmadik karakter, a Hősmagyar elnevezésű lúzer története – akinek különös ismertetőjegye, hogy közmondásokat ismételget, valamint folyamatos harcban áll ellenségeivel, például Szupersovinnal, a Turáni Átokkal, Trianonnal és Mohácsi Vesznával – Kemenes Tamás forgatókönyve alapján elevenedik meg. Ez utóbbinál a rajzoló személye még egyelőre ismeretlen, mert a győztes Korcsok Zoltán visszalépett.
A zsűri szóvivője szerint igenis van igény Magyarországon a felnőtt témájú képregényekre, de egyelőre még nem tudni, mekkora. A pályázattal írókat kerestek a rajzolók mellé, mert mint Bayer mondta, „hazánkban sok képzett és tehetséges grafikus van, de nem tudnak izgalmas történetet írni”. A győztes rajzolók felsőfokú képzőművészeti tanulmányokat végeztek.
A szerkesztők szakítanak azzal a rossz hagyománnyal, amely a képregényeket az újságosstandokhoz köti. „A világon szinte mindenhol könyvesboltokban lehet ezeket vásárolni, nálunk az áruházakban erre még kategória sincs. A Maust például a szépirodalomhoz sorolták” – mondja Bayer. Pedig a képregény komoly hasznot hozhat, Franciaországban 2002-ben a tíz legnagyobb könyvsikerből öt képregény volt.
Mézes Gergely
Magyar Hírlap
2005. február 18