A képregény a jugoszláviai magyar sajtóban

Nálunk most jött el a képregénnyel való foglalkozás divatja: hozzáértők és avatatlanok egyaránt írnak róla. Talán közelsége, hozzáférhetősége miatt érzi magáénak mindenki ezt a tömegméretű kommunikációs eszközt. S ezzel egyidejűleg szinte mindenki szakembernek tekinti magát e műfaj meg- és elítélésében. Pedig a képregény kérdéseivel foglalkozó elméleti munkák nem is olyan régóta, alig két-három éve jelennek meg rendszeresen Jugoszláviában. Képregényt azonban közöl minden napi- és számos hetilap, havonta megjelenő magazin, nem beszélve az eltérő profilú képregényfüzetek áradatáról, melyekkel a kiadók — minden korú és képzettségű olvasónak szánva — elhalmozták a piacot.
A képregénnyel foglalkozó felfedező írások és mellébeszélések mellett azonban senki sem tett kísérletet arra, hogy elmélyültebben tanulmányozza az országban vagy szűkebb környezetünkben megjelenő képregények eredetét, műfaji szerkezetét. Kevés szó esik a sajtó embereinek, az újságok és egyéb kiadványok szerkesztőinek felelősségéről, annak ellenére, hogy főleg tőlük függ a naponta megjelenő képregények minősége, formai-tartalmi színvonala. Van jó és rossz képregény, s ha a rosszból kapunk többet — mindig ez a valószínűbb —, a műfajról alkotott ítéletünket is gyakran ennek alapján általánosítjuk.
Ezért vállalkoztunk arra, hogy összeírjuk az elmúlt tíz évben a jugoszláviai magyar sajtóban megjelent képregényeket, és hogy a címszavak segítségével, akár nagy vonalakban is, képet alkossunk jellegükről, viszonylagos értékükről. Ennek az időbeli elhatárolásnak egyik fogyatékossága, hogy nem írhattuk össze a valamikori Buksiban, a „7—77 évesek lapjában” megjelent munkákat, melyeknek nagy része világviszonylatban is a műfaj legjobb darabjai közé tartozik. Egy későbbi, a múltba mélyebbre hatoló felmérés pótolhatja majd ezt a mulasztást is.
Vizsgálódásunk első szempontja kultúránk természete, jellege és hagyománya lehet. Ennek alapján tűnik fel azonnal, hogy a nálunk közölt képregényeknek legalább nyolcvan százaléka irodalmi forrásokra támaszkodik. Irodalomközpontú művelődésünk ezt a nem irodalmi kifejezési eszközt is a saját képére tudta formálni. Megnyilatkozik ez a közölt képregények megválasztásában és megrendelésében is; forrásként pedig, nemegyszer, kétes nevű írók munkái szolgálnak (pl. Rejtő Jenő). Ez is annak a jele, hogy a képregénnyel manipuláló emberek nem tulajdonítanak ennek a közléseszköznek a puszta szórakoztatáson túlmenő, összetettebb szerepet, s ez összefüggésben van azzal a téves nézettel is, mely a képregényt nálunk jó időre eredeti funkciója alá süllyesztette..(Mert az irodalmi művek rajzadaptációja nem azonos filmre vagy színpadra való átírással. Az ilyen adaptálás rendszerint a várt eredmény hatásának ellenkezőjét hozza, ugyanis a nagyobb szellemi megerőltetésre nem vállalkozó olvasó ily módon gyakran a forrásműként szolgáló regény, elbeszélés vagy más irodalmi mű művészi szempontból sekély, szegényes, csonkított változatát kapja csak kézhez. Meg kell mondanunk, hogy ez a jelenség nálunk főleg a Képes Ifjúság hasábjain jutott kifejezésre. Az »irodalmi« képregény behozatali forrása pedig Magyarország, ahol a képregénynek se hagyománya, se kiemelkedő teljesítménye nincs. Az innen behozott képregények az irodalmi bőbeszédűség és a grafikai felszínesség szerencsétlen keverékei csupán. Az irodalmi tényező túltengésének köszönve egy-egy négyzetben gyakran nagyobb helyet tölt be a szöveget tartalmazó felhőcske, mint maga a rajz. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon tavaly jelent meg az első képregénnyel — annak is inkább történetével, mint elméletével — foglalkozó munka, akkor nem is kell tovább feszegetnünk ezt a kérdést.
Nálunk az »irodalmi« képregény közlésében a fiatalok hetilapja vezet, nem pedig a Jó Pajtás, melynek koncepciója, olvasóinak kora és érdeklődése ezt némiképp indokolttá is tehetné. A Jó Pajtás ma már átlag számonként négy-öt, nagyobbrészt színes képregényt közöl, és az itt megjelent alkotások tartalmi színvonala a vártnál magasabb, a válogatás pedig tudatosabb. A Jó Pajtás repertoárja megítélésünk szerint a lap jellegéből következően a leghitelesebb. Ez a közölt képregények listájából ki is derül. Itt elsősorban a didaktikai, edukatív elvek érvényesülnek, a szórakoztatóak gyakran másodlagos szerepet töltenek be. Ahelyett, hogy ifjúsági hetilapunk ezt a vezérelvet saját funkciójához igazítaná és a műfaj nyelvezetének kérdéseit, magát a médiumot »kezdené ki«, a múltban megelégedett a középszerű, senkinek sem ártó, de nem is használó, teljesen távlattalan sorozatok közlésével.
A Magyar Képes Újság képregényeivel is hasonló a helyzet. Azonban a lap rendeltetését tartva szem előtt, megállapíthatjuk, hogy mindez a megengedett határokon belül mozog, és talán azt is hozzátehetnénk, hogy itt az ifjúsági hetilapban közölt képregények nagyobb megértésre találhatnának. Jellemző, hogy ezekben a sajtótermékekben egyetlen hős sem vetette meg a lábát huzamosabb időre. Körültekintő tervek híján minden a kínálat-kereslet, a rögtönzés elvén nyugszik. Az már szinte másodlagos kérdés, hogy milyen hatással van ez a repertoár a vizuális kultúra fejlesztésére, valamint a tehetséges rajzolók világképének, nézeteinek kialakulására. Tíz év alatt csupán négy vajdasági rajzoló neve bukkan fel a meglehetősen hosszú jegyzékben! Baj van a válogatással, a megrendeléssel. Ezekhez az igényekhez viszont a rajzolóknak, az érvényesülés érdekében, mindig alkalmazkodniuk kell. Ahelyett, hogy külföldről hozzuk be a képregénynek csúfolt rajzszalagokat, a saját tehetségeinknek nyújtandó anyagi áldozat és türelem néhány év alatt többszörösen megtérülne. Fontos azonban lehetővé tenni, hogy az induló rajzolók szakíthassanak a képregényírás mostani hagyományával, a sztereotip megoldásokkal, még a piac követelményeinek a határain belül is. Egyetlen piac, még a »fejlett« nyugati sincs olyan erős, hogy a szellemi törekvéseket visszahozhatatlanul a maga képére formálhassa.
Napilapunk, a Magyar Szó hasábjain immár tizennyolc, illetve tizenhat éve van jelen Alex Raymond Rip Kirbyje és Flash Gordonja, a sztripirodalom két, világot bejárt remeke. Ezzel a Magyar Szó maradéktalanul eleget tesz a napilapok történetének kezdetén kialakult követelménynek, ugyanis a két, leginkább három képből álló rajzszalag napi közlése szoros összefüggésben van az európai, de főleg az amerikai sajtó történetével és hagyományával. A napi sajtó indulása idején ez a médium vonta a lap köré az olvasókat, és ezzel növelte a példányszámot is. Ma már megváltoztak a körülmények, a közlés méretének és módjának a szokását azonban az elmúlt idő sem tudta átalakítani. Kár, hogy a Magyar Szóban egyszer sem jelent meg kimerítőbb tájékoztatás, mely a sorozatokkal elemző módon foglalkozott volna, rámutatva azoknak ideológiai hátterére és vetületére.
A képregény autonomitásának és elismerésének érdekében folyóirataink jóformán semmit sem tettek. Pedig itt mutatkozik elegendő tér nagyobb lélegzetű munkák, esetleg fordítások, tanulmányszerű »bevezetések« közlésére. Nem számítva az Új Symposion néhány számát, vidékünkön még híre sincs azoknak a korszerű törekvéseknek, melyek a képregényt a legújabb szellemi-művészeti irányzatok legitim kifejezőeszközeként próbálják értelmezni, kibővítve ezzel a klasszikus képregény határait. Ez a törekvés csupán Slavko Matkovic szabadkai költő és képzőművész tevékenységében mutatkozik meg, aki egyaránt foglalkozik ennek a médiumnak mind elméleti, mind gyakorlati felújításával és átépítésével.
Főleg azokkal a nézetekkel kell számolnunk, melyek a képregényt marginális jelenségként fogják fel. Szakítanunk kell azzal a téves nézettel is, hogy a képregény a párbeszédre, egyáltalán a verbális elemek túlsúlyára épül, mondván, ahol nincs párbeszéd, ott cselekvés sincs. René Clair szavaival élve a hangos film meghonosodásának idején az a veszély fenyegetett, hogy a beszéd, a szöveg magát a médiumot semmisíti meg. Ez nem következett be, bár hátráltatta a vizuális nyelv rohamosabb fejlődését. A technika, a módszer adva van, tőlünk függ, milyen célokra használjuk fel. Anélkül, hogy misztifikálnánk vagy a sárba taposnánk.

FÜGGELÉK
A jugoszláviai magyar sajtóban megjelent képregények
1966—1975 között
JÓ PAJTÁS
1. Tárna, a vadon fia, különböző epizódok, 1966—1967
2. Jules Verne, Grant kapitány gyermekei, 1967
3. Tarzan, a vadon fia, 1976
4. Párbaj a hómezőn, 1967—1968
5. Pif, a harapós kutya, különböző epizódok, 1967—1968—1969
6. Robot Karcsi kalandjai, különböző epizódok, 1967—1968—1969—1970—1971 —1972—1973—1974—1975
7. Wood Love: A természet titkai, 1968
8. Törhetetlenek, írta M. Habul, rajzolta I. Koljanin, 1968
9. Sárkányok földjén, 1969
10. Sanyi és csodaképe, 1969—(…)—1971
11. Pifu (Csihi-puhi!), különböző epizódok, 1969—1970—1971—1972—1973— 1974—1975
12. A tudomány új útjai 1. ciklus, 1970—1971—1972—1973—1974 (az epizódok címeit lásd a lábjegyzetben)
13. Varjú Jancsi, különböző epzódok, 1971—1972—1973—1974—1975
14. Kinga, a vadon lánya és az elveszett gyermekek, különböző epizódok, 1971 —1972—1973
15. A koppányi aga testamentuma, Fekete István regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre, 1971
16. Tóni vadászkalandjai, Tóni, az esőcsináló, írta és rajzolta Fujkin István*, 1972
17. A Venus titka, Lem regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre, 1972
18. Toldi, Arany János elbeszélő költeménye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Korcsmáros Pál, 1972—1973
19. Bolond Istók, Petőfi Sándor elbeszélő költeménye után rajzolta Barta József, 1973
20. Csodálatos Csini kalandjai, 1973—1974
21. Monte Christo grófja, Dumas regénye nyomán rajzolta Korcsmáros Pál, 1973—1974
22. Vuk, Fekete István regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Dargay Attila, 1974—1975
23. Négy ál-télapó keres egy igazit, szöveg: Jódai Rózsa, rajz: Szeles Károly*, 1974
24. Nikola Tesla, 1975
25. Walter titkos küldetése, rajzolta Ahmet Muminovic, 1975
26. Szalonta falai, Móra Ferenc elbeszélése nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Dargay Attila, 1975
27. Az aranybogár, Edgar Allan Poe elbeszélése nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre, 1975
28. A dzsungel könyve, Kipling regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Dargay Attila, 1975
29. A jugoszláv népfelszabadító háború sorsdöntő eseményei, ciklus, 1975
30. Tibi és társai, írta Jódai Rózsa, rajzolta Hübsch Tristan*, 1975

KÉPES IFJÚSÁG
1. A három testőr és Peri, …, 1966
2. Észak Dél ellen, Jules Verne regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre, 1967
3. Ben Casey, by Neal Adams, 1967
4. A beszélő köntös, Mikszáth Kálmán elbeszélése nyomán, …, 1968
5. A varázsital, Dandet novellája nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Gugi Sándor, 1968—1969
6. A négylábú bomba, Henry Lawson novellája nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre, 1970
7. Szegény Mahomed, írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Gugi Sándor, 1970
8. Háry János, Garay János nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre, 1970
9. Egy hírhedt kalandor a XVII. századból, Jókai Mór regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Zórád Ernő, 1970
10. Pipacs, a fenegyerek, Rejtő Jenő regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Gugi Sándor, 1970
11. A Canterville-i kísértet, Oscar Wilde elbeszélése nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Janikovics Marcell, 1971
12. A vád tanúja, Agatha Christie elbeszélése nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Zórád Ernő, 1971
13. Állati üzlet, S. T. White elbeszélése nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Korcsmáros Pál, 1971
14. Hajtóvadászat, Lem nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Tarikovics Ferenc, 1971
15. A csillagegér, Frederic Brown elbeszélése nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Dargay Attila, 1971
16. Tarzán visszatér, írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sajdik Ferenc, 1971
17. Haylott Ezékiel tüneményes pályafutása, Leneocik humoreszkje nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sajdik Ferenc, 1971
18. A törökfejes kopja, Kolozsvári Grandpierre Emil regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Zórád Ernő, 1971
19. A Sirius akció, Semjin regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebőik Imre, 1972
20. A helység kalapácsa, Petőfi hősi költeménye képekben, írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Korcsmáros Pál, 1972
21. Krimi, írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sajdik Ferenc, 1972
22. A csendháborító, írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Gugi Sándor, 1972
23. Szép kis üzlet, Rejtő Jenő elbeszélése nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Korcsmáros Pál, 1972
24. Bécsi bolondjárás, Jérkely Zoltán regénye nyomán rajzolta Barta József*, 1973
25. Timothy és a robot, Edmund Cooper elbeszélése nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sajdik Ferenc, 1973
26. Coquillardok kincse, írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Dargay Attila, 1973— 1974
27. Minden jó, ha vége van, Rejtő Jenő elbeszélése nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Gugi Sándor, 1974
28. A segédrendőr és a csúf kuvasz, Eric Knight nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Dargay Attila, 1974
29. A perdöntő ujjlenyomat, Conan Doyle elbeszélése nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Korcsmáros Pál, 1974
30. Az erőd, Hernádi Gyula regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Zórád Ernő, 1974

MAGYAR KÉPES ÚJSÁG
1. Rejtekhely az Elbán, A. Naszibov regénye nyomán Cs. Horváth Tibor — Sebők Imre, 1964—1965
2. Újpesti partizánok, írta Hunyady József, rajzolta Friedrich Gábor, 1965
3. A fenevad, Jack London nyomán Cs. Horváth Tibor — Zórád Ernő, 1965— 1966
4. Eltűnt világ, Conan Doyle fantasztikus regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre, 1966—1967
5. Ködkapitány, I. Panov regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre, 1968
6. Szép Mikhál, Jókai Mór regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre, 1968—1969
7. Jaguár, Heltai Jenő regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Zórád Ernő, 1969—1970
8. Rákóczi hadnagya, Barabás Tibor regénye nyomán írta Cs. Horváth Tibor, rajzolta Zórád Ernő, 1970—1971

MAGYAR SZÓ
1. Alex Raymond: Rip Kirby, különböző epizódok 1958 áprilisától napjainkig
2. Alex Raymond, majd Don Barry: Flash Gordon, különböző epizódok, 1961- től napjainkig

7 NAP
1. A Flinstone család, írta William Hanna, rajzolta Joseph Barbera, magyar szöveg Romhányi József, 1975—1976

ÚJ SYMPOSION
1. Kerekes László: Szoc, 1971, 74. szám
2. Kerekes László: -ism, 1971, 75. szám
3. Slavko Markoviié: New Signalistic Strip, No. 1, 1971, 80. szám
4. Slavko Markovié: New Signalistic Strip, No. 3, 1972, 81. szám
5. Slavko Markovié: Strip, No. 2—4, 1972, 82. szám
6. Slavko Markovié: Strip, No. 5, 1972, 83. szám
7. Valerija & Slavko Matkovic: New Strip, No. 6, 1972, 84. szám

MEGJEGYZÉS: Függelékünkben a hosszabb, évekig tartó képregénysorozatok címének feltüntetésekor mindig az első rész címéhez ragaszkodtunk, eltekintve attól, hogy a későbbi epizódok rendszerint más „munkacímet” kaptak, mivel a sorozat általános elnevezésére a főszereplő amúgy is rányomta bélyegét. A Jó Pajtásban közölt, A tudomány új útjai című ciklusnál a sorozat tudományos-ismeretterjesztő jellegéből kiindulva kivételesen ragaszkodtunk minden egyes rész címének közléséhez. A nemrég indult Asterix sorozatot, mivel önálló kiadványról van szó, ezúttal nem vettük figyelembe. A csillaggal jelölt szerzők vajdaságiak.

Lábjegyzet:
1
A tudomány új útjai című ciklus keretében a következő ismeretterjesztő munkák jelentek meg: Villanytelep a Holdon; DDT — a kétélű kard; Mindenütt egyforma az élet; A gyilkos Nap; Küzedelem a fejfájás ellen; Víz nélkül él a kardszarvú antilop; Expedíció az Erosra; Az első dolgozó emberek; A fóka titokzatos tulajdonságai; A vércsere megkönnyíti a szervátültetést; Jelzések az X csillagról; A mikróbák mindenütt jelen vannak; Mentőcsónak az űrhajósok számára; Táplálék — algákból; Elektronikus vérvizsgálat; A madarak vándorlásának titka; Küzdelem a lárma ellen; A dinoszauruszok halála; „Bőrraktár”; A Mars holdjai; Látnak a vakok! Űrutazás a Földön; A haladás egyik kulcsa; Az időjárás és az egészség; A denevértől is tanul az ember; Milyen messze van a Hold?; Tetszés szerinti éghajlat; Gyémántot talál az ember; A légkör elektronikus szennyeződése; Úszó világrészek; Ki a Naprendszerből!; A bőbeszédű delfinek; Ellenségből jóbarát; A hőmérséklet egyensúlya; A radioaktivitás következményei; Hívatlan vendégek; Az óceánok titkai; A földi élet keletkezésének titka; A jég alatt kutatnak olaj után; Utcák a háztetőkön; A DDT mellett vagy ellene?; A tengeri Meleg éghajlata volt a Déli-sarknak; önmagukat semmisítik meg a kártevők; A Föld légkörének eredete; A fejlődés bizonyítéka; Teljes biztonság az utakon?; Szúnyogveszély; Halálsugár?; A magok tudománya; Ausztráliai antigén; Madárveszély; A biológiaóra; Az aszpirin titka; A rák fölismerése a radioktivitás segítségével; A fajok fenntartása az állatok házasítása útján; Atomrakéták ellen — aszfalt; Az atomüzemű szív; Űrtaxi; A vérpótló; Az ősök erényei; Közlekedés a jövőben; Az ember testének légköre; Pusztuló növényvilág; Az atomrombolás; Automatikus vezérlésű hajók; Az ember és az idő; A rák nyomában; Gyárak a Hason; Az erszényes emlősök elterjedése; Higany a vízben, a talajban, a táplálékban, az emberben; A higany és az ember; Miért haltak ki az óriáshüllők; Molekulák a világűrben; Küzdelem a zaj ellen; Üzenetek a világűrből; Veszélyben a Föld ózonrétege; Az elektronika és az újságok; A rádiócsillagászat születése; Az alvás titka; A falnak is füle van; A titokzatos részecskék; A XXI. század üzemanyaga: a hidrogén; Fellebben a fátyol a Venusról; A foglyul ejtett Hold; A világűri hintahajó; Vihar a Napon; Az élet építőelemei; Az első csillagbolygó?; Az akupunktúra titka; A mérgező ólom; Védelem az ólommérgezéstől; Veszélyes-e az ózon? Biológiai harc a malária ellen; ősrégi atomreaktor; A hízás problémái; A gépi fordítás; A vulkánok; A Föld belseje; Van-e élet más bolygókon; Titokzatos tengerfenék.

Szombathy Bálint
Híd
1976. 12. sz. (december)
1492-1499. o.