Támad a Marvel!

Támad a Marvel!

Ha volt is valaha „képregény-dömping” hazánkban, akkor az mindenképpen a rendszerváltás körüli évekre tehető, mikor megnyílt a kapu a nyugati szuperhősök előtt és olyan karakterek váltak elérhetővé itthon, mint a Csodálatos Pókember, Batman, Superman, feltűntek a Tini Nindzsa Teknőcök, megérkeztek a Transformerek, eljött az X-Men mutánsainak ideje, és még számtalan próbálkozás látott napvilágot a kilencvenes évek elején és közepén (Predator, Maszk, Alien, etc…). Amilyen nagy volt a lelkesedés a kezdetekben, olyan vártalanul tűntek el az egyes címek, szép lassan, sorjában. Hiába ért meg a Pókember tíz évet, s több mint százhúsz számot, a végzetét ő sem kerülhette el, a kiadó egy idő után – válaszként a kereslet rohamos csökkenésére – a megszűnés mellett döntött. Csak olyan képregények éltek tovább, mint Star Wars, vagy a Garfield, amelyekből az előbbi inkább az általános Csillagok Háborúja láznak volt köszönhető, mintsem a minőségnek (leszámítva a kezdeti számokat). Teltek az évek, s az Adoc-Semic (a képregények jelentős hányadának kiadója) ismét a kiadás mellett döntött, s az amerikában is hatalmas sikert arató Ultimate Spider-Man-t hozta be a piacra, újfent Csodálatos Pókember címen. A második „képregény-dömping” előszele valahol ezen kiadvány megjelenése körül datálható, hiszen ezt követően egyre másra bukkantak fel különböző címek. Kezdetben magyar alkotók munkái váltak elérhetővé, ismét kiadásra került a nagymúltú Mozaik, fellendült az underground élet, s az idő múlásával szép lassan komolyan beindult valami, s elkezdtek szállingózni az egyre biztatóbb hírek a különböző tervekről.

Idén már odáig jutottunk, hogy tizedik jubileumát ünnepelte a Magyar Képregény Börze, megrendezésre került az I. Magyar Képregény Fesztivál, volt több kiállítás és összejövetel, s jelenleg éppen a novemberben esedékes Hungarocmix-ra készülünk. De nem csak rendezvények terén állunk egyre jobban, aki képregényre vágyik, az egyre nagyobb kínálatból csemegézhet, a mainstream művektől egészen a legérdekesebb francia munkákig. Ismét elérhető itthon egy szelet a francia művészetből, a nyugati mammutkiadók címeiből, a magyar alkotók is egyre több teret kapnak, s még idén megérkezik a képregények egy sajátos alágának, a keleti mangáknak egy darabja. S bár a lehetőségek immáron tényleg elég széles spektrumon mozognak, a legnagyobb figyelem még mindig az amerikai képregényeké. Köszönhető ez annak, hogy anno ezekből a füzetekből jelent meg a legtöbb hazánkban, így ezen vonalnak a legnagyobb a rajongótábora. Ezt a nem elhanyagolható tényt lovagolta meg az olasz központú (de szerte Európában terjeszkedő) Panini Comics, akik október hónaptól havonta négy újabb szuperhős-képregénnyel tágítják a piacot és élezik az egészséges versenyszellemet…

A helyzet már-már hihetetlen, legalábbis a Pókember rajongók számára, akik itthon mindig két különböző pók-füzetről álmodtak (újfent amerikai mintára, ahol hosszú évek óta változó mennyiségben jelennek meg egymástól független Pókember címek). Ami korábban csupán vágyálom volt, az immáron valóság, hiszen míg az Adoc-Semic tovább folytatja az Ultimate Spider-Man magyar kiadását (októbertől havonta), addig a Panini egyik húzó címe a Hihetetlen Pókember, amely néhány számtól eltekintve ott veszi fel a fonalat, ahol annak idején 98-ban az első magyar kiadás abbahagyta. Akik tehát nem szívlelik az Ultimate univerzum visszafiatalított, új útra terelt, modern Pókemberét, de a régi kalandjait szívesen folytatnák, azok bátran nekivághatnak a Hihetetlen Pókember címen megjelenő kiadványnak, mely az utóbbi évek legjobb történeténél veszik fel a fonalat, olyan alkotók tolmácsolásában, mint a zseniális Babylon 5 írója, J. M. Strazinsky és a rajzairól méltán híres John Romita Jr.

A Panini másik erős dobása az Újvilági X-Men, amely a fentebb már említett Ultimate Univerzumban játszódik, a Pókemberhez hasonlóan kellően átvariált világgal és történettel. Bár hazánkban futott már egy széria a mutáns csapat főszereplésével, érdemes tiszta lappal kezdeni, hiszen egy egészen új és az eredetitől erősen eltérő, ám ahhoz hasonlóan izgalmas és fordulatos cselekménnyel szórakoztatja majd az olvasókat. Az X-Men kiadvány hatalmas előnye, hogy teljesen az elejéről meséli a történetet, így azok is bőven jól járnak ezzel a képregénnyel, akik csupán a hazánkban is vetített két mozifilm után kezdtek szimpatizálni a mutánsokkal. A fő karakterek már az első epizódban felbukkannak és az Ultimate Univerzum egyes füzeteitől eltérően itt már az első epizódban felpörögnek az események!

A harmadik cím már némileg kakukktojás, s egyben merész próbálkozás, hiszen a saját füzetet bezsebelő csapat korábban csak a Marvel Extra hasábjain, vagy Pókemberes cameókban szerepelt. Igaz ugyan, hogy a Fantasztikus Négyes nyáron debütált a vásznon is, de ennek ereje kétséges, hiszen az olvasók szívesen járnak vetítésre, de az már ritkább, mikor a mozinéző kap rá a képregényre a látottak alapján (már csak azért is, mert a filmek ritkán hozták a jó moziktól elvárt színvonalat, s csak elvétve közelítik meg a rajzolt oldalak hangulatát, értékét). Ettől független az Újvilági Fantasztikus Négyes érdemes a figyelemre, hiszen mind külalakjában, mind történetében a kiemelkedő kategóriába sorolható. Lévén újfent teljesen átgondolt Ultimate szériáról van szó, a cselekmény újdonságként hathat a régi olvasók számára, de itt is érvényes a pozitív előny: az első résztől követhetjük a fonalat, ami szépen, komótosan vezet majd el minket a családi szuperhős-csapat tényleges megszületéséig.

A negyedik cím egyszerre tűnhet ismerősnek s ismeretlennek, ami azon egyszerű tényből következik, hogy bár főhőse igen népszerű figura, hazánkban külön történetben még sosem találkozhattunk vele. ő Rozsomák (a filmekben félrefordítva: Farkas), az X-Men csapatának igen rejtélyes, karakteres alakja, aki önmagában elegendő potenciát nyújt egy különálló füzethez. Bár Logan tagja az említett mutáns csapatnak, a körülötte zajló események nincsenek kapcsolatban a fentebb tárgyalt Újvilági X-Men kalandjaival (s az ottani Rozsomák nem is egyezik ezen cím főszereplőjével, csupán egy alterego), hiszen kalandjai (a Hihetetlen Pókemberhez hasonlóan) az eredeti marvel Univerzumban játszódnak, így ez a Rozsomák megegyezik azzal a figurával, akit a kilencvenes évek közepén megjelenő X-Men címben megismerhettünk. A kiadvány érdekessége, hogy bár nem a kezdeteknél nyit, egy olyan ponton veszi fel a fonalat, ahol bárki könnyedén elmerülhet a történetben. A többi címtől eltérően ez a füzet rendelkezik azzal az igen sajátos tulajdonsággal, hogy a címszereplőből fakadóan néha igen naturalisztikus, bővelkedik (nem öncélú) erőszakban, éppen ezért már egy érettebb korosztályt céloz meg a képregény-kedvelők népes hadából.

Ezen négy cím után jól látható, hogy a képregény hazánkban valóban felszálló ágba került, bárki megtalálhatja számításait. S akkor sincs baj, ha nem kedveljük az amerikai mainstream jeles darabjait, hiszen mind a Mozinet Magazin, mind a portál keretén belül igyekszünk átfogó képet adni az itthon megjelenő munkák minden egyes darabjáról!

Birkás Péter – MoziNet