kilencedik.hu / Sajtóarchívum / + A képregényről / + A képregényről átfogóan / A sárga újságírás különös birodalma

A sárga újságírás különös birodalma

[toc]Az UNESCO statisztikái szerint a kiadói tevékenység legvirágzóbb területe a képregény. 1968 és 1978 között, tehát egy évtized alatt három és félszeresére növekedett a megjelenő képregények száma és mintegy hússzal a képregényeket kiadó országoké. Újságok és különleges könyvsorozatok ontják a folytatásokat, és egyes nyugat-európai szociológusok és tömeglélektan-kutatók azt hangoztatják: napjainkban – a televízió és rádió után – a képregény az a harmadik tömegmédium, mely leginkább eljut, s leginkább hatni képes a tömegekre. Mi a képregény? Mit közöl és hogyan? – erről és más kérdésekről szól cikkünk.

A képregény, a comic-strip (komikus csík) nagy értékű művészi ősök gyermekeként született. Alapformájának a zseniális William Hogarth A Harlot’s Progress (1731) és A Rake’s Progress (1735) című munkáját tekintjük, valamint a nagyszerű Wilhelm Busch világhírű “Max und Moritz”-át (1858). Hogy e három világhírű és máig népszerű klasszikus művészi sorozatból hogyan lett a ma már java részében teljesen értéktelen amerikai képregény, az olyan történet, amelyben egy magyar ember – túlzás nélkül állíthatjuk alapvető szerepet játszott.
1864 tavaszán egy Bécsben tanuló pozsonyi jurátus elbúcsúzott családjától, postakocsira, vasútra, majd hajóra szállt és néhány héttel később partra lépett Amerikában. Akkoriban még Pulitzer Józsefnek hívták a jurátust, de néhány évvel később már mint Joseph Pulitzer volt népszerű St. Louis német nyelvű újságja, a WestIiche Post olvasói körében. A fiatal riporter népszerűsége olyan jelentős lett, hogy amikor a város két vezető lapja, a Post és a Dispatch – Post-Dispatch néven – egyesült (1878), az új lap főriportere lett. 1883-ban pedig már elindulhat, hogy meghódítsa New Yorkot. A New York World munkatársa, majd szerkesztője lesz, és néhány év alatt a jelentéktelen helyi lapból országos népszerűségű, hatalmas, modern újságot szervez. Nagy jelentőségű tematikai és szerkesztési ötletein túl – amelyekkel a mai, modern újságírás egyik megalapítójává lett – nagy gondot fordít a lap kiállítására. Már 1889-ben bevezeti a színes nyomást, 1894-ben pedig megindítja a World vasárnapi mellékletét, a Sunday című, ugyancsak színes nyomású magazint, és ebben 1896. február-márciusban először lát napvilágot egy képregény, a Pulitzer sugallta Yellow Kid.

A képregény feltör

Mivel a Sunday-t színesen nyomták, természetes volt, hogy a Yellow Kid-et sárgával nyomták (yellow magyarul sárgát jelent). Ennek alapján kapta később a képregény az angol nyelvben a “Yellow journalísm” – a “sárga újságírás” nevet.
Az egyszerű nyelven írott, egyszerű figurákkal megoldott képregény hamar népszerű lett az egyszerű emberek – és az angolul írni-olvasni alig tudó, de mind nagyobb számban érkező bevándorlók között. A Hearst-Iapok – Pulitzer nagy riválisai – 1898-ban a Worldtói a New York Journal-hoz, Hearst akkor legfontosabb lapjához csábítják Richard F. Outcaltot (1863-1928) a Yellow Kid, az első amerikai képregény alkotóját, ugyanakkor más rajzolókkal is indítanak sorozatokat. Ekkoriban lesz népszerű az Amerika különböző városaiban dolgozó – majd 1907 körül már New Yorkban is egymással versenyző James Swinnerton, Rudolph Dirks, Bud Fisher és az első képregényírónő, Claire Briggs.
Közben, 1902-ben Pulitzer visszacsábítja a Worldhoz Outcaltot, aki “Buster Browh” címmel új sorozatot indít (1902 május).

A gátlástalan konkurenciaharcban semmilyen eszköztől sem riadnak vissza, a lepénzeléstől a szerződéskötésig minden .,fegyver” megtalálható a szerkesztők és a kiadók arzenáljában. Az egyre növekvő honoráriumok és kiállítási költségek versenyében a kisebb lapok kezdenek lemaradni, és amikor a középlapok is felfedezik a rájuk leselkedő veszélyt, kétségbeesetten keresnek kiutat. A megoldást a középlapnak számító Chicago American szerkesztője, Moses Koenigsberg találja meg, aki gyors tárgyalások után trösztösíti a képregénykiadást és 1913-ban megalapítja azt a vállalkozást, amelyből később a képregénypiacon ma is osztatlan nagyhatalomnak számító King Features Syndicate, a világ legnagyobb képregényügynöksége lesz …
Mivel a képregények iránti érdeklődés egyre fokozódik, az amerikai szerzők mind újabb és újabb ötletekkel igyekeznek színesíteni a “sárga újságírást”, így azután a tízes évek elejére kialakulnak a comic-strip alaptípusai.

Oldalak: 1 2 3