Melyik a többi nyolc?

– Miféle műveltségről beszélnek a képregényesek, a kilencedik művészet szerelmesei, ha azt sem tudják, melyik a többi nyolc? – kérdezte szarkasztikusan irodalmár barátunk.
„Az utca népének nyújt könnyített feladatot a képregény, megkíméli és egyben elzárja őket az erőfeszítéstől” – írja Bölcs István a 168 Órában. 1
Lehet, hogy igaza van?
„A képregény lebutított műfaj a nem olvasók számára. Azok számára, akik nem tudnak végigböngészni egy kisregényt, és képzőművészeti ismereteiket sem a reneszánsz alapozta. A képregény elébünk tesz egy vonalas rajzot, és a hős szájából kijövő légbuborékba annyit írnak: >>JAJ! <<" – olvashatjuk tovább az egyébként nem is a képregényről szóló cikkben, ahol sikerült összesűríteni az elmúlt fél évszázad összes képregénnyel kapcsolatos kritikáját. Próbáljuk meg tehát áttekinteni az elmúlt mintegy hetven év képregényt bíráló cikkeit, hogy aztán mindenki levonhassa saját konzekvenciáit. A két világháború közötti időszak

Miután a képregény egy igen fiatal művészeti ág, alig százéves, így nem meglepő, hogy a harmincas években még egészen más funkcióval bírt, más jegyekkel rendelkezett, mint ma. Kis felvezetésre lesz szükségünk, hogy tisztában legyünk vele, az adott korban mit is bíráltak a kultúra védelmezői.
1935 a nagy amerikai képregénykiadó, a King Features Syndicate magyar piacra való betörésének éve volt. (Az újságokban azt a helyet, amit pl. a képregény foglal el: feature-nek, azaz feltűnő résznek nevezik.)
„A King Features Syndicate a világ leggyorsabb és legtökéletesebb hírszolgálati irodája. Mickey Mouse, Silly Symphonies (Bolondos dallamok), Popeye stb. képregények, továbbá a leggazdagabb sajtóanyag. Kizárólagos képviselő a következő országokra: Magyarország, Ausztria, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Görögország a PANTHEON PRESS SERVICE” – írta hajdan a Képes Regények fülszövege. 2
Elsőként az Ujság kezdte közölni 1935 augusztusától a krimikirály Edgar Wallace két kiadatlan regényének képregényváltozatát. Ez a feature valóban elég feltűnő volt, mert a lepedőnyi méretű újság egy teljes oldalát a képregény közlésének szentelték.
Az első sztori A Trója kincséből készült A gumiemberek címen, és 39 részben 220 képen át mesélte el Wade felügyelő érdekfeszítő kalandjait.
Magyarország akkori képregény-felszívóképességére jellemző volt, hogy alig negyed évvel azután kezdte közölni Wade felügyelő kalandjait, hogy az a tengerentúlon 1935. május 20-án bemutatkozott. A képregény forgatókönyvét Sheldon Stark vetette papírra, míg a rajz Lyman Anderson munkája volt.

John Wade, a Scotland Yard nyomozója elegáns tweedöltönyében és állandóan füstölgő pipájával a Sherlock Holmes-i hagyományok méltó folytatójának bizonyult, keménykalapos famulusa, Donovan pedig Watson doktorra hajazott.
Az Ujság következő képregénye, A fehér álarc 43 részével és 249 képkockájával magát az alapsorozatot is túlszárnyalta.
Ezt a képregényt is Anderson rajzolta, míg Amerikában már Neil O’Keefe vette át tőle a stafétabotot, hogy karakteresebbé, akciódúsabbá tegye a sztorit.
A Rádió Ujság ’35. karácsonyi számában indította útjára rajzregényét (filmregényét) 296 rajzban, mely A 11-es rádióautó kalandjai címet viselte.
Az 1933-as amerikai sorozat Radio Patrol címen indult, a bűnüldözés csimborasszója, a már rádióval is felszerelt rendőrautók munkába állítása okán. A szöveget Eddie Sullivan írta, a rajzokat Charlie Schmidt készítette.
Pat, az ír zsaru számtalan bűnesetet oldott meg barátja, Pinkey segítségével a Boston Daily Record képregénycsíkjain. Pinkey-t a neves Pinkerton Nyomozó Iroda alapítója, Allan Robert Pinkerton után nevezték el.



Nem kellett sokat várni, hogy megjelenjenek az első kritikus hangvételű reakciók erre a dömpingre. 1936 márciusában dr. Klár politikai hetilapjában, a Társadalmunkban gúnyosan kritizálta „a lapok bődületesen ötletes képes versenyét”. (Copyright és all right by Nono!) 3
A képregény formabontó szövegét (ahol Wade felügyelő neve is előfordul!) a rajzoló tizenkét, innen-onnan összegereblyézett képkockával illusztrálta.
Sajnos arról nem szól a fáma, hogy ki is volt az a Darkó Magda, a zárt osztály szökevénye.
Érdekes, hogy pont egy olyan politikai bulvárlap támadta a képregényt, amely „barátnői viszonyok és egyebek” leleplezésével foglalkozott. A magyar újságírók véleményét 1938-ban egy zsidó újságíró, Erdősi Szilveszter nagyobb társaságban így fejezte ki: „Az Isten szerelmére, csináljatok valamit ezekkel a Klárokkal, mert mi fogunk ráfizetni azért, amit ezek a gazemberek a mi nevünkben tesznek!”
A képregény-paródiából könnyen kivehető a gúny tárgya, annak ellenére, hogy meglátszik rajta, hogy szerzője nem sok képregényt olvashatott, és nincs tisztában a műfaj legfontosabb szabályaival. Ha nem ismernénk az előzményeket, nyugodtan kijelenthetnénk, hogy ezzel megszületett az első abszurd humorú magyar dadaista képregény.
Az újságokat szerencsére nem riasztotta el az újabb közlésektől az azóta hírhedetté vált Klár Zoltán comix-paródiája, bök-képregénye.
Az 1936. július 28-án debütáló Esti Ujság már első számába betette Frank Buck vadásztörténetét, A dzsungel hőseit, melyet Glen Cravath rajzolt.
Az ismert állatbefogó sztoriját így harangozta be az újság: „Mai számunkban megkezdjük Frank Buck páratlanul izgalmas, mindvégig lebilincselően érdekes, rajzos regényének közlését, amely a maláji őserdő mélyére került vadászexpedíció hátborzongató kalandjait eleveníti meg filmszerűen vázlatos képsorozatban!” 4
Aztán novemberben útjára indult a legendás Hári János című képregényújság Puskás Pista, azaz Tim Tyler (rajz: Lyman Young), King, a kanadai lovascsendőr (rajz: Allen Dean) és Árva Panni, más néven Little Annie Rooney (rajz: Darrell McClure) kalandjaival.
Árva Panni figurája először 1925-ben, némafilmen tűnt fel Mary Pickford alakításában. Sőt; King, a kanadai lovascsendőr is a filmvászonról ügetett be a képregény lapjaira.
A Képes Regények sorozatában – amely az amerikai Big Little Book (Kis Nagy Könyv) magyarítása volt – Alex Raymond, Allen Dean és Charles Flanders működött rajzolóként közre.
A láthatatlan ellenség és az Autótolvajok X-9-es titkosrendőrét A máltai sólyommal elhíresült Dashiell Hammett ötölte ki, míg a Kék mocsarak és a Vámpírkirálynő főhősét, Jungle Jimet 1948-tól a moziban a temesvári születésű Johnny Weissmüller játszotta.
1936 tehát nemcsak a berlini olimpia, hanem a magyar képregény aranyéve is volt!
1938-ban megszületett az első zsidótörvény, mely a szellemi élet „megtisztítását”, a ponyvairodalom teljes felszámolását tűzte a zászlajára.
„Nem szenvedhet kétséget, hogy a magyar nemzet legnyomatékosabb érdekeinek kormányzati figyelembevétele csak olyan sajtó működését engedheti meg, amely megfelel a magyar állam ezeresztendős története alatt az egyéni és közületi élet minden vonatkozását átható magyar nemzeti eszme és keresztény erkölcsi felfogás követelményeinek.” 5
Miután a bulvárlapok többsége zsidó kézen volt, a képregények többségét is ezek a lapok adták ki, így az újságok oldalairól eltűnt a külföldi comics.

Oldalak: 1 2 3 4