A Sötét Lovag visszatér

A Sötét Lovag visszatér

Az 1938-ban megalkotott Batman egyike az első szuperhős-képregényeknek. Amíg a comic book hajnalán született hősök többsége a hurráoptimizmustól dagad, addig a traumáktól és lelki sérülésektől gyötört Batman mintha a zárt osztályról szabadult volna. A Sötét Lovag több mint ezer füzetben szerepelt eddig, a legtöbbet azonban a Sin Cityt is jegyző Frank Millernek köszönheti. Millerre támaszkodik Christopher Nolan új Batman-filmje is, amely végre megmutatja a szuperhős-képregények ocsmány világát.

A Batman-képregények neurózisoktól terhelt, sötét tónusú világa leginkább a Twin Peaks nyomasztó hangulatához hasonlít, annak ellenére, hogy a Sötét Lovag az elsőként megalkotott képregényhősök közé tartozik. A Denevérember nem rendelkezik természetfölötti képességekkel, helyette inkább detektív módjára mániákus gyilkosokat és pszichopatákat hajkurász éjjelenként. Superman és Spiderman letisztult erkölcsi világával szemben folyamatosan kínozza a világ iránti gyűlölete és szülei halálának emléke. Bruce Wayne nem azért húz álruhát, hogy jól nézzen ki, hanem az őt kínzó félelmek elől menekül, valamint az ellenfeleiben próbál rémületet kelteni. A skizofrénia is nála válik igazán tökéletessé: a brutális igazságosztó a valódi énje, a milliomos playboy pedig az álarc.

A denevéralakot öltő szuperhős a Detective Comics 1939. májusi füzetében jelent meg először, amit íróként Bill Finger, rajzolóként pedig Bob Kane jegyzett. A történet meglehetősen egyszerű: egy rablótámadás során lelövik a milliomos Thomas Wayne-t és feleségét a fiúk, Bruce szeme láttára. A család komornyikja által felnevelt fiú bosszút esküszik, és megteremti a Denevérember figuráját. Az ötletet az adja, hogy Bruce Wayne még gyerekként a családi birtokon egy elhagyott üregbe zuhan, napokat tölt el a sötétben kuporogva, mire megtalálják. A barlangban pedig örökre kialakul a denevérektől való beteges rettegése.

A történet alkotói a képregény sötét világát Robin figurájának megalkotásával próbálták oldani, aki 1940 áprilisában bukkant fel a képregény oldalain. Batman tizenéves segítője, Dick Grayson Bruce Wayne-hez hasonlóan ugyancsak elvesztette a szüleit, személyisége és vörösbegyre emlékeztető tarka ruhájával azonban tökéletes ellentéte a Sötét Lovagnak. A Batman-Robin párosra dr. Frederic Wertham pszichiáter mért csapás az 1950-es években. Elcsábított ártatlanok című könyvében a comic bookok agresszív és szexuális hatásait vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy Batman meleg, ráadásul pedofil. Wertham könyvének hatására vezették be a képregénycenzúrát, a comics code minősítést, amely évtizedekre karanténba zárta a képregényeket.

A teljes cikk elolvasható az Origón.

Szabó András [origo]