Will Eisner
Will Eisner a képregényműfaj egyik legjelentősebb alakja, folyamatos megújítója. 1917-ben született Brooklynban, zsidó emigráns családban.
Első művei az iskolaújságban jelentek meg. Képregénnyel a WOW Magazine-ban jelentkezett először 1936-ban. A lap néhány szám után megszűnt, Eisner pedig munkatársával, Jerry Igerrel közös vállalkozásba kezdett. Képregénystúdiójuk számos kisebb újságot látott el művekkel, de valódi jelentősége abban rejlik, hogy olyan fiatal művészeket toborzott egy közösségbe, mint Bob Kane, Lou Fine és Jack Kirby, a műfaj későbbi klasszikusai.
1939-ben Eisner és Iger együttműködése véget ért, Eisner csatlakozott a Quality Comics Group nevű társasághoz, mely egy nagyobb lap 16 oldalas képregénymellékletét szerkesztette. Ennek köszönhetően Eisner művei végre szélesebb közönséghez is eljuthattak, s így születhetett meg máig legnépszerűbb karaktere, Spirit, a detektív, akinek történeteit egymaga találta ki, írta és rajzolta le. Kalandjai olyan átütő sikert arattak, hogy Spirit hamarosan a melléklet névadója is lett. Eisner méltatói már ekkor kiemelték képeinek kameraszerű látásmódját, hangsúlyos fény-árnyék technikáját és eredeti, sablonokat kerülő történetvezetését.
A II. világháború alatt Eisner a seregben szolgált. Felettesei kihasználták képességeit és ismertségét, olyan posztereket, röpiratokat és egyéb illusztrációkat készíttettek vele, melyek aztán több ezres példányban sokszorosítva a harcoló egységek tanítását vagy szórakoztatását szolgálták.
A háború után a Spirit-sorozat 1952-ig heti rendszerességgel, társszerzők bevonásával folytatódott. Eisner újabb hősök megteremtésével is próbálkozott, de őket a közönség nem fogadta hasonló lelkesedéssel. Mindezzel párhuzamosan Eisner megalapította az American Visuals Corporation nevű társaságot, mely a háborús évek munkáiból és tapasztalataiból kiindulva azt tűzte ki célul, hogy kiaknázza a képregényműfaj oktatási és reklámcélú felhasználásában rejlő lehetőségeket. Így támadhatott fel s válhatott immár országszerte közkedveltté Joe Dope bombázópilóta karaktere, így kaphatott Eisner megrendelést reklámképregényekre többek között egy nagy olajcégtől, egy lemezkiadótól, egy fegyvergyártól és egy telefontársaságtól, mely munkák végre az anyagi elismertséget is meghozták készítőjük számára.
A rajongók a 60-as, 70-es években Spirithez hasonló hősök akciódús történeteit várták tőle, Eisner azonban továbbra is új utakat keresett, a műfaji határok tágításának különböző módozataival kísérletezett. 1978-ban jelent meg A Contract With God című könyve, mely saját gyermekkorát, a 30-as évek bronxi mindennapjait mutatja be, s mellyel egy új műfaj, a szépirodalmi igényességgel készített grafikus regény alapjait tette le. A kiadvány a mai napig mérföldkőnek számít a képregényművészet történetében: a comics iránt korábban közömbös tömegek ennek a rajzolt regénynek köszönhetően ismerték fel, hogy a képregények kockái nem csak szuperhősök kalandjainak elbeszélésére és kedves, de elkoptatott gegek megörökítésére alkalmasak.
Esiner utolsó évtizedeiben a képregények mellett elméleti munkákat is írt (Comics and Sequential Art, Graphic Storytelling), tanított a Vizuális Művészetek Iskolájában, elnökölt az 1988-ban alapított, mára az egyik legnagyobb szakmai elismerésnek számító Einer-díj ítélőbizottságában, mindemellett rendszeresen nemzetközi szakmai konferenciákat is szervezett. 2005 elején hunyt el, utolsó napjaiban is alkotott.
Forrás: ulipushaz.hu