F4 és az Ezüst Utazó (sg.hu)
Színes. Szagtalan. Gáz. Megint.
Ismét összeállt a szupercsapat, s ezúttal még több pénzbõl, még színesebb cirkuszt csapnak, miközben egy minden eddiginél félelmetesebb bolygóközi veszedelemrõl próbálják megóvni a Földet. Ebben a küldetésben az elõzõ F4-film rendezõje és a Twin Peaks írója is segítségükre van.
A Fantasztikus Négyes 2005-ös bemutatkozása után nem sokan hittek abban, hogy lesz még folytatása a képregény-adaptációnak. Egyrészt a magas költségvetés ellenére is anyagi kudarcot jelentõ szereplés (világviszonylatban csak 330 millió dollár bevétel), másrészt pedig a lesújtó rajongói és kritikusi vélemények alapján sem nagyon lehetett bízni a folytatásban. Pedig a Fantasztikus Négyes régebbi és klasszikusabb sorozatnak számít nyomtatott formában, mint mondjuk a Pókember, azonban a két film szereplését össze sem lehetett hasonlítani.
Mégis, két évvel az elsõ rész után visszatérnek a Fantasztikusak és új célközönségre próbálnak lecsapni. Míg az elsõ epizód, akárcsak mondjuk a Die Hard 4.0 – Legdrágább az életed PG-13-mas korhatár-besorolást kapott, addig a folytatás már valóban a Disney-filmek korhatárával egyenlõ PG-t kapta, vagyis a 13 éven aluliaknak sem kell szülõi kísérettel moziba masírozniuk. A Fox húzása azonban többé-kevésbé bevált, hiszen a második rész premierjét alig kevesebben látták, mint az elsõét (és több bevételt is hozott). Az amerikai összbevétel sem fog sokkal elmaradni a kezdetektõl, bár a 130 milliós büdzséhez képest a 135-140 milliós jegypénz csak késéssel, a DVD-eladások után hozhat igazi hasznot.
A cselekmény ismét a jól ismert Marvel-világban játszódik. Miközben az álarcos Pókember az egyik nagyvárost tisztítja meg a rosszfiúktól, az ugyancsak álarcos Fenegyerek és a Megtorló pedig piti bûnözõkkel foglalkozik, a nyilvánosság elõl nem bujkáló Fantasztikus Négyes tagjai éppen magánéletüket élik. Esküvõre készülnek, amikoris beüt a krach és furcsa légköri jelenségekre lesznek figyelmesek szerte a világon. Mivel a többi szuperhõs nem ér rá, ezért az amerikai hadseregnek kell megmentenie a világot és õk Reed Richards-hoz fordulnak segítségért.
Pedig az ember még örülhetne is, ha látja, hogy a Twin Peaks fõembere és fõírója, Mark Frost jegyzi a filmet, viszont azon nyomban arcunkra fagyhat a mosoly ha rájövünk, hogy bizony az elsõ részért is õ tartotta a hátát. Azt viszont már nekünk kell kitalálni, hogy vajon miért nem penderítették ki az Amerikai taxiért is felelõs, az utóbbi három filmje alapján tökéletesen tehetségtelen Tim Story-t, mert a Fantasztikus Négyes talán más megközelítéssel nagyobbat durranhatott volna. Sajnos erõs rendezõi kéz hiányában a második részben is irányítatlan színészek bénáznak össze-vissza, köztük az egyre jobb csaj Jessica Albával (akinek párbeszéde az Ezüst utazóval igazi állatorvosi ló…), de sem karaktereket nem sikerül alkotniuk ripacskodásukkal, sem azt nem érik el, hogy a nézõt érdekelje a sorsuk.
A gonoszok oldaláról ismét csak a szokásos metódust vetették be a készítõk, vagyis visszahozták az elõzõ rész gonosztevõjét, hogy még nagyobb csúfságokat követhessen el. A „több az jobb” elv jegyében mellécsaptak egy még gonoszabb gonoszt (Galactust), mert azt csak a nagyon képregényszûzek nem tudják, hogy a hajdanán ugyancsak saját füzetekkel rendelkezõ Ezüst utazó nem feltétlenül a sötét oldalon áll.
Szerencsére az egész film mindössze 83 perces, ami ugyan az egy percre elköltött dollármennyiség fényében meglehetõsen húzósnak mondható, viszont ez nem jelenti azt, hogy a karakteralkotónak hitt lelkizéseket megúszhatjuk. Hiába a vidám felszínbe csepegtett drámamorzsák, ezek sem nagyon állják meg a helyüket, hiszen olyan súlytalanok és sajnos nevetségesek, hogy azt a Föld körül lebegõ ûrhajósok is megirigyelnék.
A Fantasztikus Négyes és az Ezüst Utazó igazából nem szörnyû film, hanem mindössze csak csihipuhi gyerekfilmmé silányult, ami csak azért is sajnálatos, mert az idehaza is megjelent képregények, valamint az Amerikában éppen aktuális (többek közt a J. Michael Straczynski által jegyzett) történetek jóval komolyabbak, intelligensebbek és érettebbek a filmadaptációnál. (A film alapsztorija nagy vonalakban a régi sorozat 48. és 57-60. füzetére épül.) Éppen ezért is lehet bízni abban, hogy a 2009-re tervezett önálló Ezüst utazós mozi jobban sikerül, hiszen azt épp JMS-mester fogja jegyezni, mint író.
Nyilvánvalóan a képregényeseknek kötelezõ a móka, hiszen a füzetekhez való hûtlenség (lásd Galactus vagy az Utazó deszkája) még így is elviselhetõ, hiszen akadnak benne jópofa jelenetek, CGI-orgia és valóban nagyon színes kavalkád lett a végeredmény, de sajnos elég nagy a szakadék az agyatlan és élvezetes ifjúsági filmek, valamint a semmitmondó, trükkökkel teli homokozás között. Mint ahogy a Harry Potter 5. részénél, itt is csak azt lehet remélni, hogy a rendezõt végre elzavarják a produkció közelébõl, mert ezt a filmet biztos el lehetett volna jobban is készíteni.