Tintin kalandjai – Filmkritikák

Filmtrailer.hu

Az Unikornis nyomában

[toc](Bányász Attila) Tintin, az ifjú belga riporter figuráját már több, mint 80 éve találta ki egy Georges Rémi (művésznevén – neve kezdőbetűiből – heRGé) nevű képregényrajzoló, aki maga sem gondolta volna, hogy főhőse milyen emblematikus ikonná növi ki magát (’76-ban Brüsszelben szobrot is emeltek Tintinnek). Azóta a képregényeket számtalan nyelvre lefordították, rajzfilmsorozatot, sőt, egész estés rajzfilmeket is készítettek kalandjaiból, de a mozit most először hódítja meg. A debütálása nem is akármilyen, a két filmmogul, Steven Spielberg és Peter Jackson fogott össze, hogy valami olyat álmodjanak együtt a vászonra, amilyen még nem volt.

Spielberg már régóta tervezgeti, hogy Tintin kalandjait filmre viszi. A figurát 1981-ben, az Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói kapcsán ismerte meg, mikor filmjét Tintin kalandjaihoz hasonlították. A titkárnőjével megvetette az eredeti nyelvű Tintin-füzeteket, s bár nem tudott franciául, magába a stílusába rögtön beleszeretett. Hergé halála (1983) óta az ő tulajdonában vannak a figura jogai, és még a ’80-as években nekikezdett a Tintin-film megvalósításának. Felkérte Melissa Mathison-t, az E.T. A földönkívüli forgatókönyvíróját, hogy készítse el az első szkriptet, aminek a írónő eleget is tett. Ez az első forgatókönyv Tintin afrikai megmérettetéséről szólt, amelyben hősünknek az elefántcsontért epekedő vadorzókkal gyűlik meg a baja. Spielberg Jack Nicholson-t képzelte el Haddock kapitány szerepében.
A rendező, a megvalósítás nehézségei miatt, a Tintin-projektet egészen mostanáig jegelte. Amikor úgy döntött, hogy ismét belevág, még mindig élőszereplősen képzelte el Tintin kalandjait. Fölkereste Peter Jackson-t – akinek a vizuális effektekkel dolgozó cége, a Weta Digital mostanában meglehetősen elfoglalt -, hogy hajlandó lenne-e az új filmjéhez a CGI-t elkészíteni. Jackson, aki maga is Tintin-rajongó, lebeszélte direktorunkat az élőszereplős megoldásról, mert pont Tintin világának a lényege veszne el. Meg kell tartania az elnagyoltan ábrázolt figurákat, melyeket motion capture technikával teljesen animáltan filmre tudnának vinni. Spielbergnek megtetszett az ötlet, megfogta a szakmai kihívás is, hiszen korábban még nem készített teljesen animált filmet.

A film CGI-je valami elképesztő lett. Fantasztikusan sikerült vegyíteniük a sajátosan egyedi Hergé figurákat a hihetetlenül részletgazdag animációval. A tárgyak, járművek, helyszínek megdöbbentően valósághűek, az ember az elején zavarba is jön, mert nehezen dolgozza fel az agya, hogy mit keresnek a szándékoltan elnagyoltnak tűnő, ugyanakkor mégis részletekbe menően kidolgozott „rajzfilmfigurák” a valódi világ díszletei között. Erre még rátesz egy lapáttal a 3D, ami az Avatarhoz hasonlóan nem pusztán körítés, hanem valódi filmes eszköz, amit a rendező teljesen tudatosan fel-, és kihasznál.
S ha már az Avatar említésre került, a figurák mozgása hasonlóképpen készült, mint Cameron sci-fijében: a színészek ugyanúgy eljátszották a szerepeiket, miközben digitális kamerák pásztázták a legkisebb arcizom rezdüléseiket is, amelyek aztán rákerültek az általuk életre keltett digitális karakterek arcára.
Tintint Jamie Bell játszotta el, akit legutóbb A sas morózus és hajlíthatatlan rabszolgájaként láthattunk. Andy Serkis Haddock kapitányt személyesítette meg, az ő legismertebb korábbi szerepe A Gyűrűk Urából Gollamé. A rosszfiú Vörös Rackham szerepében keményöklű James Bondunkat, Daniel Craig-et láthatjuk animáltan. A kissé ütődött, Chaplin-szerű Thomson-ikreket pedig a sokak által kedvelt Simon Pegg és Nick Frost (Haláli hullák hajnala, Vaskabátok, Paul) személyesítette meg.

A film akciójelenetei szemkápráztatóak. A rendező le sem tagadhatná a keze nyomát, annyira erősen érződik a Tintinen az Indiana Jones-feeling: igazi Spielberg-es akciószekvenciák váltogatják egymást, ahogy főhőseink egyik kalandból keverednek a másikba.
A film története több klasszikus Tintin mű összegyúrásából áll össze, úgymint Az aranyollós rák, Az Unikornis titka és a Vörös Rackham kincse. Tintin tulajdonába kerül egy régi kalózhajó modellje, amelyre mások is fenik a fogukat. Tintin saját szakállára nyomozni kezd, hogy rájöjjön a hajó titkára. Egyik kalandból a másikba csöppen, végül Haddock kapitány hajójára keveredik. Kénytelen az iszákos kapitánnyal együtt menekülni, ám hamarosan rádöbben, hogy a kapitánynak több köze van a rejtélyhez, mintsem azt gondolta volna.

A sztoriból kár is többet elárulni, érdemes azt saját magunknak felfedezni. A történet szintén jellegzetesen Spielberges: finom egyensúlyt tart fenn, hogy mind a fiatalok, mind a felnőttek számára szórakoztató maradjon. Nem gyerekes, de nem is túl felnőttes. Spielberg kalandfilmjei általában az idősebbekből is kihozzák a mindenkiben ott élő gyermeket, aki titkon él-hal a sodró lendületű, kalandos történetekért, még ha azok teljesen el is rugaszkodnak a valóságtól. A Tintin kalandjai pedig aztán rendesen eltávolodik a valóság talajától, így azok, akiknek az életét megkeseríti az akciójelenetekben a fizika törvényszerűségeinek semmibe vétele, az meneküljön. De ki várna realista szemléletmódot egy mesétől?

Spielbergék alapból trilógiában gondolkodtak. Így a film végén ne lepődjön meg senki a felemás befejezésen, a folytatásra azonban még várnunk kell. A második részt maga Peter Jackson szeretné rendezni, őt pedig 2013-ig lefoglalja A hobbit.
A film elején egy utcai művész megfesti Tintin portréját. A kész kép egyértelműen Hergé-portréja az eredeti Tintinről, s a művész nem más, mint maga Hergé. Sajátos és ötletes tiszteletadás ez, poénnak sem utolsó. Ez a mély tisztelet végig áthatja a filmet, ahogy a képregények sajátos, kissé burleszkszerű humora is. Hergé, akárhol is van most, elégedetten dőlhet hátra. „A gép forog, az Alkotó pihen”. (Filmtrailer.hu)

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18