Batman: Az első 70 év

Kétarc, vagyis Harvey Dent, a skizofrén kerületi ügyész

Első színrelépése: 1942, Detective Comics #66
Megalkotói: Bill Finger és Bob Kane

Több vélemény szerint Kétarc nem is Batman, sokkal inkább a mindenkori Robin igazi ősellensége. Harvey Dent és a Sötét lovag kapcsolata azonban túl sok izgalmat tartogat ahhoz, hogy ne vegyük bele ebbe a felsorolásba. Ami Kétarc történetét érdekessé teszi, az átváltozása előtti, és azóta is fel-felédő barátsága mind Bruce Wayne-el, mind pedig Batmannel. Maga a figura pedig azért szereplője az utóbbi két évtized legfontosabb denevéres eseményeinek, mert szinte az összes elmebetegség tünetét produkálta már, így igazán veszélyes, kiszámíthatatlan ellenfél lehet, bármilyen szituációban.

A Dr. Jekyll és Mr. Hyde inspirálta szereplő az Aranykorban – Harvey Kent néven – olyan rablóként kezdte, aki a kettes szám bűvöletében él, minden bűnténye a kettőség körül forgott. Állandó kelléke egy érme, melynek feldobásával hozza meg a fontosabb döntéseit, a szerencsére bízva áldozatai sorsát. Egyik első színrelépésekor pl. Gotham második legnagyobb bankját rabolta ki, február másodikán, délután kettőkor. Bár már első felbukkanásakor olvashattuk maihoz hasonló, drámai eredettörténetét, a rengeteg potenciált rejtő karakterben csak későn sikerült felfedezni a Batman számára egyenrangú ellenfelet, így – mivel ijesztő külseje és jelege nem illett a családbarát illetve science-fiction orientált ezüstkori trendbe – igazán jelentős karakter csak a Bronzkor kezdetén vált belőle, mikor is skizofrén gyilkosként tért vissza a „Detective Comics” és a „Batman” oldalaira.

Akárcsak aranykori megfelelője szerint, Harvey-t ma is úgy ismerjük, mint elkötelezett, jóképű és népszerű kerületi ügyészt, aki miután sikeresen emelt vádat Sal Maroni gengszterfőnök ellen, az a tárgyalás közepén savat locsolt az arcára, hogy példát statuáljon. Az őt ért támadás okozta sokktól Harvey megőrült, és úgy döntött, a továbbiakban az érméjére bízza, hogy morálisan helyesen, vagy helytelenül cselekedjen. A Modern kor hajnalán megjelent az „Első év” fontos újítása volt, hogy Harvey-t Gordon felügyelő és Batman szövetségeseként mutatta be, ezzel is előrevetítve a tragédia súlyát, mikor Kétarc megszületik. A nem sokkal az előtt megjelent „The Dark Knight Returns”-ben pedig Bruce Wayne finanszírozza a látszólag jó útra tért Dent plasztikai műtétét, ám a szabadlábra helyezésével ismét csak a gyilkos Kétarcot szabadítják a városra. Az 1990-ben megjelent 14. Batman különszám utalt elsőként arra, hogy mivel Harveynak alkoholista, agresszív apja miatt szörnyű gyermekkora volt, nem a savas támadás okozta személyiségzavarát, hanem már hosszú évek óta hordozta magával problémáit.

A „Rajzfilmsorozat” szintén ebből az ötletből kiindulva mesélte el Kétarc eredettörténetét, ám ebben a verzióban Harvey fél arca egy robbanásban sérül meg, és a felesége elvesztése sodorja sötét és kegyetlen utakra. A ’95-ös „Mindörökké Batman” mozi egyik negatív karaktere szintén Kétarc, méghozzá Tommy Lee Jones interpretálásában. Ez a verzió egyértelműen Batmant okolta az őt ért tragédiáért, és – képregényes verziójához hűen – a szintén ebben a filmben debütáló Robint is megára haragította, szülei meggyilkolásával. A film pusztán címszavakban kívánta csak bemutatni Harvey tragédiáját. Kegyetlen, bár igen teátrális és infantilis gyilkosként ábrázolta, mondhatni epizódszereplő volt a forgatókönyv Robinról szóló részében.

Az 1996-ban indult „Long Halloween” egyik főszereplője maga Harvey volt, aki itt már nem csak szövetséges, de igaz barát is Gordon és Batman számára. A végletekig elkötelezett, megszállott fiatal ügyész mindent megtesz, hogy rács mögé jutassa a gothami maffiavezéreket, miközben egy titokzatos, csak ünnepnapokon lesújtó gyilkos után is nyomoznia kell. A „Dark Victory”-ben láthatjuk, micsoda veszteség a felügyelő és a Sötét lovag számára Harvey, aki a tömeges arkhami rabkitörés következtében saját kis birodalmat épít ki a város alatt meghúzódó csatornában, és a maga módját az új sorozatgyilkos után is nyomoznia kell, noha maga is gyanúba keveredik.

A Gothamet sújtó földrengés utáni kaotikus viszonyokat bemutató „No man’s land”-ben Harvey beköltözik a városházába, és irányítása alá veszi a romos területet. A „Dark Victory”-hoz hasonlatosan, Kétarc ezúttal is saját bíróságot hoz létre, ahol ő az ügyész, bíró és a hóhér is egy személyben. A „Hush” című sztori – mivel Miller „Dark Knight Returns”-e nem része a kontinuitásnak” –egy plasztikai műtéten átesett, jó útra tért Harvey Dentet szerepeltet, aki bár segíteni igyekszik Batman és Gordon munkáját, önbíráskodóként több ember életét is elveszi. Ennek ellenére a 2006-os „Face the Face” történetben Batman kísérletet tesz arra, hogy végleg a saját oldalára állítsa egykori barátját. Útmutatásával és tanításával Harvey a város őrangyala és Batman helyettese lesz, ám mikor a Sötét lovag visszatér a városba, Dent feleslegesnek érzi magát. A belső vívódás újra előhozza belőle gonosz énjét, és Batmant kezdi okolni, amiért ismét meghasadt a tudata. Mindezek után önkezűleg torzítja el ismét bal arcát. Batman halála óta a Pingvinnel viaskodik a hatalomért a felborult erőviszonytól kaotikus Gothamben.

A 2008-as „Sötét Lovag” című film Harvey Dent átalakulását dolgozza fel Kétarccá. Az Aaron Eckhart alakította karakter története és személyisége gyakorlatilag megegyezik a képregényben olvasottakkal, a film készítői azonban saját verziót alakítottak ki az átváltozásról, mely szerint Harvey sérülése valójában baleset, mely Joker és a gothami maffia összeesküvésének eredménye. Szerelmének elvesztése, barátaiban elvesztett bizalma, a kilátástalanság mind azon az egy bizonyos rossz napon egyesül, melyet a Joker – a „Gyilkos tréfában” látott verziójához hasonlóan – megfelelően kamatoztat saját céljaira, ezúttal sikerrel.
Az írók előszeretettel használják Harvey karakterét abból a célból, hogy a kettős személyiség fogalma mentén párhuzamot vonhassanak közte és Batman közt. Egyedi továbbá abból a szempontból, hogy a denevér-képregények főszereplői mind kicsit másképp tekintenek rá. Dick vagy Jason csak a kegyetlen gyilkost látják benne, míg Bruce folyamatosan reménykedik, hogy segíthet egykori barátján, hogy leküzdje belső démonait, és végleg jó útra térjen.

Ra’s Al Ghul, a terrorista és szerető após

Első színrelépése: 1971, Batman #232
Megalkotói: Denny O’ Neil és Neal Adams

Ra’s Al Ghul bár közel sem szerepelt annyit a képregények oldalain, mint a Joker, Macskanő vagy Rébusz, mégis Batman egyik legveszélyesebb ellenfele, mivel őt sokkal magasztosabb célok motiválják, mint a bosszú, a pénz vagy a hatalom. Ra’s nem csak Batman ellenfele, az egész DC univerzum retteget terroristája, aki arra törekszik, hogy az általa megálmodott természetes egyensúlyt visszaállítsa a bolygón, és eme cél eléréséhez nem fél emberek millióit is megölni akár, ha szükséges. Persze Batman, vagy épp az Igazság Ligája mindig igyekszik megállítani. Ez azonban nem könnyű, hiszen Ra’s több száz éves tapasztalattal, tudással, rendelkezik, köszönhetően az őt életben tartó Lázár Veremnek, mely éltető vize – áldozatok árán ugyan – örökké megtartja jelenlegi korában.
Ra’s az előző bővített mondatban vázoltakhoz tartotta magát ’71-es színrelépésétől kezdve egészen a kilencvenes évek elejéig, míg részletesebb eredettörténetet nem kapott. Az őt szerepeltető történetek nagyjából ugyanarra a sémára épültek, ám maga a figura olyan izgalmas és komplex volt, hogy mindig sikerült valamiféle újdonsággal szolgálnia a Démon fejét szerepeltető sztoriknak.

Az 1992-ben megjelent „Birth of a Demon” végigkíséri Ra’s életútján, elidőzve fontosabb állomásain, főként a halhatatlanság elérésének körülményeit részletezve. E történet szerint Ra’s 600 évvel korábban született – mint ahogy megismerhettük – egy nomád Arab törzs leszármazottjaként, mely Kínából vándorolt az Arab-félszigetre, és egy város mellett telepedett le a sivatagba. Mivel Ra’s már fiatal korában érdeklődött a tudományok iránt, elhagyta törzsét és a városba költözött, hogy tanulhasson. Orvos lesz, és feleségül veszi szerelmét. A Szultán megbízásából végzett folyamatos kutatások eredményeképp felfedezi a Lázár Vermek titkát, melynek segítségével megmenti a szultán haldokló fiát. A verem használata azonban nem várt mellékhatásokkal jár: a herceg megőrül és megöli Ra’s feleségét. Hogy fiát megóvja, a Szultán Ra’s-t ítéli el a gyilkosságért, akit lassú és kegyetlen halálra ítél. Végül saját elhagyott népe menti meg, hogy bosszút állhasson, és évszázadokkal megelőzve korát, felfedezhesse a baktériumok útján terjedő betegségeket. Bár tisztában van a verem használatának kockázatával és szabályaival, Ra’s újabb vermeket kutat fel, csak hogy évszázadokra kicselezhesse a halált.

A kilencvenes évek közepén ismét Ra’s világmegváltó terveivel kellett szembenéznie Batmannek a „Legacy” című ciklusban, ahol a nagyhatalmú ősellenség Bane-el szövetkezve irányította az Orvgyilkosok Ligáját. Ebben az időben alakult ki egy ütőképes csapat a Denevérember körül, így együtt könnyebb volt a győzelem. A következő években, míg lánya igazi segítőként viselkedett, Ra’s egyre elvetemültebbé vált. Egy JLA (Amerikai Igazság Ligája) sztoriban még Bruce szüleinek holttestét is ellopja, hogy elvonja figyelmét csapatáról, melynek tagjait éppen saját oldalára igyekszik fordítani. Ra’s Batmant okolja, amiért kapcsolata megromlott lányával, és büntetésből megpróbálja elszakítani tőle Dicket.
Sikertelen akciók sora után Ra’s komoly áldozatra szánja el magát, csak hogy szenvedést okozzon gyűlölt ellenfelének. Míg haldoklik, a háttérből manipulálva az eseményeket sikerül elérnie, hogy két ellenségeskedő lánya összefogjon Batman ellen, és az Orvgyilkosok Ligájának élére álljanak.
A tavaly lezajlott esemény, a „Resurrection of Ra’s Al Ghul” a karakter visszatérését mutatja be, ugyanis Ra’snak ismét sikerült legyőznie a halált, és tudatának gazdatestet találva tört újra Batman életére. Mivel lelke hamar felemészti az idegen testeket, úgy dönt, unokája, Damien testét veszi igénybe az életben maradáshoz, ám Batman, Talia és a denevércsapat megakadályozzák eme tervét. Ra’s már-már elfogadná saját halandóságának tényét, mikor fia önként ajánlkozik gazdatestnek. Megerősödve, új alakot öltve száll szembe Batmannel, akin felül is kerekedne, ám Nanda Parbat (a DC Univerzum kitalált városa, Tibet hegyeiben) kolostorának szerzetesi közbelépnek. Ra’s Gothambe menekül, ahol Batman a hazai pálya előnyeit élvezve legyőzi és begyógyszerezve az Arkhamba szállítatja, ahonnan nem sokkal később ismeretlen helyre szökik.

Ra’s Al Ghul tiszteletét teszi a „Rajzfilmsorozatban”, felidézve első két találkozását a „detektívvel”, valamint Liam Neeson alakításában a „Batman: Kezdődik!”-ben is viszontláthattuk. Bár először Henri Ducardként mutatkozik be, később kiderül, számos alteregót használva védi titkos személyazonosságát, hogy zavartalanul irányíthassa az Árnyak Ligáját, mely egy, a világot a korrupciótól és erkölcsi lezülléstől megtisztítani kívánó terrorista szervezet. Ra’s kiképzi Bruce-t, hogy a Liga vezetőjévé válhasson, ám ő nem kíván részt venni Gotham leigázásban, így megtagadja a parancsot, hogy végezzen ki egy gyilkost. Ehelyett felgyújtja a Liga otthonául szolgáló templomot, legyőzi a Ra’s-nak hitt helyettest, mesterét azonban megmenti, hogy a film csúcspontjaként szolgáló, látványos akció keretében megvédje gyilkos támadásától Gotham városát.
Számos tényezőt sorolhatnék, mely megkülönbözteti Ra’s-t a többi Batman-ellenféltől, álljon itt tehát néhány példa. Első és egyik legfontosabb, hogy tudja, kit is rejt a denevérálarc. Kiemelendő, hogy sosem kívánt visszaélni ezzel az információval, melynek oka, hogy bár az utóbbi években igazán meggyűlölte, ennek ellenére tiszteli Batmant, olyannyira, hogy sokáig őt tartotta az egyetlen méltó férfinak szeretett lányához, Taliahoz (kivétel, mikor Bane-t képzeli el vejeként, ami érthető, tekintve ő képes volt legyőzni a Sötét lovagot). Fontos különbség, hogy ha Ra’s kitervelt valamit, az a karakter nagyságából fakadóan, kivétel nélkül az egész világot fenyegető, igazi veszély volt, melyet hőseinknek mindig nagy erőfeszítés és áldozatok árán sikerült csak megoldani. További jellegzetesség, hogy Batmant szinte kivétel nélkül, mindig detektívnek szólítja. Ez vélhetően abból fakadt, hogy Bruce intellektusa nyűgözi le leginkább, hiszen Ra’s legalább olyannyira képzett harcos, mint a Denevérember, a morálról, igazságról alkotott képük viszont teljesen különböző.

Madárijesztő, vagyis Jonathan Crane, az őrült pszichiáter

Első színrelépése: 1941, World’s Finest Comics #3
Megalkotói: Bill Finger és Bob Kane

Batman azért teremtette meg önmagát, hogy a félelmet azok ellen fordítsa, akik maguk is megfélemlítenek. Évek kemény edzésének, tanulmányok folytatásának köszönhetően Bruce Wayne eljutott abba a fizikai és tudatállapotba, hogy ne rémítsék meg egyszerű fegyveres bűnözők. Ám egy olyan éjszakai lény, aki a saját félelmeitől való megszabaduláshoz vezető utat keresi, nem árt, ha olyan akadályokba ütközik, mint Jonathan Crane, vagyis a Madárijesztő, aki gyermekkorában annyi megaláztatást élt át, hogy most az emberek félelmét mesterségesen ellenük fordítva igyekszik legyőzni kisebbségi komplexusait, szorongásait. Így ez a két karakter, kiket a félelem határoz meg, méltó ellenfélre találnak egymásban.

Első feltűnésekor igen keveset tudunk meg róla: Dr. Crane, a filozófia professzora egy félresikerült egyetemi kísérlet következtében elveszti az állását. Crane néhány első megjelenésekor csak egy egyszerű rabló, akinek őrült tudományos kísérleteihez kell a pénz, és hogy megszerezze, amire szüksége van, a megfélemlítés eszközével és egy kézre álló géppuskával szerez érvényt akaratának. A dinamikus duó természetesen kivétel nélkül megakadályozta a nem különösebben veszélyes, gyermekverseket szavaló ellenfelet, egészen annak újragondolásáig, melynek a „The Brave and the Bold” #173-ban lehetünk a tanúi. Itt használja ugyanis Crane először saját félelemgázát, mely egyfajta hallucinogén anyag, mely belélegezve módosítja az áldozat tudatállapotát. Batmant is sikerül megmérgeznie vele, aki a gáz hatására összes korábbi fontosabb ellenfelét maga elé képzeli.
A Krízis után újragondolt karakter részletesebb eredettörténetet kap a „Batman” 19. különszámában. Crane nehéz fiatalkorát láthatjuk, mely tragikus átváltozáshoz vezet. A különc könyvmolyt nap, mint nap gúnyolták a középiskolában, ám egyszer csak, nem tűrve a további megaláztatásokat, halálos bosszút áll egyik állandó kínzóján, és a lányon, aki visszautasította közeledését. Különleges élvezetet lel mások megfélemlítésében és meggyilkolásában, ám sikerül megtartania titkos személyazonosságát, és elvégezve az egyetemet, az Arkham Elmegyógyintézet pszichiátere lesz, ahol a bentlakókon végez állandó kísérleteket. A ’93-as „Knightfall” történetben az emberi elme iránt érzett kíváncsiságával, és átgondolatlan társulásával a Jokerrel, saját fejére hozza a bajt. Ez az ábrázolásmód marad etalonként a továbbiakban; Crane valójában bizonytalan, csetlő-botló, önállótlan karakter, aki azonban elmebetegsége, és hatékony fegyvere, a félelemgáz birtoklása miatt roppant veszélyes és kiszámíthatatlan. A „Long Halloween”-ben a Kalapos oldalán tűnik fel, egy lovas szekeret hajtva, aranykori önmagára utalva, gyerekverseket szaval. Hogy a karakter kiszabaduljon saját kis világából, a 2004-es „As the crow flies”-ban a Pingvin irányítása alatt szörnyeteggé mutálódik, majd Darkseid az Apokalipszra viszi, hogy még rettentőbb teremtényt faragjon belőle. Végül Superman és Batman mentik meg, a Földre visszahozva, újra emberré változtatják.

Madárijesztő a „Batman: Kezdőik!” egyik fontos negatív karaktere, ugyanis nem csak az Arkham igazgatója, de Falcone korrupt bírósági orvosszakértője, és Ra’s Al Ghul gothami helytartója is, és tömegpusztító fegyverének előkészítője. A figura eredete ismeretlen, motivációja talán a pénz, illetve világossá válik, hogy ő maga is – akárcsak a kezelése alatt állók – elmebeteg. A Cilian Murphy alakította karakter rövid szerepet kapott a film folytatásában is, ahol ő irányítja Batman jelmezes követőit. Crane a képregényben jelenleg – hogy bizonyítsa korábbi szövetségeseinek kivételes szellemi képességeit – nem használja a félelemgázt, így pusztán intelligenciájára és rábeszélőképességére hagyatkozva félemlíti halálra ellenfeleit.

A következő fejezetben Batman bronzkori megújulását vesszük górcső alá, és megismerkedünk a Szárnyas igazságosztó legendás partnerével, a Csodafiúval, vagyis a mindenkori Robinnal. Tartsatok majd akkor is velem!

Sápi Márton, 2009. 09. 07.

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16