Első színrelépése: Action Comics #1 (Batman mellett: Superman #76)
Megalkotói: Jerry Siegel és Joe Shuster
Superman, mint a DC kiadó másik legismertebb karaktere, hamar, már 1941-ben Batman társa lett – ám nem a bűnüldözésben, csak az eladott példányszám növelésében, első közös kalandjukra ugyanis 1952-ig kellett várni. Az ezüstkori fejezetben már röviden vázolt történet alapozta meg a két karakter barátságát. A továbbiakban a World’s Finest cím, egészen 1986-ig a két szuperhőst, mint jóbarátot ábrázolta, és vállt vállnak vetve vették fel a harcot olyan gonosztevőkkel, akikkel egyedül nem tudtak volna elbánni. Az ezüstkorban Batman világa rengeteg ötletet emelt át a Superman-képregényekben már bevált elemekből. Ilyen volt pl. Ász, akit Krypto ihletett, vagy a Lois Lane nyomán életre hívott Vicky Vale, vagy a Mr. Mxyzptlk párjának tekinthető Bat-Mite. Miután Batman belépett az Igazság Ligájába, még több közös kalandot élt át Superman és Batman. Mint oly sok minden mást, ezt a barátságot is Frank Miller klasszikus műve, a „The Dark Knight Returns” értelmezte újra. Eszerint Bruce és Clark között régóta tartó ellentét húzódik, módszereik különbözőségéből fakadóan. Miután a kormány Supermant Batman hatástalanítására utasítja, a Sötét lovag elkezd felkészülni a közös harcra, melyben elesik, bár győztesnek tekinthető.
A Poszt-krízis korszakban Batman és Superman továbbra is harcostársak, de majd’ minden közös történetük megvilágítja karakterük különbözőségeit. Az új évezredben a két figura közös történetének útját Jeph Loeb határozta meg, újraindítva közös címüket (2003; Superman/Batman) illetve a népszerű Hush című történetben úgy ábrázolta őket, mint egymásban feltétel nélkül megbízó, egymást tisztelő hősöket, partnereket, de nem feltétlen barátokat. A „Final Crisis” (2008-2009) sorozat 6. számában, egy emlékezetes pillanat keretében Superman találja meg és viszi ki a romok alól a karjában tartva Bruce Wayne, barátja és harcostársa holttestét – de legalább is egy denevérruha foszlányokat viselő égett csontvázat, amit annak hisz. Superman és Batman – bár többször tervezett a Warner Brothers egy ilyen projektet – sosem szerepeltek együtt élőszereplős filmben, sem a TV-ben, sem a vásznon, ám több rajzfilm is megörökítette már barátságukat.
Első színrelépése: 1966, Detective Comics #359
Megalkotói: Gardner Fox, Carmine Infantino
Barbara Gordon, a második Batgirl a TV-sorozat és a képregény kölcsönhatásának köszönhetően lépett színre 1966-ban, miután Julius Schwartz szerkesztő eltűntette az általa haszontalannak ítélt első verziót. Gardner Foxnak köszönhetően az új Denevérlány sokkal izgalmasabb karakter lett, mint elődje, ezért az olvasók és a tv-nézők is igen hamar megkedvelték. Míg Betty Kane csak egy színes szoknyás lányka volt, aki nénikéjével, Batwomannel állandóan bajba került, és végül Batman és Robin segítségére szorult, Barbara Gordon egy titokzatos, intelligens, szexi lány volt, míg titkos alteregója, Batgirl, igazi hősnő, és ezt már legelső színrelépésével is bebizonyította. Eredettörténete szerint Barbara a rendőrfőnök, James Gordon lánya, akire nagy hatással voltak édesapja történetei a szárnyas igazságosztóról. Egy este, női Batmannek öltözve indult el egy jelmezbálba, mikor a Molyemberbe botlott, aki épp Bruce Wayne-t készült elrabolni. Barbara a váratlan támadástól meglepett Bruce segítségére sietett, így keltette fel először a milliárdos önbíráskodó figyelmét.
Barbarát egyetemet végzett, okos, szerény, igazi jókislányként ábrázolták az Ezüst kor végén, míg Batgirl olyan sikeres és talpraesett hősnő volt, hogy időnként még a dinamikus duón is sikerült túltennie, és előbb megoldania néhány bűnesetet, sőt, az életüket is megmentette pár alkalommal. Az olvasók annyira megszerették Barbarát, hogy hamarosan minden címbe őt követelték. A közös kalandok az Igazság Ligájával, Supergirllel, valamint saját külön pároldalasai a „Detective Comics” füzetek végén a karakter jellemét is megváltoztatták. A félénk, könyvmoly leányzó igazi magabiztos nővé serdült, és hamar rátalált a szerelem is. Innentől kezdve Barbara legtöbbször a vietnámi veteránból magánnyomozóvá lett Jason Birddel élt át közös kalandokat. A DC történelmét átíró esemény, a „Crisis on Infinite Earth” természetesen Barabrát is megváltoztatta, a továbbiakban nem James Gordon vérszerinti lánya volt, hanem a felügyelő testvérének árvája, akit Jimbo sajátjaként nevelt. Az igazi változást azonban a Batmantől függetlenné váló karakter sorsában Alan Moore „Gyilkos Tréfa” című sokkoló műve hozta el, mikor is Joker egy lövéssel megbénította deréktól lefelé. Mivel Danny O’ Neil szerkesztőnek tetszett az ötlet, hogy Barbara a továbbiakban mozgássérült karakter legyen, a rajongók tiltakozása ellenére a kontinuitás elfogadott elemévé tették Moore képregényét.
Miután Barbara megbirkózott depressziójával, rájött, hogy bár tolószékhez van kötve, a bűnüldözői tevékenységét nem kell feladnia. Mivel kivételesen intelligens, remek nyomozó, és vérbeli számítógépes hacker, a továbbiakban a komputer mögül segítette hőstársai munkáját. A DC világában ő az egyetlen karakter, akit Batmannel egy lapon emlegethetünk, már ami a szellemi képességeket illeti. Mivel bármikor bármilyen információ a rendelkezésére áll, és bármilyen elektronikusan működő hálózatra rá tud csatlakozni, igencsak megkönnyíti Batman munkáját, miközben saját csapatára, a Birds of Prey-re is marad ideje. Orákulum a modern Batman képregényekben a szuperintelligens Batcomputer kiváltója, elengedhetetlen társ a harcban, a denevércsalád szerves tagja, közkedvelt, közszeretetnek örvendő lány. Ráadásul már évek óta kerülgetik egymást Dick Graysonnal…
Első színrelépése: 1992, Sword of Azrael #1 (Batmanként: 1993, Batman #498)
Megalkotói: Denny O’ Neil és Joe Quesada

Jean-Paul Valley a gothami egyetem diákja. Egy lombikban született, génmanipulációs kísérlet eredménye, akinek a testét és szellemét folyamatos edzették, miközben önálló tudatát agymosással tartották kontroll alatt. A fiú apja halálakor tudja meg, hogy ő egy titkos orvgyilkos szervezetnek az utolsó tagja, és itt az ideje, hogy elrendelt útjára lépjen, mint Azrael. Miközben apja gyilkosa után nyomoz, Batmanbe botlik, aki szintén ugyanezen az ügyön dolgozott. Azrael ezek után úgy dönt, lelép a neki kiszabott ösvényről, és Batman társa lesz a bűn elleni harcban. Miután Bane a „Knightfall” című történetben megnyomorította a Sötét lovagot, Bruce felkérte Jean-Paul-t, öltse magára a denevérjelmezt, és helyettesítse őt, míg ő Angliába utazik, rehabilitációra. A hosszú évek hatása, míg elméjét folyamatos kontroll alatt tartották, hamar megmutatkozott; bár kezdetben igen hatékonyan vette fel a harcot a bűnözők ellen, egyre erőszakosabb eszközöket választott, és Batman határozott tiltása ellenére Bane-el is szembeszállt. Miután Bruce megtudta, hogy Azrael embereket ölt, és hibát hibára halmozott, melynek eredményeképp többen is rájöttek, hogy egy helyettes viseli a denevérruhát, hősünk szembeszállt korábbi társával, és végül legyőzte őt. Bár végül Jean-Paul-t kitagadták a denevércsaládból, Bruce Wayne után mindezidáig ő viselte a leghosszabb ideig a Batman ruhát. Segítséget nyújtott a Sötét lovagnak, míg az felépült sérüléséből, és még meg is bosszulta Bane szörnyű tettét.