THOR: A szaturnuszi kőemberek / Ragnarök (MLH025)

Az Asgard mennyei városából alászállt Thor isten az emberek között, egyúttal a Marvel egyik legikonikusabb hőse, aki esküt tett, hogy mágikus pörölyével a kezében védelmezni fogja a Földet.
1962-ben a Journey Into Mystery 83. számának oldalain a képregény császárai, Stan Lee és Jack Kirby tovább tágították a Marvel Univerzum határait, és elhozták az olvasóknak az északi mitológia egyik legnagyobb alakját, a hatalmas Thort.
Ismerd meg a Földre száműzött viharisten első feltűnését, majd Michael Avon Oeming és Andrea Di Vito regéjén keresztül kísérd el őt végső útjára, ami során szembenéz a pusztító Ragnarökkel.
A KÖTET TARTALMA: JOURNEY INTO MYSTERY 83. és THOR (2. széria) 80-85.

Ed Hammond, Marvel szerkesztő (Panini UK) előszava:

Az emberiséget segítő rendkívüli lények inspiráló történetei egyidősek a civilizációval, és a szuperhős-képregényekre az ősi mitológiák modern megfelelőiként is lehet tekinteni. Elvégre azok is hasonló témákat boncolgatnak, szórakoztatni akarnak, és talán, de csak talán, nagy dolgokra kívánják bátorítani a közönségüket.
A Marvel mennydörgő istene persze sajátos helyzetben van, hiszen az ő esetében a mitikus és a modern világot szó szerint összeolvasztották, az eredmény pedig az egyik legkülönösebb jelenkori hős lett. Ezt a kötetet Thor első megjelenésével kezdjük a Journey into Mystery 83-ból, amiben a Mennydörgés Istene a Szaturnusz rettegett kőembereivel küzd meg. Ahogy az a rajzolólegenda Jack Kirby esetében elvárható, minden oldal egy-egy akciódús lecke a történetmesélési mesterfogásokból. Ehhez a kiadáshoz egy újabb verziót választottunk, amihez modern digitális technikával színezték újra a képregényt, újabb élénk réteget vonva Kirby eleve lenyűgöző munkájára. Azt is érdemes megjegyezni, hogy Stan Lee itt még nem alakította ki teljesen Thor shakespeare-i beszédstílusát, ami aztán később a hős egyik védjegye lett. Nincs a sztoriban egy árva archaikus szó sem, bár ez a későbbiekben hamar megváltozott.
A fősztorink a 2004-es pusztuláseposz, a Ragnarök, aminek címe ősi norvég nyelven annyit tesz: „az istenek alkonya.” Talán furcsállod, hogy egy olyan történetet választottunk, ami lényegében eltávolítja Thort és Asgard egészét a Marvel Univerzumból, de apokaliptikus hangvétele ellenére ez a képregény a Kilenc Birodalom egyik legjobb körképe. Michael Avon Oeming és Andrea Di Vito őrült iramú kalandra invitálják az olvasót, érintve Thor sok jellegzetes harcterét, bemutatva leghíresebb ellenségeit, miközben a Mennydörgés Istene, aki ekkor már Asgard királya, a mindenség végét próbálja megakadályozni. A halál, újjászületés, felelősség és önfeláldozás meséje által a Marvel asgardi történetfolyama méltó (noha csak ideiglenes) lezárást kapott.
Amikor először Midgardba érkezett, Thor a Kilenc Birodalom minden sarkából hozott magával egy rakás egyéb hőst és gonosztevőt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy e mágikus lények megjelenése bőven okozott problémákat a Föld népe számára. De nem számít, miféle baj jár a nyomában (nem egyszer komisz fivére, Loki jóvoltából), Thor mindig ott lesz, mágikus pörölyével a kezében, hogy megvédje fogadott otthonát.

Előzetes oldalak mindkét történetből:

A kötetben felsorolt, magyarul is megjelent ajánlott olvasmányok:

• Thor: Újjászületés (NMK 6.)
• Thor: Az utolsó viking (NMK 39.)
• Thor: Asgardi mesék (NMK 85.)
• A félelem maga (NMK 89-90.)
• A hatalmas Thor: Istenek nyomában (NMK 23.)
• A lenyűgöző Thor (NMK 54.)

A szaturnuszi kőemberek c. történet picit másképp, de megtalálható az NMK 91. kötetében is.