Ultimate News #94

KRITIKÁK

Mostantól a ti kritikáitokkal is!!!

Ultimate X-Men #96

Miközben az X-Men tagjai tovább küzdenek a Vészmadár-függővé vált társaikkal, Jean kiruccan a világűrbe kalandozni. És őszintén szólva, szerintem ez a Jean-szál meglehetősen unalmasra sikeredett. A kozmikus X-sztorik mindig vagy nagyon nagy durranások, vagy óriási bukások, és sajnos ez a mostani az utóbbiak közé tartozik. Az viszont sokkal érdekesebb, hogy kihez fordul Rozsomák segítségért, hogy megtudja, miért van a szervezetében a Vészmadár, ha egyszer sosem élt vele. Mivel a legtöbb nagy agyban nem bízhat meg, ezért egy kisebb nagy agytól kér tanácsot. Váratlan és szórakoztató meglepetés ennek a vendégszereplőnek a felbukkanása, és amire rájön Rozsomáknál, az valóban érdekes. A rajzok nem rosszak, de semmi különös. Néhány szín kicsit egyhangú lett, és sokszor fárasztó a csupa narancssárga vagy kék oldal. Ja, és szinte lehetetlen megkülönböztetni egymástól a lángoló Főnixet és a lángoló Tűzcsillagot. Nem olyan kiemelkedő tehát ez a szám, de nem is olyan szörnyű. Elmegy.
Értékelés: 3 / 5
Írta: Blake M. Petit

Aron Coleite új színt vitt az Ultimate-vonalba. Érdekes az új történetvonal, a Banshee nevezetű drog megjelenése. Akaratlanul is elkezdünk agyalni, melyik általunk ismert hősből mit tudna még kihozni ez a szer, hogyan hatna rá és turbózná fel a képességeit. Már az első részben érezhettük, mostanra meg már biztossá vált, hogy ez a történet szervesen kapcsolódik az Ultimate Origins-ban történtekhez. Viszont itt jön kapásból egy számomra nagy negatívum: az Origins-ból kiderül, hogy Rozsomák = Mutant Zero, belőle származik minden mutáns… Ez egy jó csavar, elég jó „cliffhanger”, de erre mit csinálnak…? Rátesznek még egy lapáttal teljesen feleslegesen. Nemhogy Rozsomáktól származik minden mutáns, de még a Banshee vírus is ő maga, és ő erősíti fel a mutánsokat? Logikus lépés valamilyen szinten, de túl hatásvadász, és talán enyhén túlzás is. Szintén az Origins-ben jelent meg előbb az újvilági Szemlélő, és én akkor nagyon jó ötletnek tartottam, hogy nem egy személyről és nagyra nőtt bébiről beszélünk, hanem egy szerkezetről, valamiféle mechanikáról, ami kérdéseket vet fel, hogy kik és miért szemlélnek… A totemisztikus ábrázolás is bejövős. A mostani részben pedig kiderült számunkra, hogy nem csak egy, hanem rengeteg Szemlélő van, minden egyes világnak egy… És ott volt az Ezüst Utazó… Ő figyelné az embereket, és az univerzum eseményeit? Érdekes lépés ez is… A Banshee-vel rendelkező mutánsok egymásnak ugrása kissé béna volt, és logikátlannak tartom, különösebb indítékuk nem volt erre, és arról sem volt szó, hogy a szer nemcsak függővé, hanem agresszívvé is teszi őket. Az első részben Kolosszus, a másodikban Küklopsz, most pedig Jean Grey múltjába nyertünk kisebb betekintést, de ebben nekem számomra „kitöltő” szerepe volt, és túlságosan sablon. A „Csak a munkával foglalkoztam, és sosem törődtem a lányommal” szöveg leginkább negatívumként hozható fel. Ettől függetlenül zajlanak az események, kíváncsi vagyok, hogy az utolsó képből kiindulva lesz-e még újabb halál, hogyan zárul a történet, és hogyan kapcsolódik mindez az Ultimatum-hoz. Eddig az Ultimatum-hoz 4 esemény köthető: Magneto bosszúja, a Banshee, a Skrullok módjára a robotok támadása, és a szuperkatona-szérum. Ezekből hogy jön ki majd az Ultimatum, az még rejtély, és ugye még kell az F4 és Pókember bekapcsolódása az egész crossoverhez… A rajzok egyébiránt tetszenek, egyedül Angyal/Sólyom/Madár feje tűnik számomra kissé nevetségesnek.
Értékelés: 7,5 / 10
Írta: Retezi „Richiee” Richárd

Ultimate Fantastic Four #56

Sue-t elvitte Namor a víz alatti birodalmába, miközben Reed a felszínen töpreng kettejük kapcsolatán, próbál rájönni a titokzatos tojás eredetére, ja, és még a hét gonosz szuperfickóval is le kell számolnia. Igazából sosem voltam Mike Carey rajongója, de az tény, hogy ennyire béna sztorit még soha nem írt. A Sue-Namor kapcsolat, amely már évtizedekkel ezelőtt is unalmas volt, legalább annyira erőltetett, mint a Hetes támadása az F4 többi tagja ellen. Agatha Harkness újvilági változata szinte ordít, hogy fogadják el őt a rajongók, mert annyira más lett, mint az eredeti, könyörög a szeretetükért, de hiába. Egyszerűen már olyan mértékű az eltérés a klasszikustól, hogy az nevetséges és teljesen illogikus. A rajzok még gyengébbek. Eric Basaldua Harknesse rettentő béna, de a szám többi része sem lett jobb. Jelen pillanatban ez a képregény a szörnyű sztori és még szörnyűbb rajzok keveréke, és ha igazak a pletykák, hogy az Ultimatum után megszűnik az Ultimate X-Men és az Ultimate Fantastic Four, akkor ez a sorozat senkinek sem fog hiányozni.
Értékelés: 2 / 5
Írta: Blake M. Petit

Már nem is értem, miért adok még pénzt ezért a vacakért. Talán abban reménykedem tévesen, hogy jobb vagy érdekesebb lesz? Talán még mindig azt hiszem, hogy olyan lesz majd, mint régen? Akárhogy is, abba kéne hagynom, ez biztos. Már a nyomába sem ér ez a sorozat régi önmagának. Amikor Millar írta azon a fantasztikus 12 számon át, teljesen magával ragadott, szétizgultam magam rajta, és minden tekintetben tökéletes volt. De amióta távozott, egyre lejjebb csúszott a színvonal, és csak néha-néha volt elviselhető a történet. Jelen pillanatban azt kell mondanom, hogy az egyetlen újvilági sorozat, amit még érdemes olvasni, az Ultimate Spider-Man. Ennek a képregénynek viszont már semmi értelme. Egyetlen ponton sem tudja megragadni az olvasót: sem a lappangó rejtély, sem a Hetes, sem semmi nem elég érdekes, a legutóbbi szám utolsó oldalán felbukkant régi ismerős szerepe pedig egyszerűen nevetséges és kidolgozatlan. Bár ne kellett volna így viszontlátnunk, hiszen amikor utoljára láttuk, még egy igazán izgalmas, egyedi karakter volt, erre most… borzalom. A sztori szerint Sue mélyen a víz alatt tér magához, miközben Reed a vele való kapcsolatáról töpreng, aztán jön a Hetes, elkapják Johnnyt, majd bunyóznak az F4-gyel. De mi értelme van mindebben Agatha Harknessnek? Sokkal logikusabb lett volna egy teljesen új figurát behozni, mint egy réginek a nevével ellátni valakit, aki semmilyen szinten nem hasonlít a klasszikusra. Még személyisége sincs igazán, azon kívül, hogy szűk rucikban járkál és hajt Fáklyára. Szörnyen van megírva az egész, szinte már fáj, ahogy olvasom, és UNOM úgy, ahogy van. A rajzok is messze elmaradnak Kirkhamtől. Basaldua próbálkozik ugyan, de meg sem közelíti Kirkham stílusát. Persze ő sem volt tökéletes, de legalább tiszta, érthető, jól átlátható képkockákat rajzolt. Basaldua viszont mintha megragadt volna a 90-es években. Minden tekintetben csalódást okozott tehát ez a szám, és ha az Ultimatum után tényleg megszűnik a sorozat, én hálát fogok adni az égnek érte.
Sztori: 1 / 5
Rajz: 2 / 5
Összesítés: 1,5 / 5
Írta: Adam Chapman

Ezzel a történettel egyelőre csak az a bajom, hogy elvileg köze nincs az Ultimatum-hoz. Akkor meg nem tudom, hogyan fogják az F4-et felkészíteni az eseményekre. A történet önmagában egyébként egészen kellemes, Agatha Harkness jól néz ki, a Salemi Hetes pedig izgalmas karakterekkel van teli. Ja, hogy a két dolog egy? Hoppá. Sue és Reed kapcsolatát sajnálom, de ők úgyis össze fognak még jönni. (Bár ne így lenne! Nem akarok Vészmadár, hehe, Banshee lenni, de nekem tetszene, ha meghalna egy F4-tag, és cserélődnének a tagok… Nem állandó lenne az F4 stábja.) Namor megjelenése üdítő, viszont az, hogy, hmmm, orvoslás céljából levetkőztette Sue-t… Egyrészt irigylem, másrészt Reed helyében ott próbálnám ki rajta a legújabb találmányomat, az univerzumpusztító ágyúmat. Na mindegy. Atlantisz sztorija érdekes, és reméljük, Namor mostantól több szerepet kap, és bekeményít. Kíváncsi leszek azért, egy szám alatt hogy intézik el a Salemi Hetest… Nem beszélve arról a sok Alien-tojásról ugye… Az utolsó kép mindenesetre különösen tetszett. Nem úgy a rajzolóváltás. Kirkham rajzai jobban tetszettek, mint a számomra ismeretlen Eric Basalduáé. Különösen Ben megrajzolása hagyott számomra kívánnivalót maga után, de Storm apuka rajzolónként változó külseje is. (Mondjuk ebben legalább hasonlít fiára, Johnnyra.)
Értékelés: 7 / 10
Írta: Retezi „Richiee” Richárd

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7