(Kovács Marcell) Érdekes látni, hogy a műfaj leáldozóban lévő népszerűségére reagálva a kilencvenes évektől kezdve, de különösen az ezredforduló óta a nagy képregénykiadók micsoda vehemenciával vetik magukat a mozibizniszbe. Míg a szuperhősös kalandok élménye a kamaszok korábbi generációi számára még szinte kizárólag a képregényekhez kapcsolódott, ma már Pókemberről mindenkinek Tobey Maguire kedves arca ugrik be. Először természetesen a legnagyobb sztárok jelentek meg a vásznon, de folyamatosan érkeznek újabb és újabb társaik, miközben – a képregényiparban bevált üzletpolitikát követve – a közönséggel már megismertetett hősök kalandjai további epizódokban folytatódnak. A Farkas most eggyel tovább lép a képregényiparban honos stratégia mentén, és egy következő szinten folytatja a végtelen pókhálóhoz hasonlító Marvel univerzum mozis leképezését. Műfaját a képregény világában szólókalandnak és eredettörténetnek nevezik: egy szupehőscsapat tagjának önálló történetét mondja el, ráadásul annak eredetmeséjét. Így burjánzik a Marvel-világ: egy korábbi sorozatból ismert szereplő önálló sorozatban (is) él tovább, miközben a szereplő története a múltban (is) folytatódik. És a film címéből sejthető, hogy további eredetmesékre is számíthatunk a közeljövőben, a Marvel univerzum tehát feltartóztathatatlanul terjeszkedik tovább.
A magyar mozinézők számára Farkasként ismert Wolverine nemcsak az X-Men csapat, de talán az egész Marvel-birodalom legdögösebb karaktere. Egy szamuráj-erkölcsű, motoros vagány törölt emlékezettel, ezért ismeretlen múlttal. Ez a homályba vesző múlt a semmiből előlovagoló westernhősök komor titokzatosságával ruházta fel Wolverine-t közel harminc éven át – ilyen hosszú ideig ellen tudott állni a Marvel a kísértésnek, hogy bevesse az eredettörténet-trükköt. Ám 2001-ben közölni kezdték az Origins-sorozatot, és ezzel lerántották a leplet Wolverine múltjáról. A Farkas ezt a sztorit meséli el; megtudjuk belőle, hogy hősünk a XIX. század derekán született egy tehetős földbirtokos család különös tulajdonságokkal bíró sarjaként, kiderül belőle, hogyan került a csontjaiba a törhetetlen szuperfém, és az is, milyen kapcsolat fűzi Kardfoghoz, akivel már az X-Men-filmekben is találkozhattunk, igaz, ott más játszotta. Liev Schreiber, az új Kardfog tökéletes választás, egy szúrós tekintetű, szőrös vadember, méltó ellenfele Jackman Farkasának, kettőjük mitikus párharca a film legizgalmasabb rétege, miközben a pergő forgatókönyv jóvoltából további konfliktusok biztosítanak ürügyet a szinte szünet nélkül sorjázó akciójelenetekhez. Megoldást persze egyik szálon sem kínál a történet – talán majd a folytatás folytatásában.