Az erőszakosság relativitásának elmélete

2. A Dragon Ball és a Chihiro Szellemországban című film magyarországi fogadtatása

A legnagyobb visszhangot kétségkívül a Dragon Ball című film váltotta ki: bemutatását óriási botrány, a Dragon Ball-per néven elhíresült bírósági eset követte. A Dragon Ball egy természetfeletti erejű kisfiúról, Son GokuŻról szól, aki kitűnően ért a harcművészetekhez, és a hét varázsgömböt keresi, hogy valóra váltsa kívánságát. Útközben persze rengeteg gonosszal kell szembenéznie, akik rossz célokra akarják a varázsgömbök erejét felhasználni. A Dragon Ball Z ennek a sorozatnak a folytatása. Míg a Dragon Ball leginkább ifjúsági kalandfilmre emlékeztet, a Dragon Ball Z cselekményének oroszlánrészét harcok és véres küzdelmek teszik ki. Éppen ezért erőszakosabb, mint az eredeti. Következésképp Japánban az idősebb korosztálynak szánták, ám Magyarországon ugyanabba a műsorsávba került, mint elődje, a Dragon Ball. A téves besorolás vezetett a későbbiekben bonyodalmakhoz. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egy szakértői véleményre támaszkodva 1998 júliusában megállapította, hogy a Dragon Ball Z káros a gyermekek személyiségfejlődésére, és kötelezte az RTL Klubot, hogy levegye a műsoráról. Az RTL Klub ennek ellenére 1999-ben megkezdte a Dragon Ball Z sugárzását. Az ORTT álláspontja szerint a cselekmény lényege a „folyamatos öldöklés”. A felügyelő szerv 8 000 030 forint büntetés megfizetésére kötelezte a televíziótársaságot, és elrendelte a sorozat beszüntetését. Az RTL Klub bírósághoz fordult, és megtámadta a döntést. Az ORTT 1999 májusában úgy módosította korábbi határozatát, hogy a sorozat leadható, de csak az éjszakai, a 23.00 és az 5.00 óra közötti idősávban. Egy ideig ez így is történt, majd a Dragon Ball Z ismét lekerült a műsorról. Az RTL Klub videokazettán adta ki a további részeket, ám a kazetták kiadása is abbamaradt, még mielőtt véget ért volna a sorozat. A rajongók aláírás-gyűjtési akciókat szerveztek, hogy újra láthassák kedvenc sorozatukat. Sőt, egy kisfiú öngyilkosságot kísérelt meg, mert úgy érezte, hogy értelmetlen az élete, ha nem láthatja többé a kedvencét. Persze nem maradt el a sajtóvisszhang sem; a cikkek többsége élesen elítélte az erőszakos japán rajzfilmeket. A Dragon Ball Z botrányt követte a Pokémon című anime betiltása. Az indoklás szerint erős hang- és fényhatásai epilepsziás reakciókat válthatnak ki a nézőkből.

2. kép: A Dragon Ball és Dragon Ball Z

Forrás: Best Anime [www.bestanime.com], 2003 október

A Dragon Ball-lal szemben a Chihiro Szellemországban fogadtatása pozitív volt. A film az egyik legnevesebb japán animációs filmrendező, Miyazaki Hayao alkotása. Külföldön a Disney hozta forgalomba, Magyarországon pedig a Best Hollywood. Japánban a film nézettsége minden korábbi rekordot megdöntött, és külföldön is 230 millió dolláros bevételt hozott. Miyazaki azon kevés japán rajzfilmesek közé tartozik, akiket hazájában és Nyugaton egyaránt elismernek. Filmjeiben előszeretettel foglalkozik utópisztikus témákkal, az ember és a természet viszonyával. Két másik filmjét, a már említett Szellem hercegnőt és A szél harcosait is bemutatták Magyarországon.

A két film fogadtatása és megítélése eltérő volt, ám az előítéletesség és a megbélyegzés összemosta őket. Erre jó példa egy, a Népszabadságban megjelent írás. A szerző azt taglalja, hogy Szabó István Furtwängler-filmjét miért nem mutatták be a Berlinalén:

„Hogy miért nem vetítették a Berlinale versenyfilmjeként? Rossz nyelvek szerint tartottak tőle, hogy a zsűri nem fogadja a Szabónak kijáró, elvárható tisztelettel. A Berlinale-zsűri vasárnapi döntését, az Arany Medve-díjra érdemesnek tartott japán rajzfilmet, a Pokémon, a Dragon Ball és az európai kereskedelmi tévéadókat elöntő japán komputer-rajzfilmhullám egyik képviselőjét nézve az aggodalom bizonyára nem volt alaptalan” (Dunai, 2002).

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9