Ultimate News #39

[Maniac] „Én elmentem a vásárba fél pénzzel! Ultimate News-t vettem én ott fél pénzzel!” Igazából sosem értettem, mi is az a fél pénz… Egy félbevágott papírpénz? Azzal hogy lehet bármit is venni? Vagy az énekes teljes vagyonának a fele? És azt mind elkölti egy vásárban? Nos, többek között ezekre a kérdésekre sem kaptok választ a mai összefoglalóban, de helyette sok más finomsággal várlak titeket – például az augusztusi újvilági elõzetesekkel!

Persze most is csak azoknak ajánlom a híreket, AKIKET NEM ZAVARNAK A SPOILEREK! IGEN, LESZNEK SPOILEREK EZÚTTAL IS, MINT MINDIG, VAGYIS EGY CSOMÓ DOLGOT MÁR JÓ ELÕRE TUDNI FOGTOK AZ ÚJVILÁGI SOROZATOKBÓL, HA MOST TOVÁBB OLVASTOK! EZT JÓL VÉSSÉTEK AZ ESZETEKBE, ÉS CSAK ENNEK FÉNYÉBEN FOLYTASSÁTOK! ÉN FIGYELMEZTETTELEK TITEKET, INNENTÕL KEZDVE NEM VÁLLALOK SEMMILYEN FELELÕSSÉGET! Kárikittyom.

Emlékeztek a tavalyi és tavalyelõtti augusztusra, amikor a Marvel különleges, Annual kiadásokkal örvendeztette meg az újvilági rajongókat? Na, hát ezt idén felejtsétek el, mert nem lesz semmi ilyesmi, csak a három havi sorozat, plusz egy mini, és kész. Szomorú, de így van. Talán idén késõbb jönnek a különkiadások? Vagy nem is lesznek? Majd kiderül…

AUGUSZTUSI ELÕZETESEK

Ultimate Power #7
Írta: Jeph Loeb
Ceruzarajz és borító: Greg Land
Utolsó harmadába érkezik az újvilági hõsök és a Legfõbb Légió csatája, méghozzá a Wolverine és az Onslaught Reborn írójának, Jeph Loebnek a tollából! Ebben a dimenziókat döngetõ háborúban bármi megtörténhet: lesz, aki túléli, lesz, aki meghal… és persze lesz egy gyõztes oldal is, de hogy melyik, arra senki nem számít, ezt garantáljuk!

Ultimate Spider-Man #112 – ???
Írta: Brian Michael Bendis
Ceruzarajz és borító: Stuart Immonen
Hatalmas robbanás rázza meg a Triskelion szuperbûnözõket fogva tartó börtönrészlegét. A romok közül elõbukkan egy férfi, aki bosszúra szomjazik… Egy férfi, aki Peter Parker fejét akarja! Ez a férfi nem más, mint Norman Osborn, a Zöld Manó! Vajon sikerül újra megbirkóznia vele Pókembernek? Ja, és a Rengetõ is visszatér…

Ultimate X-Men #85 – ???
Írta: Robert Kirkman
Ceruzarajz és borító: Yanick Paquette
Még csak pár napja alakult meg az új X-Men, de máris egy nemzeti krízishelyzet közepébe csöppentek. Újra aktiválták az Õröket, melyek ismét úgy vadásszák a mutánsokat, mint az állatokat. De vajon ki áll az óriásrobotok újraindítása mögött? És mi köze mindehhez az újonnan alakult Mutáns Felszabadítási Frontnak?

Ultimate Fantastic Four #45 – Silver Surfer, 4. rész
Írta: Mike Carey
Ceruzarajz és borító: Pasqual Ferry
A Fantasztikus Négyes és az Ezüst Utazó szubatomikus szintre zsugorodnak, hogy így küzdjenek meg Pszichóval, aki a Föld teljes népességét túszul ejtette. De vajon megbízhat-e a négy ifjú szuperhõs Norrin Radd nevû ezüst társukban, akinek múltja sötét titkokkal terhes? Egy biztos: az Ezüst Utazó korántsem az, akinek gondolnánk!

AMERIKAI ELADÁSI ADATOK

Az április meglehetõsen gyenge hónap volt az újvilági sorozatok szempontjából, hiszen összesen 2, azaz kettõ Ultimate-kiadvány jelent meg. Bizony, ennyire elhanyagolta a Marvel az újvilági hõsöket a múlt hónapban, így nem csoda, ha a rajongók sem mutattak különösebb érdeklõdést ezen képregények iránt. Azért nézzük a mi kis szegényes listánkat:

Ultimate-kiadványok helyezése 2007 áprilisában

…
26. Ultimate Spider-Man #108 (129 ezer eladott példány)
…
32. Ultimate X-Men #81 (111 ezer eladott példány)

Jó hír, hogy a két sorozat közül egyik sem zuhant lejjebb a ranglétrán – de persze följebb sem kapaszkodtak. Eh. A májusi lista tutira érdekesebb lesz. Erre most ne is pazaroljunk több idõt.

INTERJÚ

Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy a The Ultimates 2 utolsó számának megjelenése igazi mérföldkõ az újvilági képregények történetében. Könnyes búcsút kell vennünk a Mark Millar – Bryan Hitch párostól (remélhetõleg nem örökre), hogy átadják a stafétát a következõ generációnak. Egy ilyen esemény mellett nem mehetünk csak úgy el szó nélkül, ezért ma egy igazán különleges interjút hoztam nektek. A riportalany a rajzmágus, Bryan Hitch, aki a sorozat múltjáról, jelenérõl és jövõjérõl beszél majd. És hogy ki fogja õt kérdezgetni? Nem más, mint egy másik képregényguru, Joss Whedon, akit olyan sorozatok írójaként ismerhetünk, mint az Astonishing X-Men vagy az immár képregényként is debütált Buffy, the Vampire Slayer. Sajnos kénytelen vagyok két (vagy több…) részletben közölni ezt a kis beszélgetést, mivel elképesztõen hosszú. Hiába, ha két képregénymester egyszer rákezd… Következzen tehát az interjú elsõ felvonása!

Bryan, 1812 emlékezetes év volt az amerikai történelemben. Volt egy nagy háború a britekkel, egyezkedések a kanadai-amerikai határokról, és, ha jól emlékszem, akkor jelent meg a The Ultimates 2 legutóbbi száma is.
Bizony, ez a sorozat nagy múltra tekint vissza. Az elsõ kötet legelsõ számát még Kolumbusz hozta be Amerikába, és a partra szállás után rögtön megalapította az amerikai képregényipart.

Úgy tudom, a 13. szám munkálatait már régen befejezted. Hogyhogy mégis ennyit kellett várni a megjelenésre?
Valóban, már karácsony elõtt végeztem a rajzokkal, ennek ellenére mégis ez a szám csúszott a legtöbbet. Ennek a csúszásnak több oka is volt. Elõször is Mark nagyon lebetegedett, miközben írta, ezért lassabban tudott haladni vele, mint szeretett volna – arról nem is beszélve, hogy még a Civil War és az Ultimate Fantastic Four munkálatait is be kellett fejeznie. A második ok, hogy csak azután kezdték el a tusrajzot és a színezést, miután én teljesen kész voltam a ceruzarajzokkal, és ez újabb csúszásokhoz vezetett.

Mindig is úgy éreztem, hogy a The Ultimates volt az a mérföldkõ a Marvel történetében, amely átvitte a kiadót az új évezredbe. Még a klasszikus Marvel-univerzumra is nagy hatással volt. Tényleg ez volt a célotok Markkal, vagy ez csak véletlenül alakult így?
Csakis a véletlen mûve volt. Erõs túlzás, hogy a mi sorozatunk ekkora hatással lett volna a Marvelre, de azért köszönjük a bókokat. Nem akartuk megváltani a világot ezzel a képregénnyel, csak az volt a célunk, hogy a maximumot hozzuk ki magunkból, és ez talán sikerült is. Mondjuk az tény, hogy 5-6 évvel ezelõtt a Marvel még nagyon más volt, mint most. A kiadó épp egy csõdbõl próbált kilábalni, és valamennyire sikerült már megerõsödnie, de különösebb áttörés nem volt. A fejesek új, friss ötleteket akartak – és ekkor jött Bendis és Mark. Két kiváló író teljesen más stílussal és hozzáállással, akik ketten felkavarták a kiadói állóvizet, és új irányba terelték az alkotókat. Kijött a The Ultimates, és hatalmas sikert aratott – nagyobbat, mint a Dark Knight folytatása Frank Millertõl. Bevallom, ekkora sikerre egyikünk sem számított, de természetesen nagyon örültünk neki, és még több lelkesedéssel folytattuk a munkát. Ami a címet illeti, sosem akartuk ezt az újvilági csapatot a Bosszú Angyalainak hívni, mint a klasszikus megfelelõjüket. Mindenki inkább valami újat akart. Meg aztán nem is illett volna hozzájuk ez a név, hiszen nem kellett semmit megbosszulniuk. Feldobtam hát a „Különítmény” nevet, és végül ennél maradtunk. A történetet (ezt egyértelmûen lehet érezni már az elsõ számtól) nagymértékben befolyásolta a szeptember 11-i támadás a World Trade Center ellen. Eleinte csak átlagos „szuperhõs kontra szupergonosz”-harcokon gondolkoztunk, de az a borzalmas nap megváltoztatta az elképzeléseinket. A hírekben állandóan a szuperterrorizmusról lehetett hallani, nem kellett tehát még több szupergonoszt kitalálnunk. A hatalmas pusztítások, amiket a képregénybe képzeltünk, a szemünk elõtt zajlottak. Az egész világ mozgolódni kezdett az események hatására. Tudom, elég morbid, hogy ezt mondom, de mindez hozzájárult a The Ultimates sikeréhez. Egyáltalán nem az volt a célunk, hogy hasznot húzzunk a szeptemberi tragédiából, de egy ilyen esemény akaratlanul is kihatott ránk és a képregényünkre.

Igen, a való világ eseményei szerintem is nagyon erõsen kihatottak a Marvel és más kiadók képregényeire. Ott van például a Civil War. De hogyan tovább? Hulk lemészárol több száz embert Manhattanben, és ezzel vége is a „Boldog Marvel Idõknek”, és jönnek a sötét, realista idõk?
Ezt nem tudnám megmondani. Talán olyasmi ez, mint az evolúció: ahogy változik a környezet, újabb és erõsebb fajok jelennek meg, és kiirtják a régebbi gyengébbeket. Én például mára már úgy érzem, hogy a The Ultimates divatjamúlt lett, és kell bele valami még frissebb új alkotóktól. Fejlõdnie kell, ha nem akarja, hogy eltûnjön a süllyesztõben. Ez az elsõ két kötet még csak a Különítmény eredetét mutatta be, úgyhogy még rengeteg kiaknázatlan lehetõség rejlik a sorozatban. És hogy véget értek-e a boldogabb idõk? Talán nem, talán most éppen pár nyugisabb, lazább sztori kellene ez után a sok borzalom után. Meglátjuk.

Az én kedvenc jelenetem, amikor Sólyomszem visszatér, és gyakorlatilag mészárlásba kezd. Aztán találkozik a többiekkel, akik azt mondják, hogy azt hitték, meghalt. Mire õ: „Nem voltam olyan szerencsés.” Kemény szavak… Neked volt kedvenc jeleneted?
Persze, rengeteg, de fõleg olyan apróságok, amiket talán sokan észre sem vettek olvasás közben. Szeretem olvasni a kritikákat a remek karakterábrázolásról, fõleg azokat, amiket egymagam találtam ki Mark nélkül. Persze sokszor ezeket is Mark ötletének tulajdonítják, de ez nem zavar. Ilyen egy rajzoló munkája, mindig háttérben lesz az íróval szemben. Gyakran dolgoztuk ki együtt a karaktereket: rengeteg vázlatot készítettem, Mark hozzáadott pár ötletet, aztán én újabbakat, és végül megszületett a végsõ mû. A jelenetben, amit említettél, én például ragaszkodtam ahhoz, hogy Jan megölelje Sólyomszemet, mert így sokkal emberibbnek éreztem kettejük párbeszédét. Sokat dolgoztunk Sólyomszem családjának legyilkolásán is, és azt hiszem, remekül sikerült visszaadnunk a jelenet brutalitását és a tragédiát. Ezek után nagyon élveztem Sólyomszem bosszúját Natashán a 13. számban. Szinte én is éreztem a bosszú édes ízét.

Most pedig pár szót a hatalmas, 8 oldalas képrõl az utolsó számban. Kinek az ötlete volt ez?
Én elõször csak egy 3 oldalas lapot szerettem volna berakni a képregénybe, mivel úgy éreztem, ez méltó lezárása lenne a sorozatnak. Már 3-4 szám óta csak harcolt a Különítmény és a Felszabadítók serege, és azt gondoltam, unalmas lenne, ha megint csak a csatát mutatnám be mindenféle extra nélkül. Erre jött a hír a Marveltõl, hogy nemcsak beleegyeztek az ötletbe, de rögtön 8 oldalt akarnak! Tetszett a kihívás, és én is rábólintottam. Kemény munka volt, de ugyanakkor nagyon élvezetes is egy ilyen hatalmas kép megrajzolása. Én amúgy is jobban szeretek nagyobb rajzokat készíteni, mint apró, alig látható figurákat, úgyhogy egyáltalán nem állt távol tõlem ez a munka. Úgy hallottam, végül ez az óriási, kihajtható kép is hozzájárult a késõi megjelenéshez…

Miért pont Amerika Kapitány múltjának bemutatásával zártátok a kötetet?
Eredetileg úgy terveztük, hogy a sorozatban többször láthatunk majd jeleneteket a Kapitány múltjából, de végül csak egyet tartottunk meg: Steve és Kleiser küzdelmét a vonaton. Ehhez csatoltuk hozzá még az epilógust, amely a mi érzelmes búcsúnk a sorozattól.

A 13. számban Sólyomszem bocsánatot kér Thortól, amiért kételkedtek benne. Ez azért elég mulatságos… Inkább azért kéne bocsánatot kérnie, amiért péppé verték, felgyújtották, bebörtönözték és benyugtatózták teljesen alaptalanul, nemde?
Na igen, de Sólyomszem egy szem mondatában ez mind benne van… Mark nem szeret feleslegesen szövegelni.

De akkor is, azért elég durván elbántatok Thorral, nem?
Ezzel is a viking élet erõszakosságát akartuk kihangsúlyozni. Egyébként minden Loki mûve volt. De nagyon király volt mindezt megrajzolni!

Ami nagyon meglepett, az a démonok, istenek, vikingek és hasonló nyalánkságok megjelenése a 13. számban. Nem gondoltam volna, hogy az Újvilágban is színre lépnek majd ilyen földöntúli teremtmények.
Na igen, ebben megint az én kezem is benne van. Eredetileg nem lett volna ennyi minden, hiszen eredetileg nem is lett volna 13. szám, de azt javasoltam, hogy mutassuk be részletesebben Thor erejét és igazi énjét. Ehhez pedig szükség volt legalább még egy számra, amiben hemzsegnek a vikingek és a szörnyek. Egyébként aki nagyon figyelmesen olvasta a 2. kötetet, az már az elejétõl sejthette, hogy Thor tényleg isten, és hogy Loki keze van abban, hogy nem hisznek neki. Lapozzátok csak fel a kötet elsõ számát, amikor Thor Volstagg haverjával beszélget az étteremben! Ha jól megnézitek, két képkockán láthatjátok a háttérben Lokit – tehát már itt megkezdte mesterkedését Thor ellen. A késõbbi számokban is megjelenik néha a háttérben, aztán persze konkrétan színre is lép. Mark igazából nem is tudott errõl az én kis trükkömrõl, de én nagyon élveztem!

Volt valami olyasmi, amit meg szerettetek volna csinálni, de nem sikerült?
Persze. Eredetileg például azt szerettük volna, ha Tony hõsi halált hal a végsõ összecsapás során, hogy megmentse a világot és hogy ne hagyja magát legyõzni a tumora által. Már a legelsõ számtól így terveztük, és úgy építettük a karakterét, hogy végül méltó módon távozzon. Sajnos az utolsó pillanatban elvették tõlünk azt a jogot, hogy bárkit megölhessünk az Újvilágban, ezért Tony felsõbb utasításra maradt. Furyval ugyanez a helyzet. Szerettük volna, ha õ is hõsi halállal távozik, mint egy ember a szuperemberek ellen, de ez sem jött össze.

Emlékszem, pár éve véletlenül elkotyogtad nekem, hogy meg akarjátok ölni Tonyt, úgyhogy én nagyon meglepõdtem, amikor végül mégsem így lett.
Hát igen. Pedig jó lett volna ezzel azt érzékeltetni, hogy ebben a csatában senki sincs biztonságban, bárki meghalhat. Fury is logikus lépés lett volna, de mivel nem jött össze, ezért „csak” az egyik karját vettük el tõle, hogy legalább a megjelenése utaljon majd arra, milyen kemény harc is volt ez a 2. kötet végén. Mark eredetileg Jarvist sem akarta megölni, de nála már nem engedtem, és ragaszkodtam a halálához. Legalább egy áldozat legyen már a fõbb szereplõk közül… Ezenkívül még legalább 6 számra elegendõ ötletünk volt, de Jeph Loeb már nagyon türelmetlen volt, ezért átengedtük neki a Különítményt.

Tényleg, mi van az öreg Loebbel? Alakul a 3. kötet?
Persze, lassan, de biztosan halad vele. Egyébként Markkal sokat beszéltünk mostanában arról, hogy egyszer mi is szívesen folytatnánk a sorozatot, mert tényleg rengeteg ötletünk van még, amikkel új szintre emelhetnénk a Különítmény történetét. Lehet, hogy sosem lesz lehetõségünk mindezt megvalósítani, de a remény hal meg utoljára. Persze azzal mi is egyetértettünk, hogy most kell egy kis vérfrissítés új íróval és rajzolóval. Most egy kicsit félreállunk, feltöltõdünk még több és még jobb ötletekkel, aztán talán egyszer visszatérünk…

FOLYTATÁS JÖVÕ HÉTEN!

ULTIMATE SPIDER-MAN

Egészen zseniális idõzítéssel jelent meg A Csodálatos Pókember 47. száma, szinte egyidõben a Pókember 3. premierjével. És hogy miért különösen érdekes, hogy a kettõ szinte egyszerre érkezett? Nos azért, mert a képregényben is éppen egy Pókember-film forgatásába pillanthatunk bele. Jelen van Sam Raimi, a rendezõ, Avi Arad, a producer, és persze a fõszereplõ, Tobey Maguire is. Annak idején Amerikában ez a sztori a második mozifilmet hivatott népszerûsíteni, nálunk meg most (remélhetõleg) a harmadikat fogja. Nosza, váltsatok is gyorsan jegyet a filmre, aztán vegyétek meg a képregényt! Vagy akár fordítva, nekem úgy is jó.

A Csodálatos Pókember #47 – Árnyak és fények
Írta: Brian Michael Bendis
Ceruzarajz és borító: Mark Bagley
Pókember végre lezárja a Fekete Macska-ügyet (legalábbis egy idõre), ám ezért valakinek nagy árat kell fizetnie… Pihenni azonban ezután sincs idõ, ugyanis Doktor Octopus visszatér! De vajon mi köze mindehhez egy készülõ Pókember-filmnek? Valamint: a Bosszú Angyalai és a Különítmény részletes bemutatása, és egy ajándék kártyacsomag a Marvel-univerzum szereplõivel!

Még egy kis érdekesség ehhez a számhoz: Amerikában megjelent egy alternatív kiadás, melyben Tobey Maguire nem a klasszikus Pókember-jelmezben pózol a kamerák elõtt, hanem egy fura sárga-zöld, „Arachno-Man”-szerkóban. Jópofa ötlet, de sok értelmét nem igazán látom… Azért nézzétek meg ti is:

És most az amerikai kiadásról kell szólnunk, ugyanis odaát is megjelent a legújabb, 109. szám. Ezzel utolsóelõtti részéhez érkezett az Ultimate Knights, melyben a Vezér most aztán tényleg kimutatja a foga fehérjét. Világossá teszi, hogy vele nem lehet packázni, és gyakorlatilag az összes ellene szövetkezõ hõst a markában tartja. Kemény, mi? Na akkor olvassátok el az ismertetõt és az elõzetes oldalakat!

Ultimate Spider-Man #109 – Ultimate Knights, 4. rész
Írta: Brian Michael Bendis
Ceruzarajz és borító: Mark Bagley
Pókember épp a Vezér fogságában szenved, ezért a Fenegyerek és újdonsült társai elszánt lépésre szánják el magukat: betörnek Fiskhez, hogy kiszabadítsák az ifjú szuperhõst. Azt azonban nem tudják, hogy van köztük egy áruló…

ULTIMATE X-MEN

Új sztori, új rajzoló, új X-Men és új szereplõk egész hada. Röviden és tömören ez jellemzi a múlt héten megjelent 82. számot, melyben Árnyék megismerkedik a föld alatt élõ Morlockokkal, miközben Bishop és Vihar megkezdi az új X-Men tagjainak toborzását. Jól hangzik, mi? Nekem bejött, úgyhogy nektek is csak ajánlani tudom!

Ultimate X-Men #82 – The Underneath, 1. rész
Írta: Robert Kirkman
Ceruzarajz: Pascal Alixe
Borító: Yanick Paquette
Az X-Menre többé nem számíthat, így Árnyék teljesen magára maradt. Az emberek megvetik és félik kinézete miatt, ezért a csatornákba menekül, ahol rá is lel egy mutánsok által lakott földalatti menedékre. Az itt élõk magukat Morlockoknak nevezik…

Most pedig egy kis bónuszként íme egy faja kép az X-Menrõl Mark Brookstól. Csodáljátok áhitattal.

THE ULTIMATES

Az amerikai elnök ünnepnappá nyilvánította május 16-át, és a világ nemzetei is mind sorra csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez. Mostantól minden évben ezen a jeles napon megkondulnak a harangok világszerte, az emberek örvendeznek és ujjonganak, és fátyolos tekintettel gondolnak vissza 2007 májusára, amikor is végre megjelent a The Ultimates 2 13. száma. Igen, pajtások, ezt a napot is megértük. Egy korszak lezárult, és a Különítmény egy gigantikus, már-már A Gyûrûk Ura egyes jeleneteit idézõ csata után új útra lép. Mostantól semmi sem lesz olyan, mint régen, és az Újvilág a Különítménnyel együtt változik meg. Már csak egyetlen kérdés maradt: MIKOR JÖN MÁR A 3. KÖTET???

The Ultimates 2 #13 – Independence Day
Írta: Mark Millar
Ceruzarajz és borító: Bryan Hitch
A Különítmény második sorozatának utolsó száma végre megérkezett! Az összes elvarratlan szál egybefut egy egész nemzetet megrengetõ befejezésben. Amerika legnagyobb hõsei egy utolsó, hatalmas erõfeszítéssel szembeszállnak a megszállók seregével. Szövetségek születnek és barátságok érnek véget örökre a Millar-Hitch páros utolsó közös számában. Kötelezõ darab!!!

Végül szereztem még nektek egy fotót egy vadiúj Vasember-figuráról, amit most meg is osztok veletek. Csekkoljátok:

MINISOROZATOK

Ultimate Power

Greg Land bizonyára nagy rajongója a harmadik Pókember-filmnek – vagy legalábbis a plakátjainak biztos. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az Ultimate Power 5. számában felhasználta az egyik ilyen plakátot az egyik képkockában. Nem hiszitek? No akkor nézzük azt a bizonyos képkockát! Ezen az oldalon jól nézzétek meg az elsõ kockában Pókembert:

Oké, most pedig hasonlítsátok össze az ezen a filmplakáton látható Pókemberrel:

Na látjátok már, mirõl beszéltem? Ez egyébként azért is vicces, mert az amerikai kiadásban ezt a képet pár oldallal Land Pókembere után rakták be a szerkesztõk reklámnak, így bárki könnyedén észreveheti a hasonlóságot. Hát, van ilyen.

ADATLAP

Valljuk be, Kraven eddig nem sok vizet zavart Pókember életében… Na mindegy, biztos lesz ez még így sem, ám addig is álljon itt a nagy Vadász adatlapja! Csuhajja!

Kraven, a Vadász

Igazi neve: Szergej Kravinoff
Egyéb nevei: Nincsenek
Kiléte: Ismert
Foglalkozása: TV-sztár
Állampolgársága: Ausztrál
Születési hely: Ismeretlen
Ismert rokonai: Nincsenek
Mely csoport tagja: A Norman Osborn által vezetett „Hatok” tagja
Legfelsõbb iskolai végzettsége: Ismeretlen
Elsõ megjelenés Amerikában: Ultimate Spider-Man #16 (2002)
Elsõ megjelenés Magyarországon: A Csodálatos Pókember #17 (2. sorozat, 2004)

Története: Kraven, a Vadász egy világszerte népszerû valóságshow sztárja volt. Mûsorában Ausztrália vadvidékein kalandozott, és puszta kézzel harcolt krokodilokkal, kengurukkal és számtalan egyéb állatfajjal. Menedzsereinek azonban ez sem volt elég, és a nézettségért folytatott harc hevében rábeszélték Kravent, hogy szerezze meg New York újdonsült szuperhõsének, Pókembernek a trófeáját. A tévésztár rábólintott az ötletre, és barátnõje, Tabidi, valamint stábja kíséretében New Yorkba repült, ahol a sajtó elõtt megfogadta, hogy elfogja és megöli az ekkor még kétes hírnévnek örvendõ Pókembert. Kraven elsõként egy gimnáziumba látogatott el, ahol korábban a Zöld Manó és Pókember között zajlott egy csata, hogy szagmintát vegyen, és így találjon maszkos prédája nyomára. Ekkor még nem is sejtette, hogy Pókember pont ott csücsül az orra elõtt egy gimnazista, Peter Parker személyében. Késõbb Kraven tudomást szerzett arról, hogy Pókembert egy limuzin tetején látták New Jersey-ben, és úgy döntött, lecsap rá. Kraven és stábja követték Pókembert a Hammer Iparvállalat telephelyére, ahol az ifjú hõs már javában harcolt egy Doktor Octopus nevû megvadult bûnözõvel. Miután Pókember kiütötte Octopust, Kraven kihívta õt egy viadalra, és azonnal rá is támadt, de ellenfele egyetlen ütéssel padlóra küldte õt. A helyszínre érkezõ rendõrség õrizetbe vette az ájult Kravent és csapatát az összegyûlt tömeg veszélyeztetése miatt.

A letartóztatás után sorra érték Kravent a megaláztatások: elõször deportálták Amerikából, majd beszüntették a mûsorát, végül barátnõje, Tabidi is elhagyta. A volt sztárt ekkor már csak a bosszú foglalkoztatta, és illegális genetikai átalakításnak vetette alá magát, hogy kissé feljavítsa esélyeit Pókemberrel szemben. Hogy a hírneve is helyre billenjen, világ körüli turnéra indult, mely során azonban egy amerikai szuperhõs-csapat, a Különítmény letartóztatta õt az illegális genetikai módosítások miatt. Ezután egy titkos kormányszervezet, a S.H.I.E.L.D. szigorúan õrzött börtönébe szállították, ahol megismerte a Zöld Manót, vagyis Norman Osbornt, Doktor Octopust, Elektrót és a Homokembert, akiket korábban szintén Pókember ártalmatlanított. Hamarosan az öt bûnözõ egyesítette erõit, és kiszabadultak a fogságból.

Mindannyian bosszúra szomjaztak, és az elsõ adandó alkalommal elrabolták Pókembert, akirõl letépték a maszkot, és Kraven megtudta, hogy ellenfele végig csak egy tinédzser volt. A megvadult Kraven rátámadt a fiúra, de társai lefogták õt. Osborn arra kényszerítette Pókembert, hogy csatlakozzon hozzájuk, és az õ oldalukon küzdjön a Különítmény ellen. Az immár hat fõbõl álló banda ezután magát a Fehér Házat vette ostrom alá, ahol egy hatalmas csata bontakozott ki köztük és a helyszínre érkezõ Különítmény között. Pókember végül újra Osbornék ellen fordult, ezért Kraven ismét megpróbálta megölni, de a Különítmény egyik tagja, Thor egy villámcsapással leterítette õt. Végül mind az öt bûnözõt sikerült újra rács mögé dugni, és Kraven ekkor már hiába próbált azzal védekezni, hogy õt csak irányította Octopus és Osborn.

Magassága: 188 cm
Súlya: 109 kg
Szeme színe: Kék
Haja színe: Fekete
Emberfeletti képességei: Kraven genetikai átalakításon esett át, és így emberfeletti erõre, gyorsaságra és érzékekre tett szert. Az átváltozás során a kinézete is sokkal állatszerûbb lett.
Szakterülete: Kraven kiváló vadász és nyomolvasó.
Intelligencia: 2/7 (Átlagos)
Erõ: 4/7 (Emberfeletti; 360 kg és 25 tonna közötti súly felemelésére képes)
Gyorsaság: 2/7 (Átlagos)
Állóképesség: 2/7 (Átlagos)
Energiakivetítés: 1/7 (Nincs)
Harci tapasztalat: 4/7 (Tapasztalt harcos)

Na, én el is fáradtam ettõl a sok hírtõl! Ti nem? Neeeem? Akkor irány az Ultimate Marvel fórum, ahol mindent részletesen kivesézhettek egymás közt! Talán még én is benézek, hogy jelenlétemmel növeljem a színvonalat. Höhö. A jövõ heti viszontlátásra, pajtások!