Kisemberek a darálóban: Az Öngyilkos Osztag

Van, amikor egy film más, mint aminek reklámozták, és ez teljesen rendjén is van így. Az Öngyilkos Osztag előzetesei mind nagy hahotatengert ígértek, én pedig féltem, hogy az eredmény egy harsány ökörködés lesz, amitől töményen megkapom mindazt, amit nem szeretek a rosszabb Deadpool képregényekben. Amiben olyan humorbonbonokat osztogatnak, amelyek a koleszban a sokadik sör után, éretlen későkamasz fejjel még viccesnek számítottak, de kizárólag akkor és ott, és másnap talán már azt is letagadtuk volna, hogy valaha hallottuk őket.

Persze, persze, tudom. Az ember bízhatna James Gunnban, de az igazság az, hogy én már a második Galaxis Őrzőiben is erőltetettnek tartottam a humort, ahol minél viccesebbnek szántak valamit, annál harsányabban nevettek a szereplők. Az előzetesek pedig mind annyira csurig voltak ezekkel a poénokkal, hogy talán reklámozhatták volna úgy, hogy Az Öngyilkos Osztag: Harsányabb, Prosztóbb, Vágatlan.

Ennek ellenére a film meglepően hamar megtalálja a szívét. Ó, azt eddig mindegyik Gunn film megtalálta, csak nem mindegy, mikor. Pedig a humor akkor működik igazán, amikor egy nagy adag őszinteséggel társul, ezt már a Deadpool alkotói is tudták, amikor Wade a betegsége miatt már nem is saját magáért, hanem szeretteiért aggódott. Ahogy tisztában volt ezzel az igazsággal a történelem összes nagy komikusa.

Igaz, a filmben továbbra is megtalálható az összes előzetesben látható poén, és igen, itt is gejzírként ömlik a vér. De az egyszeri néző elsősorban nem röhögni és kárörvendeni akar a szereplőkön, hanem velük nevetni, aggódni, haragudni, félni, szomorkodni. Fel akar ülni egy hullámvasútra, ahol a karakterek nem a kocsi falára pingált látványosságok, hanem mellettük ülő utasok. Gunn pedig ezt nem felejti el, sőt, jobban emlékszik erre, mint a legutóbbi Marvel filmjénél, amiben szintén ott volt a szikra, csak kicsit talán későn lobbant be. Én pedig féltem, hogy a kirúgása után nagyon meg akarja majd mutatni.

Ehhez képest fogta azokat az elemeket, amik az előző filmben működtek, kijavította azokat, amelyek működhettek volna, majd hozzáadta a saját ötleteit, és igyekezett a lehető legtöbbet kihozni belőlük. Így viszontlátjuk Margot Robbie-t és Viola Davist, akik már az első részt is elvitték a hátukon, hozzájuk pedig egyenrangú társaknak megkapjuk az új tagokat, akik semmiben nem maradnak alul. Idris Elba képes csöndes méltósággal felruházni egy egyébként őszinte gyarlósággal ábrázolt figurát. John Cena ha kell, viccesen, ha kell, zsigerien ellenszenvesen hozza Békeharcos félig Kullancsra, félig Megtorlóra emlékeztető karakterét. David Dastmalchian visszahúzódó, félénk őrültje egyszerre szánandó és félelmetes. Daniela Melchior utcakölyökből lett szuperbűnözője apatikus és törődő (az apját játszó Taika Waititi pedig sugárzóan szeretetreméltó abban a pár másodpercben, amit a filmvásznon tölt). És persze ott van az eredetiben Sylvester Stallone által szinkronizált embercápa, aki a maga módján ártatlan – mocskosul veszélyes, mégis valahol gyámolítandó. Ehhez pedig jön visszatérőként Joel Kinnaman, aki szintén sokkal többet hoz ki karakteréből – talán azért is, mert akárcsak a film világában, úgy a filmkészítésben is minden a csapatjátékról szól.

De ehhez kell egy jó „edző” is, akit békén hagynak a szponzorok és befektetők, márpedig szerencsére itt éppen ez történt. Így a többi osztagtagtól kezdve Waller beosztottjain át a történet gonoszaival bezáróan a legutolsó karakter is a helyén van, mindegyikükben van valami emberi. Erre pedig nem telepszik rá a humor, a vérengzés, a rengeteg popsláger, inkább keretet adnak neki.

Az Öngyilkos Osztag titka nem az, hogy elsöprő. Manapság szuperhősfilm az úgyis csak nehezen lehet, hiszen a nagy dömpingben hétköznapivá váltak. Közel tíz éve elámultunk a Bosszúállókon, ma már olyan blazírt arccal nézzük a következő összecsapást, mint K ügynök a legújabb galaktikus inváziót.

Nem, Az Öngyilkos Osztag titka az, hogy törődünk a karakterekkel. Hogy lassan megkedveljük és megszeretjük őket, hogy a hollywoodi erőfitogtatás és a kötelező körök ellenére emberek ők, saját félelmekkel és vágyakkal. És szép lassan el kezdjük filmként értékelni ezt az alkotást, nem pedig egy nagyobb kirakós egyik darabjaként. Ez az átka a nagy univerzumépítésnek, hogy lassan a filmek nem lesznek többek egy sorozat epizódjánál, ami elé egyre inkább megszokásból ül le az ember, meg azért is, nehogy a szomszéd elspoilerezze, hogy a Bobby az még sem halt meg. Valahol ezért sem baj, hogy a DC Univerzum meglehetősen töredezett, ahol elfér Joker és Shazam egymás mellett, és van helye a kísérletezésnek, a formulától való eltérésnek.

Persze Gunnt éppen a Marvel Moziverzumban látjuk viszont legközelebb – így rúgjanak ki embert, hogy utána a riválisnál dolgozhat, majd visszavárják –, de ha ezt nem felejti el, akkor ott sem lesz gond.

Igen, az új etapban van vér, humor, látványos összecsapás. De emellett nem kevés ötlet és szív is, és ezek által a film saját karakterrel rendelkezik, ami létfontosságú, szuperhősdömpingben és azon túl.

Pusztai Dániel

THE SUICIDE SQUAD / AZ ÖNGYILKOS OSZTAG (18)

A szuperhősök nem mind jók. Nem kedvesek. Nem akarnak segíteni. A titokzatos X-különítménybe a legelvetemültebbeket gyűjtik össze, és alaposan felfegyverzik őket. Harley Quinn (Margot Robbie), Bloodsport (Idris Elba), Peacemaker (John Cena) és a Belle Reve börtön még néhány rafináltan gonosz lakója fejébe apró robbanószert szerelnek: ha nem engedelmeskednek, robban a bomba. Ha engedelmeskednek, megmenthetik a világot.
Corto Maltese szigetén vetik be őket. És ők harcolnak, mert muszáj… de közben azért jól is akarják érezni magukat: de az ő esetükben ez veszett pusztítást jelent.
James Gunn, A Galaxis őrzői-filmek rendezője ezúttal is elképesztő humorú látványorgiát rendezett, és fantasztikus színészeket szerzett hozzá!

Főszereplők: Margot Robbie, Idris Elba, Joel Kinnaman, Taika Waititi, Sylvester Stallone, Viola Davis, Alice Braga. Operatőr: Henry Braham. Zene: John Murphy. Látvány: Beth Mickle. Írta: John Ostrander, James Gunn
Rendezte: James Gunn

Mozibemutató: 2021. augusztus 5.
Szinkronizált, amerikai szuperhősfilm
Gyártó: DC Entertainment/Warner Bros.