A mangák Japánban nagyon népszerűek, több mint egymilliárd példányt vásárolnak belőlük évente. A japánok mindenhol olvassák őket: vonatokon, várótermekben, parkokban. Bár maga a manga már a 12. századtól létezett Japánban, a II. világháborút követően futott fel és lett elképesztően népszerű. A magazinok hetente vagy havonta jelentetik meg a folytatásokat, egy fejezet körülbelül 20 oldalból áll. A legnépszerűbb sorozatok szerzőinek joguk van az első két oldalt színesben megrajzolni, de a többi oldal fekete-fehér. Természetesen ez alól kivételt jelentenek a reklámok, melyek a mangákhoz kapcsolódó legkülönfélébb termékeket hirdetik: füzetek, naptárak, tolltartók, bábuk, jelmezek, pénztárcák, pólók, dzsekik, mobiltelefonok, bögrék, videójátékok kaphatóak különböző mangafigurákkal vagy -ról mintázva. A mai Japánban a manga szinte mindenhova beszivárog, hatással van a divattervezőkre, az építészekre, a formatervezőkre, a zenészekre és a videójátékokra. Különféle művészeti ágak közvetítésével Európában is felfedezték e sajátos képregényt, hogy ez Magyarországon is megtörténjen, ennek egyik eszköze lehet ez a könyv, mely az első e témával foglalkozó magyar nyelvű alkotás. A könyv segítségével bepillanthatunk ebbe a különleges világba, megismerkedhetünk a mangakákkal, azaz a manga-szerzőkkel, akiket hazájukban bálványként imádnak. Az életrajzokat olvasva úgy tűnik, mintha néhány közülük már kissé belefáradt volna ebbe a szerepbe, az állandó rajzolásba, a feszített munkatempóba. A könyvet lapozva feltárul előttünk a műfaj sokszínűsége: a filozófiai, a bűnügyi, a politikai, a szerelmes-történelmi, a társadalmi, a harci, a sportos témájú és a ki tudja még hányféle manga. Bepillanthatunk a mangakiadók zárt világába és a legnagyobb sorozatok egy-egy képkockáját is megnézhetjük. Külön bolthálózata van Japánban az antikvár mangáknak: a Mandrake. Természetesen az üzlethálózatban nemcsak mangák kaphatóak, hanem a legkülönfélébb relikviák és kellékek, melyek mind-mind a mangakultuszt támogatják. Árulnak jelmezeket, parókákat, játékokat, de eredeti rajzokat is.
Japánban a manga az egyik legjelentősebb művészeti irányzat, ezért is számos olyan múzeum létezik az országban, mely a műfajt mutatja be. De nemcsak állandó kiállításokat szentelnek a műfajnak, vándorkiállításokat is szerveznek, melyeket rendszerint – stílszerűen – a pályaudvarokon is kiállítanak. Hiszen az egyik leggyakoribb módja az utazással eltöltött idő elütésének a mangaolvasás. A mangák történelmét és technikáját ma már egyetemeken is tanítják. Ha Magyarországon találkoztunk eddig mangákkal, akkor az vagy az interneten vagy a tévé képernyőjén történt, hiszen a legnépszerűbb sorozatokból rajzfilmet készítenek, de természetesen színesben. A könyv tördelése is a mangák világát idézi, hiszen – európai szemmel nézve – hátulról kell kezdeni, ugyanis jobbról balra kell olvasni, ez azért néhol megzavarja a tájékozatlan olvasót.
Jéroˆme Schmidt – Hervé Martin Delpierre: Manga
Jószöveg Műhely Kiadó, 2006
JJ
Könyvhét
10. évfolyam 23-24. szám 2006. december