Darth Vader

Valahol nagyon kézenfekvő, hogy mindenki kedvenc Sith lovagja saját képregénysorozatában az első oldalakon nem mással nézzen farkasszemet, mint Jabbával, a huttal. Talán egy kicsit túl kézenfekvő, hiszen mióta a Disney megszerezte a Star Wars jogait – és a képregényjogokat a szintén felvásárolt Marvelnek adta – talán túlságosan is nagy elánnal ült rá a nosztalgiavonatra. Így biztos nem hagyott volna ki egy akkora ziccert, mint a Star Wars – és így a sci-fi – két legnagyobb gonoszának, az asztmás konzervdoboznak és a refluxos kelt tésztának a találkozása.

Az író Kieron Gillen pedig ehhez a találkozáshoz okos alibit kerített: a Halálcsillag elvesztése után Vader kiesett az Uralkodó kegyeiből, így most több oldalról is be kell biztosítani magát. Ez nem is olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik, mivel a Birodalomban rengetegen akarják Darth Vader bukását, akik szemében ő nem nagyhatalmú Sith Lord, inkább csak egy fennhéjázó, babonás gépember, aki felügyelt és elvesztett egy roppant költséges projektet, ez által kiszolgáltatottá téve a Birodalmat. Az egyik főtábornok például szentül meg van győződve, hogy a Halálcsillagra fordított erőforrásokat még több csillagrombolóra kellett volna fordítani, és ezért a számlát az Uralkodó Darth Vaderen hajtja be. Igaz, ha emlékeim nem csalnak, éppen Vader volt az, aki a Halálcsillagot egy gőgös és hiú próbálkozásnak tartotta, de hát, ahogy azt az Uralkodó is megjegyzi, ő élte túl, így rajta verik le a port.

Így Vader kénytelen saját játszmába kezdeni, hogy kiderítse, mit forral az Uralkodó, aminek ezúttal ő éppúgy lehet a célpontja, mint a lázadók. Ezért egyrészt felbérel és titkos küldetésre küld egy bizonyos Boba Fettet, másrészt adósává tesz egy meglehetősen immorális kalandornőt, Dr. Aphrát, mert hát neki is szüksége van saját mellékszereplőgárdára, hogy legyen alkalmunk jobban megismerni őt. Éppen ezért még melléjük szegődik két droid, Tripla Zéró és BT-1, akik C3PO és R2-D2 gonosz megfelelői, és ezzel véget is ér a karakterük. Töredelmesen bevallom, nélkülük egészen meg lettem volna, mert annyira eredetiek, mintha Luke-nak lenne egy gonosz, kecskeszakállas alteregója.

És ha már az eredetiségnél tartunk, nagyon új bolygókra sem ruccanunk ki, továbbra is a Tatuint barangoljuk be, illetve a Geonosison teszünk látogatást. Értem én egyébként, hogy a készítők nagyon biztosra akartak menni, de a Star Wars egykor világalkotás és új karakterek terén mintha kicsit bátrabb lett volna, így sokszor van déja vunk, és ezen az sem segít, hogy Vader egy oldalon még egy csapat buckalakóval is végez.

Pedig Gillen nagyon ráérzett Darth Vader karakterére, az emberére, akiben a hűvös felszín ellenére fortyog az indulat, az őt körbe lengő misztikusság ellenére nagyon is sebezhető. Telitalálat az is, hogy a saját szemszögéből a Birodalom sem egy akkora óriás, mint amilyennek a lázadók látják, és a vezetői nagyon is tisztában vannak saját gyengeségükkel. Gillen a Birodalmon belüli intrikákat is a helyén kezeli, így előre viszik a történetet, ahelyett, hogy lelassítanák. Emellett Dr. Aphra is ígéretes karakter, Salvador Larocca rajzai pedig részletesek, kidolgozottak, de ez mégsem megy a dinamikusság rovására.

A Darth Vader egy ígéretes, még ha nem is hibátlan újrakezdés, ám a címszereplőt és a hangulatot sikerül annyira elkapnia, hogy rajongóknak mindenképpen érdemes próbát tenni vele. Azoknak is, akik eddig csak a filmeken keresztül ismerik ezt az univerzumot.

Star Wars – Darth Vader #1-4 és Vader Lezuhan
Szerzők: Kieron Gillen, Adi Granov, Salvador Larroca, Kieron Gillen, Jason Aaron, Mike Deodato Jr., Mark Brooks, Leinil Yu
Kiadó: Szukits

Az egyes kötetek adatlapjai: