Xerxész utoljára a görögök ellen

Frank Miller kultikus képregénye, a 300 első magyar kiadása a közelmúltig egyfajta ereklye volt a hazai rajongók körében, a Képes Kiadó gondozásában 2007-ben megjelent album a kétezres években szárnyait bontogató hazai képregénykiadás egyik csúcsteljesítménye, ami a „későn kelőknek” szinte beszerezhetetlen volt. Mostanáig: a Szukits kiadónál gondoltak egyet, és újra kiadták azt a sztorit, illetve mellécsapták a hírhedt folytatását (egyben előzményét, kiegészítését, stb.), az extra hosszú ideig készült Xerxes-t is. Utóbbi ismét visszavezet minket a 300 világába, az ókori görögök perzsák ellen vívott háborúinak idejébe.

A történet szerint Xerxész az apja, Dareiosz halálát akarja megbosszulni, egyúttal elégtételt is szeretne venni a görögökön a thermopülai csatában elszenvedett vereségéért. Soha nem látott méretű birodalmat épít, de a görögök nem hagyják magukat, a spártai csapatokon kívül is vannak még elszánt harcosaik, akik mesteri szinten űzik a háború művészetét. A kanyarban pedig feltűnik a világtörténelem új, sorrendben következő hódítója, Nagy Sándor is.

A cím csalóka, a Xerxész ugyanis csak jókora túlzással nevezhető kizárólag Xerxész sztorijának, maga a képregény ide-oda ugrál az időben, és inkább egyfajta kiegészítése lett a 300-nak. A thermopülai csata előtt, alatt, majd jóval utána történt eseményeket dolgoz fel, lehetetlen bármilyen ívet belelátni. Az öt epizód mindegyike inkább önmagában értelmezendő, és bár vannak átkötések, éppen az időrend folyamatos bolygatása miatt nehéz összefüggő sztoriként értelmezni. Amikor például Themisztoklész hőstetteiről mesél Miller, és éppen felvennénk a fonalat, jön Xerxész, majd az ő kálváriáját követően bekapcsolódik Nagy Sándor is – aki valahogy mégsem kap kellő figyelmet annak ellenére, hogy a finálé főként őrá épül.

A Xerxes bevallottan fikció, Miller zavaros szűrőjén átszűrt történelem, így a könyvekből ismert adatokat, tényeket balgaság volna számon kérni rajta. (Én azért ismerek néhány embert, akik a 300 mozis adaptációjára, mint történelmi filmre váltottak jegyet, és később nem győztek hangot adni csalódottságuknak. Ne essünk az ő hibájukba!) A képregény nagyvonalúan kezeli a múltat: a feljegyzésekben például nincs szó arról, hogy Miltiadész egy metroszexuális, tehetségtelen valaki lett volna, miközben Themisztoklész jelentősége, mint hadvezér is fel lett kissé nagyítva. Utóbbi valamelyest érthető, a 300 Leónidaszához hasonló hősre volt szüksége Millernek, ezt a funkciót pedig tökéletesen betölti a karakter.

Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a 300-nál egykor jobban egyben volt minden: egy sokkal inkább ereje teljében lévő alkotó, egy vállalható sztori és lélegzetelállító megvalósítás. A Xerxes sajnos egyikkel sem büszkélkedhet, igaz vizuálisan vannak benne meglepő húzások. Miller rajzai rendkívül egyenetlenek, de néhány csapnivaló panel között például bármikor megbújhatnak remek képek, mint amilyenek a Xerxész lehetséges halálán elmélkedő képsorok például.

A képregény hosszú és rögös utat járt be, mire fizikai formát öltött: a 300 sikere után Miller többször meglebegtette a Xerxes-t, ami csak nem akart megjelenni. A zavart fokozta, hogy 2014-ben mozikba került a részben ezen (tehát egy meg sem jelent képregényen) alapuló film, a 300 – A Birodalom hajnala, amit újabb négy év várakozás követett. 2018-ra sikerült Millernek vállalható formába öntenie művét, ami a Dark Horse Comics-nál jelent meg öt füzetben, a mostani Szukits kiadvány így az egyik (ha nem a) legkurrensebb hazai megjelenés – már egy évvel az eredetit követően magyarul is a kezünkben tarthatjuk. A kiadvány kisebb, mint a Képes Kiadó-féle volt, ami abban az esetben feltűnő, ha egymás mellé teszi az ember a két albumot, egyébként teljesen jól olvasható ebben a méretben is.

Farkas Dávid (2019. december)

Bevésődő oldalak – 300

Cím:	Xerxes
Szerző(k):	Frank Miller, Alex Sinclair
Kiadó:	Szukits
Ár:	5990 4492 Ft
Formátum:	keménytáblás kötet
Terjedelem:	114 oldal
Megjelenés:	2019.11.15.
Megvásárolható:	Közvetlen a kiadótól
Online vásárlás:	szukits.hu