Watchmen filmkritikák

premierfilm.hu

(Kalmár Tibor) A Watchmen duplán jó, egyrészről új dimenziót mutat a filmes képregény adaptációknak, másrészről kiderül belőle, a hősök lehetnek nagyon is hétköznapiak, nem a különleges képességek tesznek valakit igazán azzá.

Persze, azért a Watchmen is Dr. Manhattan körül forog, aki a legendás képregény egyetlen, igazi szuperhőse, igaz, ő is egy félresikerült fizikai kísérlet áldozataként vált halhatatlanná, vagy inkább örökre látható halottá.

A Watchmen szakít minden eddigi képregényhős megfilmesítési szokásával. Mert bár itt is fontos a látvány, de nem elsődleges. A könnyed szórakoztatás helyett sokkal fontosabb az üzenet továbbítása, amely a hidegháború egy meglehetősen sötét utópiáját mutatja meg.

Ez az összetett, sokrétegű, izgalmas kalandfilm egy másik Amerikában játszódik, 1985-ben, amikor a jelmezes szuperhősök részei a társadalom mindennapi szövetének, és a „Végítélet Óra” – amely az USA és a Szovjetunió közötti feszültséget méri – folyamatosan éjfél előtt öt percen áll. Amikor az egyik egykori társukat meggyilkolják, a kimerült, de még elszánt álarcos igazságosztó, Rorschach elhatározza, hogy leleplezi az összes múltbéli és jelenlegi szuperhős megölésére és lejáratására szőtt konspirációt.
Amint kapcsolatba lép egykori bűnüldöző csapatával – nyugdíjas szuperhősök szedett-vedett bandájával, akik közül csak egynek van igazi szuperereje -, Rorschach egy széleskörű és sokkoló összeesküvésre bukkan, amely kötődik a hősök közös múltjához és katasztrofális következményei vannak a jövőre nézve. A küldetésük, hogy őrizzék az emberiséget… de ki őrzi az Őrzőket?

A Watchmen meglehetősen egyedi szemszögből és olvasatból igyekszik tehát bemutatni az amerikai történelmet. Persze, továbbra is megtartva a mi vagyunk a legnagyobbak a világon életérzést. Hisz a filmben elhangzó mondatnál nincs klasszikusabb e témában: „Superman igenis létezik, és természetesen amerikai!”

A Watchmen néhol már a művészfilmekkel vetekedik, annyi idő- és gondolati sík váltja, keresztezi egymást, hogy bizony ember legyen a talpán, aki végig képben marad a 163 perc során. Ennek ellenére, maximum a túl sok elfogyasztott kóla adhat arra okot, hogy az ember a vége felé sűrűbben pillantson az órájára, a film ugyanis az elejétől a végéig leköti nézőjét.

Az egyetlen hiányossága pedig akár az előnye is lehet, csupa második vonalbeli színész alakítja a főhősöket. De mint írtuk, ez akár jó döntés is lehet, hisz így legalább nem korábbi szerepeikkel azonosítjuk őket…

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12