Egy Conan Zuglóból

A Fumaxnál a képregény szerelmesei dolgoznak. Épp másfél évtizede elindultak egy közepes nyomtávúnak rajzolt úton, mert akkor még nem látszott az elmúlt pár év, ami nagyjából belövi az utak szélességét, aztán 2011-ben megtorpantak. Átmentek egy teljesen más, betűkkel kikövezett útra, és ott belekapcsoltak. Az egyik legjelentősebb képregénykiadóból az egyik legjelentősebb zsánerkönyv-kiadóvá vált a cég. Aztán végül vehettek még egy kocsit, mert most két széles nyomtávú úton repesztenek úgy, hogy alig lehet követni a sebességet. Kis kihagyással visszatért a fő szerelmi motívum a kiadó életébe: a képregény. Az oldalukon az elmúlt egy-két évből negyvenig-ötvenig számoltam az új megjelenéseket, és idén is rengeteg „Betojás!” hangzik el a monitorok előtt.

Wikipedia:

A Fumax Kiadó rendkívül nagy hangsúlyt fektet a minőségi fordításokra, könyveik külalakjára, illetve arra, hogy a maguk műfajában a legkiemelkedőbb (…) szerzőket mutassák be…

Nem fenyegettek meg.

Annyira természetesnek vettem valamit, nem is tudom, mit, hogy se a gyönyörű Sandmannnél, se a tökéletesen szerkesztett, reprezentatív Repetánál nem említettem, hogy a Fumax munkatársai dolgoztak rajtuk. Talán mindkettőnél annyira a belbeccsel voltam elfoglalva? Deadpoolt majd a maga helyén kommentálom.

Jön a barbár.

Két embernek megmutattam a Conan gyűjtemény: Csatatéren született és más történetek című, ugyancsak gyönyörűen kivitelezett Fumax-kötetet, mely más Conan-szálak mellett fedi fel a nagy király életútjának részleteit, és mindketten furcsállták Cary Nord legendás rajzait, mondván, nem illik a karakterhez, és tetszett nekik Greg Ruth modernebb, de sötétebb alkotásmódú grafikája.

Bár szerintem Conan olvasva a legjobb, Howard lányai, azok a hölgyek egy szál semmiben a legváratlanabb helyeken, ahol más egy friss jegesmedve beleiben agyonfagyna, azok a naiv halandzsa helységnevek, amelyek oly bájjal telítik az oldalakat, hogy a szöveghangulattól az olvasó hajlamos végig egyszerre kuncogni, hogy ez mennyire zseniális, ócska és nagyszerű egyszerre, és időnként elképedni, hogy milyen jól össze van rakva. De a lapok, az eredeti novellák elfogynak, ekkor jön minden más.

A képregény több megközelítést elbír. Már az eredeti novellák adaptációja is többféle lehet, a karakter jogait éppen birtokló társaság által kigondolt világot pedig ki-ki úgy szélesíti, ahogy gondolja.

Általában mély tisztelettel. Barry Windsor-Smith fekete-fehérben annak idején a Hepiend magazinban nagy élményt jelentett, ez a klasszikus, ezüstkori, csúcsig tolt amerikai, áthangolt szuperhősgrafika számomra szinte az egyetlen, ami valaha tetszett Conanból, ez az egyszerűség, a fekete tus és egy gyakorlott kéz hatalma a papír felett.

Érdemes elolvasni Ed Bruebaker bevezetőjét a kötet elején, mindennek szinte épp az ellenkezőjét mondja, és hát ő lett sikeres, nem én, szóval ennyi.

Nem is tudom, megérdemeljük-e már mi ezt a kiadást – volt egy ilyen érzetem a nagyalakú, műnyomós, kétkilós, fegyvernek minősülő kötetet szemlélve.

A Csatatéren mesés keretbe foglalja Conan születésének legendáját, a gyermek és kamasz éveket, majd a felnőttkor küszöbét, a Hyperboriába való érkezést.

Homok lepte trónszobrot talál a kötet elején egy herceg és kísérete, sok-sok évvel Conan halála után, és a herceg egyik alattvalójával elmesélteti a nagy király legendáját egy másik időből, „még mielőtt Atlantisz elsüllyedt” korából.

Conan sötét és mocskos születését (csatatér) nehéz gyerekkor követi. Ahogy ráébred különlegességére, hogy nincs nála kitartóbb, erősebb, és időnként kegyetlenebb, kalandjai közben el is magányosodik. Elindul hosszú, több évtizedes vándorútjára, melynek végén várja a királyság, a végül a sivatagban szétporladó trón.

Kurt Busiek a magyar olvasóközönség előtt is jól ismert, megbízható iparos, aki néha nagyot villant (mint egy fotóriporter vakuja), minden címen színvonalas munkát végez.

A Csatatéren két írói arcát mutatja, a születés-gyerekkor nyersen elbeszélt, kevésbé legendáriumos, inkább harctéri riport-jellegű rész (ázok-vánok, Venarium ostroma), a hozzászerkesztett Jégóriás lánya és egyéb történetek pedig inkább a Roy Thomas-féle, meseszerűbb, az eredeti szellemiséghez hűbb képregények.

Conant korából kiemeli fejlett etikai érzéke, melyet időnként elhomályosít a lebbenő selyem, a vérgőz vagy a mágia. Ettől hősünk hős marad.

Érdekes így egyben látni a hangulatilag is eltérő műveket.

Azáltal, hogy az egyik sötét, fényképszerű, digitálisan színezett, „mocskos”, de erős, hatásos, a másik kerekded, világos, éteri, akvarelles hatású, és ugyancsak erőteljesen egyedi, még inkább egymást erősítve reflektál egymásra köteten belül a két megközelítési mód.

Jó szórakozás.

Lénárd László

Cím: Conan-gyűjtemény: Csatatéren született és más történetek
Szerző(k): Kurt Busiek, Cary Nord, Greg Ruth
Kiadó: Fumax
Ár: 7995 Ft
Formátum: keménytáblás kötet
Terjedelem: 336 oldal
Megjelenés: 2019.10.13.
Megvásárolható: Közvetlen a kiadótól
Online vásárlás: fumax.hu