Betekintés a magyar vonatkozású külföldi képregények világába

Pár cikk a Magyar Szóból:

– A denevérember népszerűbb, mint a Gemini-8 (1966. 03. 31. 6. oldal):
A tv-sorozat közvetítését megszakították, hogy a Gemini-8 visszatéréséről élőben számoljanak be, jó pár Batman-rajongó betelefonált, s reklamált, hogy nem a kedvenc sorozatát nézheti….
– A képregény útja (Majtényi Mihálytól, 1967. 08. 13. 14. oldal)
– Hogyan született Diabolique? (Nyugdíjas tanítónők írják a legnépszerűbb képregényt 1968. 06. 14.): Hetente 250000 példányban jelent meg akkoriban Olaszországban.
Talán Magyarországon onnan lehet ismerős, hogy volt róla egy rajzfilmsorozat is, Diabolik címmel, amit a TV2 vetített.

A Magyar Szó mellékletében, a Képes Ifjúságban, szintén megjelentek képregények, döntőrészt magyar alkotóktól átvett művek (bár manapság e lapban is sokszor nyugati képregényeket találhatunk, mint pl.: Garfield).
1957-től Újvidéken készült a Kekec című színes kiadvány, amelynek 1962-ig megjelent a magyar nyelvű változata is, a Buksi, benne főleg francia-belga eredetű képregényekkel.

Az 1960-as években A Jó Pajtás (irodalmi művek feldolgozását tartalmazta, pl.: Robinson Crusoe, Robin Hood) és Magyar Képes Újság is megjelentetett számos képregényt.

1969-től jelenik meg Jugoszláviában ill. jogutódjaiban, kisebb szünetekkel, folyamatosan a Stripoteka képregény-magazin, amelynek 1979-ben egy magyar teszt-száma is napvilágot látott 4000-es példányszámban, benne többek között egy Lucky Luke és Rip Kirby történettel.

Ugyanezen újság magyar alkotók (például Zórád Ernő) műveit is kiadta szerbhorvát nyelven az 1970-es években.

A fotón: Négy jugoszláv Stripoteka, benne Zórád-képregényekkel

1975 és 1987 között a Forum és Marketprint kiadók együttműködése keretében megjelent a híres AZ-sorozat (hosszabb címe: Asterix Szórakoztató Füzetek), amelyben Asterix és Talpraesett Tom (Lucky Luke) magyar nyelvre lefordított kalandjai voltak olvashatóak.

Az 1980-as években bibliai, vallási témájú művek is megjelentek, mint például a 29 részes Isten népének története-sorozat illetve az Antal testvér.

Harold Foster egyik remekműve, a Valiant herceg is megélt egy kötetet magyar nyelven, a humoros, skandináv hősről szóló, Hagar-képregény mellett (ez utóbbi a magyar Garfield magazinokból is ismert lehet). De irodalmi művek is kiadásra kerültek az anyanyelvünkön, mint például a Tom Sawyer. Sajnos Jugoszlávia véres háborúkkal járó felbomlásával és a szankciókkal a képregény-kiadás helyzete erősen megrendült, ami negatív hatással volt az ottani kisebbségi képregény-megjelenésekre is.

A délszláv múlt után néhány magyar alkotó külföldön kiadott munkássága volt megismerhető.

Jugoszlávia mellett Lengyelországban, Németországban és az egykori Csehszlovákiában is találhatunk szép számmal olyan magyar alkotóktól közölt képregényeket, mint például Gugi Sándor, Sebők Imre, Dargay Attila, Fazekas Attila vagy éppen Zórád Ernő (a wiki.kepregeny.neten erről bibliográfia is fellelhető).

A jelenkori magyar alkotók közül a békéscsabai születésű Futaki Attila talán az utóbbi évek legismertebb magyar rajzolója, aki külföldön is letette a névjegyét. A Spirál című képregénye Franciaországban is kiadásra került, amely művével amerikai kiadók érdeklődését is felkeltette. Felkérést kapott a Percy Jackson: Villámtolvaj című regény képregényes adaptációjára, majd a Severed című horror-sorozat után, egy Conan-kötet megalkotásában működött közre.

Megkerülhetetlen, hogy egy tehetséges helyi, szegedi alkotót megemlítsek, méghozzá a Kalyber Joe „szülőatyját”, Pilcz Rolandot. Pilcz döntőrészt amerikai fantasy-horror műfajú képregények színezését vállalta, amelyek a Zenescope kiadónál kerültek publikálásra. Egyik legutolsó munkájának, amely Ausztráliában jelent meg, a Trail, rajzolója pedig nem más, mint a szintén magyar, Tondora Judit. A miskolci származású hölgytől szintén megjelent néhány, döntőrészt fantasy jellegű mű külföldön az utóbbi években (munkássága itt ismerhető meg részletesebben).

Érdemes még Horváth Henriket megemlíteni, aki többek között az Image kiadónak is dolgozott, illetve az erotikus albumokat készítő Leslie Téjlort, akinek Hollandiában illetve Olaszországban publikálták a műveit.

Oldalak: 1 2 3 4