Az ősszel megrendezésre kerülő számos képregényes rendezvény, különösen a Szegedi képregényfesztivál előtt, érdemes egy picit visszatekinteni a múltba, s egy másik megyei eseményre visszaemlékeznünk.
Amikor tavaly amerikai képregényeket rendeltünk egy külföldi webshopból, kíváncsiságból rákerestem Magyarországra (Hungary) és Budapestre… meglepetésemre, nem kevés magyar vonatkozású találatot jelzett a rendszer… így 1-2 képregényt meg is vásároltam a kínálatból.
Miután készhez kaptam a kiadványokat, nem kellett sokáig azon gondolkoznom, hogy milyen témával foglalkozunk majd a 2015-ös szegedi képregénybörzén.
Természetesen tágítani is próbáltam a kört, vélhetően érdekesebbé téve a tervezett kiállítást, így röviden utánanéztem a Magyarországon készült külföldi képregényeknek, magyar alkotók külföldön megjelent munkásságának és a határon túli magyar képregény-kiadásnak is.
Nyilvánvaló, hogy a teljességre nem vállalkozhatok több okból sem, számos mű már egyáltalán nem vagy csak igazán nagy ráfordítás árán szerezhető be, illetve én sem ismerek minden kiadványt vagy mutathatok be e leírásban (azért megemlítek pár olyat is, amely biztos nem volt kiállítva, de tudomásom van arról, hogy van valamicske magyar kötődése).
Következzék tehát egy rövidke összefoglaló a magyar vonatkozású külföldi képregényekről.
Ha Magyarországról indulunk ki, akkor vissza kell pörgetnünk az időt az 1960-as, 1970-es évekig. Ettől az időszaktól kezdődően számos külföldi, döntőrészt norvég, holland és francia nyelvű képregény (például Pókember, Tarzan, Pif, stb.) a hazánkban készült, mert itt olcsóbb volt az előállítási költsége. E kiadványokból számos példány az országhatárokon belül maradt, szétosztották például a sérült vagy külföldre nem kellő lapokat gyermek-rendezvényeken, a nyomda munkatársai is kaptak néha pár tisztelet-számot munkájuk gyümölcséből és természetesen időnként néhány újság illegális módon is eltűnt. E művek később bekerültek az antikváriumokba, ahol szélesebb körben is elérhetővé váltak a nagyközönség számára.
A fotón: Magyarországon nyomtatott képregények:
Az első képregényes nemzedék tulajdonképpen így ismerkedett meg a Nyugaton megjelenő képújságokkal, ugyanis a szocialista Magyarországon e művek akkoriban a hivatalos politika szerint „kultúrszennynek” számítottak, így döntőrészt hazai alkotók irodalmi, történelmi feldolgozású művei jelenhettek csak meg. Nagyjából 1989-ig kellett arra várni, amíg hazánkban is beköszöntött a nyugati, és ezen belül is a szuperhősös képregények virágkora, Pókember és a társai az azt követő évtized(ek) újságárusi standjának meghatározó szereplőivé váltak.
A határon túli magyar kötődésű képregény-kiadás is gazdagon illusztrálva jelent meg a rendezvényen.
A trianoni határmódosítást követően valamennyi utódállamban újjá kellett „építeni” a magyar sajtót. Képregény-történeti nézőpontból talán Jugoszlávia lett a legtermékenyebb magyar vonatkozású képregény-publikálás terén, így én is ezen országgal foglalkoztam elsősorban.
Az 1930-as években megjelent egy Strip elnevezésű sorozat (1935 és 1936 között), amelynek a 21. és 22. része magyar nyelven is napvilágot látott (sajnos ezt nem sikerült prezentálni, kérdéses, hogy hány példányban maradhattak fenn napjainkra, főleg ha azt vesszük figyelembe, hogy ez mű az ottani kisebbségnek készült illetve nem sokkal a megjelenést követően a világháború is erősen sújtotta a délszláv államot).
1936–1937. környékén a Mika Miš (Miki egér) című képregénylapban a Junaci Pavlove ulice (A Pál utcai fiúk) is feldolgozásra került jugoszláv alkotóktól (ez megtekinthető a Képregénymúzeum honlapján), amelynek az 1950-es években egy fotó-képregény változata is elkészült Aleksandar Saša Bizetić-től.
A Magyar Szó című újvidéki napilap is biztosan közölt már képregényeket az 1950-es évek derekától, főként pár fekete-fehér képkocka jelent meg folytatólagosan minden számban. Walt Disney, Flash Gordon, Rip Kirby (ez utóbbi egy visszavonult katonáról szól, aki magánnyomozó lesz, s érdekes bűnügyi kalandokba keveredik) képregények szórakoztatták a határon túli olvasókat akkoriban. Az újság a Képes krónika rovatban érdekes műveket is bemutatott híres személyekről, eseményekről, történésekről. Képregényes cikkek is közlésre kerültek e lapban, érdemes kiemelni például az 1967-ben megjelent A képregény útja címet viselőt.
Érdekességként pár „képregény”, hogy miket dolgoztak fel a Képes krónika rovatban az 1950-es, 1960-as években:
– A Föld első körülhajózása (Magellánról szól)
– A gyermekbénulás leküzdése (Jonas C. Salkról szól)
– Hajótöröttek (Essex és más hajók tragédiájának feldolgozása)
-A petróleum története (Edwin Drake története, feltaláló)
-A hegedű
-A francia összeomlás (1940 júniusáról szól)
-A csipkeverés művészete
-A strucc
-A Niagara
-Newton
stb.