Alan Moore – Batman: A gyilkos tréfa (esszé)

Ehhez a körforgáshoz asszisztál a képregény szerkezete is. Az első és utolsó oldal egy egyoldalas panel, amelyek egy pocsolyát mutatnak premier plánban. A története elején a pocsolyától távolodik el a nézőpont a második oldal első három panelján keresztül, és a pocsolyához közeledik az utolsó előtti oldal utolsó három paneljén. Ugyanígy jellemző Alan Moore-ra a háromszor három panelra osztott oldal, amit még Dave Gibbonstól tanult, mikor együtt dolgoztak a Watchmenen. Ez az egyik legdinamikusabb panelrendezés, és akkor szokás használni, amikor a történeten, nem pedig a látványon van a hangsúly. Maga Tim Burton is elismerően nyilatkozott erről a felosztásról – elmondása szerint világéletében gondban volt, hogy melyik panel melyiket követi, ám A gyilkos tréfa elolvasása alatt egyszer sem volt ilyen problémája. Emellett Moore a különböző történetszálakat a rájellemző átkötésekkel kapcsolja össze: az egyik panelon az őrült bohóc egyik áldozata vigyorog, a másikon Batman tart a kezében egy Joker kártyát. De ugyanígy Moore-ra vall az is, amikor a háttér asszisztál a karakterek mondandójához.

Szintén dicséret illeti Brian Bolland rajzait: ábrázolástól függően Joker démoni, ripacs, esendő vagy végletekig elszánt, ami pedig egykori önmagát illeti, a paletta ugyanilyen széles. Mind Jokernél, mind régi énjénél láthatjuk, hogy ugyanarról a személyről van szó, noha „kettejüket” még véletlenül sem tévesztenénk össze. Joker arca ugyanaz az arc, mint egykori önmagáé, csak – a fakóság mellett – kicsit elnyújtottabban és szögletesebben ábrázolva. Több benne az él, ami kegyetlenséget sugároz, szemben névtelen egykori énje puhány arcvonásaival. De említést érdemel Gordon rettegő tekintete, Barbara szenvedő vicsora, vagy a karnevál torzszülöttei, akik közül nem egyben Joker egykori életének statisztáit ismerhetjük fel groteszk karikatúraként.

A gyilkos tréfa huszonhárom éve jelent meg, de még mindig megállja a helyét. Sajnos ezt a történetet nálunk a ritka ostoba Halál a családban követte, ami A gyilkos tréfa után ordas nagy csalódás volt, ugyanakkor a magyar Batman képregénysorozat első száma magasra tette a mércét az összes többi rész számára is. Így bátran ajánlom ezt a képregényt mindenkinek, akinek az érdeklődését a filmek vagy a Bruce Timm-féle rajzfilmsorozat felkeltették. Ha nem akarod gyűjtésre adni a fejed, de életedben szeretnél egy Batman képregényt elolvasni, akkor az mindenképpen A gyilkos tréfa legyen!

Oldalak: 1 2 3 4